Idén Mindenszentek előtti utolsó vasárnap október 26-ára esett, tehát a katolikus világ ezen a napon ünnepelte Krisztus Király ünnepét, amit XI. Pius pápa rendelt el 1925-ben a kegyelemteljes jubileumi év végén, és amit minden évben a Mindenszentek ünnepe előtti vasárnap Krisztusnak való felajánlással kell az egész Egyházban megünnepelni, ezzel is kinyilvánítva, hogy Jézus Krisztus hatalma nem csak a túlvilágon abszolút, hanem földi életünknek is ő az egyetlen uralkodója. Ezért ünnepeljük Krisztus királyságát nem az egyházi év utolsó vasárnapján, hanem még a Mindenszentek előtti vasárnapon. Ezzel a pompás liturgiával koronázzuk meg Krisztus élete titkának egyházi ünnepeit és mielőtt az Egyház Mindenszentek megdicsőítését ünnepli, annak a tiszteletét és dicsőségét magasztalja, aki diadalt ül minden szentekben és kiválasztottakban.      E liturgikus ünnep tárgya Krisztus legfőbb uralma minden teremtmény felett. A korunkban az emberiségre különös súllyal nehezedő nyomorúságnak oka voltaképpen a népek elpártolása Krisztustól. Krisztus uralmát ismét be kell vezetni az állami és társadalmi életbe. Ezt a célt szolgálja ez az esztendőnkint visszatérő ünnepnap, amely mind a feljebbvalóknak, mind az alattvalóknak hathatósan hirdeti Krisztusnak az emberek és dolgok felett való fölséges és föltétlen uralmát. Zaby atya Krisztus Király ünnepén mondott prédikációját Aquinói Szent Tamásnak a Miatyánk második: „JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD” kéréséről tartott előadására építette. Zaby atyának Szent Tamás szavai közé tett magyarázatát zárójelben közlöm. „JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD” A MIATYÁNK KIFEJTÉSE Részlet AQUINÓI SZENT TAMÁS előadásából („Jöjjön el a Te országod”, imádkozzuk naponta többször a Miatyánkban. De mit értünk valójában e kérés alatt, hiszen tudjuk, hogy e világon minden Istené, minden az Ő hatalma alá van vetve, tehát az Ő országa mindenre kiterjed, a mi világunkra is. Ezért nem árt, ha Szent Tamás e kérésről írt gondolatait éppen Krisztus Király ünnepén átelmélkedjük.) Mint mondtuk, a Szentlélek tesz minket olyanná, hogy helyesen szeressünk, kívánjunk és kérjünk, és ő hozza létre bennünk először is a félelmet, amellyel azt kérjük, hogy szenteltessék meg Isten neve. A másik az áhítat ajándéka. Ez a sajátos áhítat szerető és odaadó érzés az Atya és minden nyomorúságban lévő ember iránt. Mivel tehát Isten a mi atyánk, amint nyilvánvaló, nemcsak tisztelni és félni tartozunk őt, hanem rendelkeznünk kell az iránta való szeretettel és jámbor érzülettel. Ez az érzület késztet bennünket arra, hogy azt kérjük, jöjjön el az Isten országa. „Jámboran és igazan éljünk e világon, várva a boldog reménységet és a nagy Isten dicsőségének eljövetelét.” (Tit 2,12-13) Kérdezhetjük azonban, Isten országa mindig létezett, miért kérjük tehát, hogy eljöjjön? (Teljesen jogos kérdés, hiszen elképzelhetetlen és teljesen lehetetlen, hogy Isten mint e világ Teremtője, fenntartója és irányítója ne folyamatosan uralkodjék e világban.) Erre azt kell mondanunk, hogy ez háromféleképpen fogható fel. A) Először, mivel a király olykor csak a királyság vagy az uralom jogával rendelkezik, ám mégsem nyilvánul meg uralma, mert a királyságban élő emberek még nincsenek neki alávetve. Tehát akkor mutatkozik meg először királysága vagy uralma, amikor a birodalom emberei alávettetnek neki. (Itt tehát azokról a teremtményekről van szó, akiknek szabad akaratuk van és ezért meg tudják tagadni az alávetettséget.)      Isten azonban lényegéből és természetéből adódóan mindennek az ura: és Krisztus mint Isten és mint ember is, birtokolja Istentől, hogy mindennek az ura legyen. (Pont ezt proklamáljuk Krisztus Király ünnepén.) „Hatalmat, méltóságot és királyságot adott neki.” (Dán 17,14) Kell tehát, hogy neki mindenek alávettessenek. (Maga az Üdvözítő jelenti ki: „Én kaptam minden hatalmat égen és földön” (Mt 28,18) Ez azonban még nincs így, de végül így lesz. „Addig kell neki uralkodnia, míg ellenségeit mind a lábai alá nem veti.” (1 Kor 15,25) Ezért kérjük és mondjuk: „Jöjjön el a te országod.” (Ezzel konkrétan három dolgot kérünk Istentől): Mégpedig háromféle szempontból: hogy az igazak megtérjenek, a bűnösök elnyerjék méltó büntetésüket, a halál pedig megsemmisüljön.      Az emberek kétféle módon alávetettjei Krisztusnak: vagy saját akaratukból, vagy akaratuk ellenére. Isten akarata pedig olyan hatékony, hogy tökéletesen be kell azt teljesíteni: Isten azt akarja, hogy mindenek Krisztusnak legyenek alávetve.      A kettő közül az egyik mindenképpen szükséges: vagy az embernek kell önként megtennie Isten akaratát, alá vetvén magát parancsainak – és ezt teszik az igazak –, vagy, akik önként nem vetik magukat alá akaratának, azokkal szemben Isten úgy érvényesíti akaratát, hogy megbünteti őket – és ezt teszi a bűnösökkel és ellenségeivel. Ez történik majd a világ végén.      (Erről beszél Szent Pál a 1 Kor 15,25-ben utalva a 109. zsoltár első versére): „Addig kell ugyanis uralkodnia, amíg ellenségeit mind lába alá nem veti.” (Sok ember, hívők és hitetlenek e ponton tévedésben vannak. Úgy gondolják, hogy Isten a bűnösöktől és istentagadóktól mindent eltűr. Holott valójában csak türelmet gyakorol, hiszen tudja, hogy ezek nem menekülnek előle. Isten azonban azt akarja, hogy minden ember megmeneküljön, és ehhez a bűnösöknek is önként kell alávetniük magukat a parancsainak. Ezért ad a bűnösöknek sok alkalmat, hogy megtérhessenek, és meghódoljanak, alávessék magukat Előtte, mert nem akarja, hogy bárki is elvesszen. Az idők végén azonban mégis egészen az igazságossága győzedelmeskedik mindenek felett.) Ezért kell a szenteknek (igazaknak) kérniük, hogy jöjjön el Isten országa. Hogy tudniillik minden tökéletesen alárendelődjön neki. Ám a bűnösöknek ez rettenetes, mert a „jöjjön el Isten országa” kérés nem más, mint hogy Isten akaratából büntetésben részesülnek. (Ez természetesen csak a bűnbánat nélküli bűnösökre érvényes, akik a kegyelem minden hívásának a végsőkig konokul ellenállnak.)      „Jaj azoknak, akik az Úr napja után vágyakoznak! Mi lesz számotokra az Úr napja? Sötétség, nem fényesség!” (Ám 5,18) De ezáltal megsemmisül a halál. Mivel Krisztus az élet, az Ő országában nem lehetséges a halál, amely az élet ellentéte. Ezért mondja az első korinthusi levél: „Mint utolsó ellenség semmisíttetik meg a halál.” (1 Kor 15,26) És ez valósul meg a feltámadáskor. „Újjáalakítja gyarló testünket, és hasonlóvá teszi az ő dicsőséges testéhez.” (Fil 3,21)      (Tehát kérésünk egyik értelme Krisztus birodalmának a teljes helyreállítása az idők végén.) B) Másodszor, a mennyek országát a paradicsom dicsőségének mondjuk. Nem csoda, hiszen nem mást hívnak országnak, mint az uralmat. Ám ott tökéletes az uralom, ahol semmi nem történhetik az uralkodó akarata ellen. Isten akarata pedig az emberek üdvössége, mivel azt akarja, hogy az emberek üdvözüljenek és ez legtökéletesebben a paradicsomban valósul meg, ahol semmi sem lesz az emberek üdvösségének ellenére. „Összeszedik országából mind a botrányokat.” (Mt 13,41) Mert ebben a világban sok minden ellenére van az emberek üdvösségének. Amikor tehát azt kérjük: „Jöjjön el a te országod”, azért könyörgünk, hogy részesei legyünk a mennyei birodalomnak és a paradicsom dicsőségének. (Az Angyali Doktor három okot sorol fel, melyek ezt a birodalmat mindennél inkább kívánatossá teszik):      Először a legtökéletesebb megigazultság miatt, amely érvényesül benne. „Néped csupa igazból áll.” (Iz 60,21) A földön ugyanis a rosszak össze vannak keveredve a jókkal, de ott egyetlen rossz, egyetlen bűnös sem lesz.      (Szent János apostol a Jelenések Könyvében a mennyei Jeruzsálemről ezt jövendöli nekünk: „Nem jut be oda sem tisztátalan, sem gonosztevő, sem hazug, csak azok, akik be vannak írva a Bárány életkönyvébe.” (Jel 21,27)) Továbbá a legtökéletesebb szabadság miatt. Itt ugyanis nincs szabadság, jóllehet mindenki természetszerűleg kívánja azt, de ott tökéletes szabadság lesz minden szolgasággal szemben. „Maga a teremtett világ is felszabadul majd a romlottságtól.” (Róm 8,21) És nemcsak szabad lesz ott mindenki, hanem még mindenki király is lesz: „Királysággá tettél bennünket Istenünknek.” (Jel 5,10) Ennek az a magyarázata, hogy ott mindenki azonos akaraton lesz Istennel, és a szentek azt akarják, amit Isten akar, és Isten azt akarja, amit a szentek akarnak. Ezért mindnyájan uralkodni fognak, hiszen mindenkinek megvalósul az akarata, és az Úr lesz mindenkinek a koronája. „Azon a napon a seregek Ura lesz dicsőséges koronája és ragyogó koszorúja népe maradékának.” (Iz 28,5)      (Ez annak az igazi megvalósulása, amit a liberális demokraták téves utjaikon annyira hiába akarnak a földön elérni. Ezek ugyanis megpróbálják magukat kivonni Isten és Krisztus hatalma alól, és azt hiszik ezzel szerzik meg a szabadságukat és a hatalmat, holott ennek pont az ellenkezője vezetne célhoz.) Továbbá a csodálatos bőség miatt. „Kielégíti javaival kívánságodat.” (Zsolt 102,5) És jegyezd meg, hogy az ember mindent egyedül Istenben talál meg, mégpedig kiválóbban és tökéletesebben mindannál, amit a világban keres. (Ez egy nagyon fontos és megfontolandó igazság számunkra, emberek számára, akik állandóan ilyen vagy olyan módon a boldogságot kergetjük és itt, a földön mégsem találjuk.)      „Szem nem látta Isten, rajtad kívül, amiket a benned bízóknak készítettél.” (Iz 64,3) Szent Pál megismétli Izajás próféta szavait: „Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív föl nem fogta, amit Isten azoknak készített, akik őt szeretik.” (1 Kor 2,9)      (De maga az Üdvözítő is azt ígérte apostolainak, hogy mindazért, amit érette ezen a világon elhagynak, százszorosan kapják vissza, amivel a paradicsom mindent felülmúló gyönyörűségeire utalt.)      Ha gyönyörűséget keresel, teljességgel megtalálod Istenben; ha gazdagságot, ott mindent megtalálsz, ami kielégíti azokat a szükségleteket, amire a gazdagság való és így tovább. Szent Ágoston mondja a Vallomások könyvében: „Az ember, amikor ellenedre paráználkodik, rajtad kívül keresi azt, amit tisztán és szeplőtlenül nem talál meg, hacsak vissza nem tér hozzád.” C) Harmadszor, mivel olykor a bűn uralkodik ezen a világon. Ez akkor fordul elő, amikor az ember olyan beállítottságú, hogy önként követi és hajszolja a bűnös kívánságot. „Meghaltatok a bűnnek, de éltek az Istennek Jézus Krisztusban. Ne uralkodjék tehát a bűn halandó testetekben” (Róm 6,11-12), hanem Istennek kell uralkodnia szívetekben. Ez akkor következik be, ha kész engedelmeskedni Istennek és megtartani minden parancsát. Midőn tehát azt kérjük, hogy jöjjön el a te országod, azért könyörgünk, hogy ne a bűn uralkodjék bennünk, hanem Isten. Akkor érvényes lesz e nagyszerű ige: „Sion, uralkodni fog Istened.” (Iz 52,7) E kérés révén eljutunk a boldogsághoz, amelyről Máté ezt mondja: „Boldogok a szelídek” (5,4), ugyanis az első értelmezés szerint, ha az ember arra vágyik, hogy Isten legyen mindennek az ura, nem bosszulja meg az ellene elkövetett jogtalanságot, hanem azt Istennek tartja fenn. Ha ugyanis megbosszulnád magad, nem kérhetnéd, hogy jöjjön el az ő országa.      (Szent Pál szerint: „Ne szolgáltassatok magatoknak igazságot, szeretteim, hanem hagyjatok teret az Isten haragjának, hiszen írva van: »Enyém a bosszú, én majd megfizetek.« [MTörv 32,35] (Róm 12,19)) A második értelmezés szerint pedig, ha te kívánod az ő országát, vagyis a paradicsom dicsőségét, nem kell aggódnod, ha elveszted a világi dolgokat. „Javaitok elrablását örömmel viseltétek.” (Zsid 10,34)      (Ezért mondja az Üdvözítő: „Ne aggódjatok életetek miatt, hogy mit esztek vagy mit isztok, sem testetek miatt, hogy mibe öltöztök. … Ne aggodalmaskodjatok hát, és ne kérdezgessétek: Mit eszünk, mit iszunk? Vagy mit veszünk fel? Ezeket a pogányok keresik. Mennyei Atyátok tudja, hogy ezekre szükségetek van. Ezért ti elsősorban az Isten országát és annak igazságát keressétek, s ezeket mind megkapjátok hozzá.” (Mt 6,25;31-33) Továbbá, a harmadik értelmezés szerint, ha te azt kéred, hogy Isten uralkodjék benned és Krisztus, mivel ő volt a legszelídebb, neked is szelídnek kell lenned. (Az Üdvözítő mondja): „Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű, s megtaláljátok lelketek nyugalmát. Az én igám édes, és az én terhem könnyű.” (Mt 11,29-30)      (Pont ez Krisztus királyságának és az Ő legszentebb és isteni szívének édes igája és könnyű terhe.) Feltéve: 2014. október 29.