1. Szent X. Pius katekizmusában a Nagyhétről szóló fejezet [IV. szakasz, 1. rész: Az Úr ünnepei, 7. fejezet: A Nagyhét, 1. §] ezzel a kérdéssel kezdődik [45. kérdés:] „Miért nevezik nagyböjt utolsó hetét Szent Hétnek is?” A válasz így hangzik: „Szent Hétnek is nevezzük, mert alatta azon legnagyobb titkok emlékezetét ünnepeljük, melyeket Jézus Krisztus megváltásunkért véghezvitt.” – Hiszen Jézus üdvöthozó szenvedése és keresztje által váltott meg bennünket, és pont ezeket a titkokat ünnepeljük a Szent Hét alatt. 2. A Nagyhét Virágvasárnappal kezdődik, és mely titkokra emlékezünk ezen a napon? „Virágvasárnap arra gondolunk, hogy Jézus Krisztus hat nappal szenvedése előtt dicsőségesen vonult be Jeruzsálembe.” Erről Szent János számol be nekünk Evangéliumának 12. fejezetében: „Hat nappal húsvét előtt Jézus Betániába ment, ahol Lázár lakott, akit feltámasztott a halálból. … Másnap az ünnepre felzarándokolt tömérdek nép hírét vette, hogy Jézus Jeruzsálembe érkezik. Pálmaágakat szedtek, kivonultak eléje és így köszöntötték: »Hozsanna! Áldott, aki az Úr nevében jön, Izrael királya!« Jézus talált ott egy szamárcsikót s felült rá, ahogy az Írás mondja: »Ne félj, Sion leánya! Nézd, királyod jön, nőstényszamár hátán.«” (Jn 12,1/12-15)
[47. kérdés:] De miért akart Jézus Krisztus szenvedése előtt dicsőségesen bevonulni Jeruzsálembe? „Jézus Krisztus szenvedése előtt, ahogy ez meg volt jövendölve, dicsőségesen akart bevonulni Jeruzsálembe, mert: 1.) hogy bátorítsa tanítványait, miközben ily módon világosan bizonyítékát adta annak, hogy szenvedését önként vállalta magára; 2.) hogy tanítson bennünket, hogy halálával az ördög, a világ és a test felett győzedelmeskedni fog, és hogy meg fogja nyitni nekünk a mennyet.” – „Azért szeret az Atya, mert odaadom az életemet, hogy majd újra visszavegyem. Nem veszi el tőlem senki, magam adom oda, mert van rá hatalmam, hogy odaadjam és van rá hatalmam, hogy visszavegyem. Ezt a parancsot kaptam az Atyától.” (Jn 10,17-18)
3. A Nagyhét következő fontos napjai a Nagycsütörtök, a Nagypéntek és a Nagyszombat. [48-51. kérdés:] „Nagycsütörtökön az Eucharisztia legszentebb szentségének a megalapítását ünnepeljük”, „Nagypénteken a Megváltó szenvedésére és halálára emlékezünk”, „Nagyszombaton Jézus Krisztus sírbatételét tiszteljük és a pokol tornácára való leszállását; a Glória után kezdjük a dicsőséges feltámadása előtti tiszteletet.” – „Szenvedett Poncius Pilátus alatt, megfeszíttetett, meghalt és eltemettetett, … harmadnapon halottaiból feltámadott…” Hitünk ezen központi igazságai, melyekre e napokban gondolunk, mind előrevetítődnek és benne foglaltaknak az Oltáriszentség és a szentmiseáldozat titkában, melynek megalapítását Nagycsütörtökön ünnepeljük.
4. Szent X. Pius katekizmusában 2. §. a Nagyhét néhány szertartását tárgyalja, elsőnek a Virágvasárnapét: „Virágvasárnap a nevét az ezen a napon tartott körmenet után kapta, melyen a hívek olaj- és pálmaágakat tartanak a kezükben.” Ez azért történik, „hogy Jézus Krisztus diadalmas jeruzsálemi bevonulására emlékezzünk, amikor a tömeg kezében pálmaágakkal ment az Úr elébe”. Ez Krisztus-Király diadala, ami nem ér véget Jeruzsálemben, hanem felvezet a mennyei paradicsomig. A körmenet visszatértekor ezért üt a keresztvivő háromszor a templom kapujára, hogy az megnyíljon. Ez azért történik, hogy „szimbolizálja, hogy a mennyország Ádám bűne miatt zárva volt, és hogy Jézus Krisztus halálával kiérdemelte számunkra a mennyországba való bejutást”. [55. kérdés] „Kik voltak azok, akik Jézus Krisztus elé mentek, amikor diadalmenetben bevonult Jeruzsálembe?” „Amikor Jézus Krisztus diadalmenetben bevonult Jeruzsálembe, az egyszerű nép és a gyermekek mentek eléje, nem pedig a város nagyjai; így rendelte ezt Isten, hogy megmutassa nekünk, hogy a gőg méltatlanná tette ezeket arra, hogy Urunk diadalában részt vegyenek, mert Ő a szív együgyűségét, az alázatot és az ártatlanságot szereti.” – Urunk élete végén nem volt másképp, mint élete kezdetén, amikor Jeruzsálem város nagyjai szintén nem találták meg az utat Betlehembe.
5. Nagycsütörtökön utoljára kondulnak meg a harangok, és hangjuk Nagyszombatig nem szólal meg. „Nagycsütörtöktől Nagyszombatig elnémulnak a harangok [az orgonával és az oltárcsengőkkel együtt] Megváltónk szenvedése és halála felett érzett nagy gyászunk jeléül.” Ezen idő alatt fakereplők lépnek a helyükbe.
[57. kérdés]: „Miért tesznek el megőrzésre Nagycsütörtökön egy nagy konszekrált ostyát?” Ez azért történik: „1.) hogy az Eucharisztia szentségét megalapításának napján különös hódolat illethesse; 2.) hogy a Nagypéntek liturgiáját meg lehessen ünnepelni, mely napon a pap nem végzi el az átváltoztatást.”
[59. kérdés]: „Miért végeznek Nagycsütörtökön lábmosást?” Erre azért kerül sor, „hogy 1.) a megalázkodás azon aktusára emlékezzenek, amivel Jézus Krisztus leereszkedett, hogy apostolainak a lábát megmossa; 2.) mert Ő maga figyelmeztette apostolait és bennük a híveket, hogy kövessék példáját; 3.) hogy megtanítson bennünket arra, hogy szívünket minden szeplőtől tisztítsuk meg, és másokkal szemben a szeretet és a keresztény alázat kötelességeit gyakoroljuk.”
A korábbi, katolikus időkben, még az ú. n. Bugnini-reform előtt, a Nagyhét liturgiái, köztük a Nagycsütörtöki is, reggel zajlottak. Ez alkalmat adott a híveknek, hogy Nagycsütörtök délutánján és estéjén meglátogathassák és imádhassák a Legméltóságosabb Oltáriszentséget. Ehhez a hívek „nyilvános körmenetekben vagy egyenként több templomba mentek el a Legméltóságosabb Oltáriszentség meglátogatására”. Ez „azon fájdalmakra való emlékezés miatt történt, amiket Jézus Krisztusnak több helyen, az Olajfák hegyén, Kaifás, Pilátus és Heródes házaiban és a Kálváriahegyen kellett elszenvednie”.
6. A Nagypéntek különleges szertartásai a nagy könyörgések és a kereszt előtti hódolat. [62. kérdés:] „Miért könyörög az Egyház Nagypénteken az Úrhoz különös módon minden emberért, a pogányokért és a zsidókért is?” „Az Egyház Nagypénteken azért könyörög különös módon minden emberért, hogy megmutassa, hogy Krisztus minden emberért meghalt, és szenvedésének gyümölcseit mindenkinek az üdvéért kikönyörögte.”
[63. kérdés:] „Miért tiszteljük Nagypénteken ünnepélyesen a keresztet?” Ez azért történik, „mert ezen a napon lett szegezték Jézus Krisztust a keresztre, és ott halt meg, és ezáltal vérével megszentelte”. [64. kérdés:] „De hiszen az imádat egyedül Istent illeti; miért imádjuk akkor a keresztet?” Nem istenkáromlás egy ilyen kínzóeszközt még imádni is? „Az imádat egyedül Istent illeti; ha azonban a keresztet imádjuk, akkor ez az imádat Jézus Krisztusra vonatkozik, aki a kereszten meghalt.”
7. [65. kérdés:] „Nagyszombat szertartásai közül a húsvéti gyertya és a keresztvíz megszentelése az, amit különös áhítattal kell szemlélnünk.” [66, kérdés:] Mit szimbolizál a húsvéti gyertya? „A húsvéti gyertya azt a ragyogást és gyönyörűséget szimbolizálja, amit a feltámadt Krisztus a világnak hozott.”
[67. kérdés:] „Miért szentelik meg a keresztvizet Nagyszombaton?” A keresztvizet azért szentelik meg Nagyszombaton, „mert a régi időkben ezen a napon, ugyanúgy, ahogy Pünkösd vigíliáján is, ünnepélyesen osztották ki a keresztség szentségét.”
„Ezért tekintsétek magatokat is úgy, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek az Istennek Jézus Krisztusban. Ne uralkodjék tehát halandó testeteken a bűn, és ne engedelmeskedjetek kívánságainak. Ne adjátok át tagjaitokat a bűnnek a gonoszság eszközeként, hanem mint a halálból életre keltek adjátok magatokat Isten szolgálatára, tagjaitokat meg az igazság eszközéül szenteljétek az Istennek!” (Róm 6,11-13)
|
vissza