Eugenio Scalfari ateista és szabadkőműves publicistának Bergoglioval folytatott interjúi időközben ugyanolyan híresek, mint amennyire hírhedtek lettek. 2015. március 15-én Scalfari saját lapjában, a La Repubblica-ban megint megjelentetett egy vezércikket Bergoglioról, amiben tényleges vagy csak állítólagos új Bergoglio-kijelentéseket idézett, amiket a kettőjük között folytatott egyik beszélgetés során az utóbbi mondott neki. Hogy valóban vagy csak képzeletben mondta ezeket maga Bergoglio, ugyan ki tudhatja? Különösen, hogy ennek eldöntése semmit sem változtat e kijelentések széleskörű elterjedésén. Tény, hogy Scalfari írásai egyre mélyebb árkot ásnak a hívek hitébe. A mostani vezércikkből való lent következő idézetek romboló ereje új dimenziót ért el. Ha ezek a kijelentések, amiket Scalfari Bergoglio szájába ad, nem lesznek minél hamarabb és egyértelműen megcáfolva és helyesbítve, leginkább magától Bergogliotól, vagy olyan valakitől, aki a Szentszéknél erre hivatott, akkor az argentin Bergogliora és „pontifikátusára” még sötétebb árnyak fognak vetülni, mint az eddig. Egy olyan emberre, akit a tömegek egyre inkább bálványként imádnak, miközben a katolikusok számára egyre inkább a botrány köve lesz.
Írta: Eugenio Scalfari Akinek megadatott az az ajándék, hogy megismerhette Bergogliot, az tudja, hogy az önzés fajtánk legveszélyesebb ellensége. Az állat önző, mert csak az ösztönei vezetik, aminek a legfontosabb a túlélés, a saját túlélése. Az embert a társas élet is hajtja, és ezért szeretetet érez mások iránt, a faj túlélésével szemben, melyhez tartozik. Ha az önzés elhatalmasodik és a mások iránti szeretetet elfojtja, elsötétedik az isteni szikra, ami benne van, és saját magát ítéli el. Kérdés: Mi történik ezzel a kialudt lélekkel? Meg lesz büntetve? És hogyan? Bergoglio válasza egyértelmű és világos: Nincs büntetés, hanem az ilyen lélek kialszik. A többi lélek mind részesedik az Atya jelenlétében az örök üdvösségben való életben. A kialudt lelkek nem részesednek ebben a díszlakomában, a testi halállal útjuk véget ér, és ez a misszionárius egyház motivációja: az elveszetteket megmenteni. Ez az oka annak is, hogy Bergoglio gyökeresen jezsuita.
A Chiesa e postconcilio blog ezt a kijelentést így kommentálja: Mit vártok az irgalmasság pápájától, aki az igazságosságot és Krisztus áldozatát száműzte? Amiről nem beszél, és amit nem celebrál? Mit jelent különben permanens reformjának ez a „nincs visszaút” kijelentése? [Hogyan lehet pápának tartani valakit, akiről ez a véleménye valakinek?]
Scalfari Bergoglionak tulajdonított mostani megjegyzései rendkívül figyelemreméltóak. Ráadásul Bergoglio eddig is vonakodott Scalfari cikkeit korrigálni, sőt, az eddigi interjúkat a vatikáni kiadó könyv alakban hozta nyilvánosságra, amivel elismerték az azokban leírt Bergoglio-idézetek hitelességét. Szintén figyelemreméltó Scalfari utószava, amiben Bergoglionak a következő házifeladatokat adja:
Amiket Ferencnek most meg kell oldania, azok nagyon súlyos problémák, amiket eddig alig mondtak ki. Elsőként olyan kérdést, amit még senki nem tett fel, holott nyilvánvaló. A presbiter, azaz a pap, aki a szentségeket kezeli, és akinek hatalma van a bűnöket megbocsátani vagy büntetni, azok, akik a bűnösöket megítélik. Pap és papi hierarchia csak a katolikus egyházban létezik, ahol meg van nekik tiltva a házasság.
[Nem csak Bergoglio nagyon is valószínűen valóban elhangzott eretnek kijelentései miatt fordítottam le ezt a cikket, hanem Scalfari utolsó fejtegetései miatt is. Tegnap egy magyar értelmiségitől, egy írótól hallottam szinte szószerint ugyanezt a tömény ostobaságot, és szintén tegnap jelent meg az interneten egy beszámoló a most 96 éves volt német kancellár, Helmut Schmidt legújabb könyvéről, amiben ugyanezek az elképesztő állítások szerepelnek. És ezek és az ezekhez hasonló emberek irányítják életünket, a világot évszázadok óta! Az lenne a csoda, ha nem itt tartanánk, ahol tartunk, a földön szinte egészen megvalósuló pokolban! – És ne felejtsük, Scalfari vezércikke március 15-én, tehát már egy héttel ezelőtt jelent meg. Szokás szerint most se érkezett a Vatikánból semmilyen cáfolat! Ekkora eretnekségre a megjelenést követő percben kellett volna reagálni! Vagyis, Bergoglio fenti szavai, nincs büntetés, hanem az ilyen lélek kialszik. A többi lélek mind részesedik az Atya jelenlétében az örök üdvösségben való életben. A kialudt lelkek nem részesednek ebben a díszlakomában, a testi halállal útjuk véget ér, léteznek és hatnak, ráadásul sokkal szélesebb körben, mintha a Szent Péter bazilikában egy misén vagy egy általános audiencián hangzottak volna el. És ezáltal részei a zsinati egyház hivatalos rendes tanítóhivatalának. Minden templomba járó embernek és a mai zsinati egyház papjának el kéne ezen végre komolyan gondolkoznia.]
|
vissza