Ferenc pápa [?] „szegény” egyháza milliókat fizet a külsős tanácsadó társaságoknak [ezek a társaságok korunk legvadabb kinövései – miközben Bergoglio állítólag támadja a modern gazdasági szisztémákat, ennek legvitatottabb haszonélvezőit maga is foglalkoztatja].      Hogyan passzol ez össze? Ferenc pontifikátusa alatt a Szentszék azokat a nagy nemzetközi tanácsadó vállalatokat foglalkoztatja, akik csaknem minden nyugati kormány, közhivatal és nagyvállalat tanácsadói. A Vatikán új megbízásait a McKinsey, Promontory, Ernst&Young, KPMG, Pricewaterhouse, Deloite cégek kapják.      Erről számolt be a vatikáni szakértő, Sandro Magister. És az ő cikkéhez fűzött kommentárt egy másik vállalat vezetője, Marco Benedetto, aki korábban az Espresso-kiadócsoport üzletvezetője, most pedig a Blitz internetes napiújság kiadója. Kommentárjában Benedetto osztja Magister csodálkozását afelett, hogy a Vatikán bűndrága külsős tanácsadóknak milliós nagyságrendű honoráriumokat fizet ki. Benedetto többek között ezeket írja: Különösen hangzik, hogy az egyház kétezer év után szükséget érez arra, hogy más tanácsadóhoz forduljon, mint a Szentlélekhez. A tanácsadó ügynökségek a vállalatok nagy világában [nem csak ott, hanem a legegyszerűbb emberek köreiben is, amióta nincs semmilyen értékrend és közösség, amihez tartozhatnak] egy csomó okból virágzanak. Ők a világi karjai a vállalat főnökének, aki változtatásokat akar bevezetni, de a felelősséget ehhez külső, autonóm és független tanácsadókra akarja hárítani. Vagy olyan menedzserek foglalkoztatják őket, aki nem bíznak az alárendeltjeikben. A jófejű menedzserek valójában nem bíznak a tanácsadó ügynökségekben, akik ritkán ismerik ki magukat az adott témában, kihasználják a cég-know how-t és utána borsos számlákat állítanak ki olyan ideákért, melyeket egy jó főnöknek magának is ki kellene tudni dolgozni. [A homeopátiával foglalkozó honlapomon rengeteg segítségkérő levelet kapok. Íróikról – fiatalok, középkorúak, nők, férfiak – hamar kiderül, hogy nagy számban járnak mindenféle tanácsadásra, még a szerényebb jövedelműek is. Ahol eltűnik a vallás, ott virágzik a babona – elképesztő, hogy az emberek hova jutottak: szinte már az utcára sem mernek kilépni, hogy előtte meg ne kérdezzék a gurujukat, akik elképesztő összegeket zsebelnek be „tanácsaikért”. Amennyire én tudom, Magyarország leggazdagabb emberei között is nagyon sok az ilyen tanácsadó-cég tulajdonos. Az én tapasztalatom szerint különösen azok járnak tanácsadókhoz, akik egyszerű paraszt- vagy munkáscsaládból jönnek, és az új rendszerben viszonylag meggazdagodtak, új házba költöztek, új környezetbe kerültek. Ők azok, akik már megkeresztelve sincsenek, mert a szocializmusban nevelkedett szüleik ezt már fölöslegesnek tartották. Nem csoda, hogy lelkileg, szellemileg nagyon megviselt emberek. Ahogy az egész világ az, amit aztán ezek a tanácsadó ügynökségek a végletekig kihasználnak. Hogy a Vatikán is ide jutott, az már valóban az ördög nyílt műve.      Amikor Németországban meg akartam nyitni a praxisomat, a bank – akitől ehhez a pénzt hitelezni akartam – feltételként megkövetelte egy tanácsadó jelentését. Az illető, akihez elmentem ezért a papírért se engem nem ismert, se a várost, ahol laktam, se semmit, egyáltalán semmit. Volt egy szabványa a fogorvosi praxisok számára, abba beleírta a nevemet. Aztán jó sok pénzt kért tőlem. A papírt benyújtottam a banknak, aki meg volt vele elégedve, és én megkaptam azt a pénzt, amit korábban, amikor csak én írtam le nekik a terveimet kötetlen formában, nem adott meg. Évekkel később reklamáltak, hogy bevételeim eltérnek a tanácsadó által megjósolttól. Mivel napra pontosan törlesztettem mindig, ennek szerencsére már nem volt jelentősége, de arra jó volt az egész eset, hogy megmutassa, mennyire ostoba, nevetséges az egész mai gazdasági rendszer, és milyen fölösleges, pénzszipolyozó alakulat ez az egész tanácsadói találmány. És mennyire jellemzőek ezek istentelen, pogány, következésképpen ostoba korunkra.] Feltéve: 2014. február 19.