Bevezetés: C. S. Lewis 1942-ben megjelent „Keresztény vagyok” című könyvében írja: „A tisztaság a legnépszerűtlenebb a keresztény erények közül. Pedig a keresztény felfogás szerint nem lehet eltérni tőle: »Vagy a házasság, tökéletes hűséggel házastársad iránt, vagy a teljes önmegtartóztatás.« Nos, ez olyan nehéz és annyira ellentétben áll ösztöneinkkel, hogy nyilván vagy a kereszténység téves, vagy jelenlegi szexuális ösztönünk romlott meg. Egyik vagy másik. Mint keresztény, természetesen azt gondolom, hogy az ösztönünk romlott meg. De más okaim is vannak arra, hogy ezt gondoljam.” 1. „A természetfeletti a természetre épít” A szerelem-hormonokról (forrás: Tomka Ferenc: Biztos út című könyvéből Dr. Gloviczkiné, Gloviczki Eszter többször kiegészített és lektorált tanulmánya) Kérdés: Tanultuk, hogy a serdülőkorban megjelennek a hormonok, amelyek a másik nem felé mozgatják a serdülőt. Miért teremtette Isten a hormonokat, ha nem azért, hogy kielégüljenek? Válasz: A nemi hormonok kutatása az utóbbi évtizedekben kezdődött, és ma is folyik. Ha megismerjük ezeknek működését, látjuk, hogy ez a legcsodálatosabban bizonyítja, amit a kereszténység (és a józan ész) a házasságról és az arra való készületről tanít. Ugyanazt mondja, amit a lélektan is mond. Kérdés: A hormonkutatás mit szól ahhoz, hogy várjunk a testi kapcsolattal? Válasz: Pontosan ezt igazolja. És megmutatja, miért megy szét oly sok szerelem, 1-5 év múlva: mert éretlenül éltek a szexszel. A szerelemben több, lényegileg öt hormon, illetve hormonszerű anyag tevékenykedik. Az első (1.) a phenil-etil-amin, rövidítve PEA, a szerelem-hormon. Ettől vagyunk szerelmesek. Ez a szó valódi értelmében kábítószer: ugyanazokon a pályákon halad, és ugyanoda érkezik az agyba, ahová a kábítószer; illetve ugyanazt eredményezi: jó érzést okoz. Az agy ún. jutalmazási központjába jut, ahol megemeli a dopamin szintet, ugyanúgy, mint a kábítószer (a dopamin a 2. hormon, illetve anyag). Ettől vagyunk boldogok, lebegünk, lubickolunk, nem vagyunk éhesek, álmosak, tele vagyunk energiával. Felborul az értékrendünk. Nem fontos más, csak a nagy Ő.      Minden olyan élmény és hatás, ami jó nekünk, hasonlóan dopaminszint emelkedést vált ki. Ám ez a dopamin fürdő (a nagy feldobottság) az agy számára nehezen viselhető instabil állapot, ezért átlagosan 18 hónap elteltével maga az agy állítja le a PEA termelést, és ez a fajta „első szerelem” elmúlik. Egyszer csak arra ébred a pár, vagy egyikük: már nem vagyok szerelmes; nem érzem ugyanazt iránta; nem hoz már úgy tűzbe! Mi következik ebből? Nem ő az igazi!      Ezzel párhuzamosan történik egy másik, fontos reakció is: lecsökken bennünk a szerotonin nevű hormon szintje. A szerotonin a „normálisság hormon”, illetve kémiai hírvivő az agyban (ez sorrendünkben a 3. hormonális anyag). Megfelelő szintje szükséges a jó közérzethez, a „se túl sok, se túl kevés”, tehát normális evéshez, alváshoz, a kiegyensúlyozottsághoz. A PEA hatására tehát a szerotonin szint lecsökken. (Van egy konkrét betegség is, amelyben hasonló történik egészen más okokból: úgy hívják, hogy depresszió.) Míg a dopamin szint emelkedése az érzelmi állapot emelkedését jelenti, a szerotonin szint lecsökkenése a normálisság, a tudatosság, kiegyensúlyozottság szintjének csökkenését okozza. Ez a hatása a PEA-nak. Az történik, ami az előbb bemutatott lélektani ábránkon is megjelent: a PEA által az X, az ösztönös érzelmi összetevőnk felemelkedik, az Y vagyis az értelmi-akarati, normálissá tevő „összetevőnk” lecsökken Kérdés: A szerelem-hormon tehát a kábítószerhez hasonlóan hat? Válasz: Mondhatjuk így is: aki az első szerelem idején életre szóló döntést hoz, illetve nemi kapcsolatot létesít, az a PEA hatása alatt áll. Tehát egy elkábult valaki láncol magához egy hasonlóan „bekábítószerezett” embert. Nem képesek igazán megismerni egymást, mert csak a hormonok szépítő szemüvegén keresztül látják a másikat. A szeretkezés során újabb hormon szabadul fel, az endorfin (ez a 4. hormon). Ez is igazi kábítószer, és ez is a „jutalmazási központra” hat. Az orgazmus, a szeretkezés során ez okozza a kábulatig menő gyönyörűség érzést. Ha valaki csak a nemi közösülésre vágyik, valójában endorfinra vágyik. Az endorfin pedig még magasabbra emeli a gyönyör szintjét – a PEA lebegését, a bekábítószerezett élményt – és tovább csökkenti az értelmi/akarati ítélőképességet. – Így minden nemi kapcsolat egy nagy gyönyört is okoz, de egyben kábít is, és felkelti a vágyat a további élmény után (amint minden kábítószer). Kérdés: Mit válaszoljunk annak, aki azt mondja, hogy ő elsősorban élvezni akarja a szexet? Válasz: A világ azt sugallja, hogy az a legnagyobb boldogság, ha van párom, és vele jól tudunk szeretkezni. A reklámok, a média szünet nélkül ezt sugallja. Hiszen a világ nem arra akar felkészíteni, hogy holtomiglan-holtodiglan szeressük egymást, hogy élő szép házasságunk, családunk legyen. A kérdés az, melyik utat választom? A lélekgyógyászat beszél arról, milyen sebeket kapnak azok, akik csupán a szexuális gyönyört keresik, és nem egy életre szóló szeretet-kapcsolatban gondolkoznak. Hasonlóan megdöbbentő adatokat szolgáltat a hormonkutatás arról, hogy a nemiség „felépítése” mennyire a tartós kapcsolatra irányul.      Arról is szólnak a család-szakemberek, milyen súlyos nehézségekkel küzdenek azok, akiknek több partnerük volt. És a sebek megmaradnak olyan esetekben is, amikor valaki felnőttként tér meg, és fiatal korában még nem tartotta bűnnek az ilyen kapcsolatokat. A nemi kapcsolat során működik, az előbb említetteken kívül, még egy hormon: az oxitocin (az 5. hormon). Ezt fedezték fel legrégebben a szerelem hormonok közül. Kötődési hormonnak is nevezik, mert összeköti a két embert. Ez a hormon szabadul fel a szüléskor is. Ez hozza létre a szoros kapcsolatot az anya és az újszülött között (ha a szülés után egymás közelében maradnak). Ez a hormon a házastársi kapcsolat alkalmával (nemcsak a nőben, hanem a férfiben is) robbanásszerűen, nagy mennyiségben szabadul fel, és rendkívülien erős kötő hatása van: életre szólóan hozzáláncol a másikhoz. Egészséges ember szívében mély nyomot hagy, pecsétet üt. Házasság esetében ez igen jó. Ha azonban a kapcsolat felbomlik, ez a kémiai oka a maradandóan fájó emléknek: az érzésnek, hogy szétszakították a szívemet.      A családkutatás kimutatja, hogy sok válás történik 1-5 év házasság vagy kapcsolat után. Mert a kapcsolat túlságosan csak a testi szerelem élményére épült: a PEA pedig átlagosan 18 hónap után nincs többé. A párok ilyenkor egy ideig küzdenek még, de ha a szeretet-kapcsolat, a két ember közötti kommunikáció nincs eléggé megalapozva, hiába. Kérdés: Ha a szerelem-hormon termelődése 18 hónap múlva abbamarad, létezik-e akkor örök szerelem – amelyről a kereszténység is beszél? Válasz: Amikor erre válaszolunk, figyeljetek fel a jó Isten csodálatos tervére! A hormonkutatás azt igazolja, hogy a korai nemi élet káros; viszont fordítva is igaz: a hormonok az életre szóló házasságot támogatják. A jó Isten azért teremtette a hormonok okozta örömet, hogy széppé, gyönyörűségessé tegye a férfi és a nő szeretet-kapcsolatát. A PEA elmúltával bekövetkező szerelem fenntartását az oxytocin veszi át, és tartja fönn az élet végéig. Ezt társ-szerelemnek is hívják, ami utal arra, hogy itt már nem csupán a biológiailag másik nemű lénnyel való kapcsolatról van szó, hanem a társról, akit szeretek. Kérdés: Hogyan működnek azokban a hormonok, akik tartózkodnak a nemi kapcsolattól? Válasz: Segítik őket! Láttuk, hogy a PEA elkábítja az embert, és ez nagy bajt okozhat. De a szerelem – ha nem sietik el – megpuhítja két ember szívét egymás iránt. Ha nem kezdik el az erotikus közeledéseket, illetve ha az endorfinnal nem fokozzák még erősebbé a kábulatot, a PEA nem kábítja el őket annyira, hogy ne volnának képesek ismerkedni egymással. Ha tartózkodnak a szextől, „kénytelenek” is a kapcsolat „más nyelveit” megtanulni, mert vágynak arra, hogy kommunikáljanak. Ily módon a szerelem gyönyörű időszakát élhetik meg, amely alatt kiderülhet, valóban egymásnak valók-e, vagy sem. Ha a jó Isten nem egymásnak szánta őket, a PEA csökkenésével módjuk van arra, hogy békében elváljanak, anélkül hogy sebet vágtak volna egymáson és magukon. Ha pedig a pár összeillik, mind inkább megtanulják ismerni egymást, megtanulják a szeretet különböző „nyelveit”, ami egy életre megalapozhatja kapcsolatukat.      Az előbb beszéltünk az oxitocinról, amely kiemelkedő mértékben, robbanásszerűen keletkezik a szeretkezéskor és a születés alkalmával, és a lélek mélyéig nyúló kapcsolódást hoz létre. A szerelem emelkedett állapotában az oxitocin ugyancsak jóval erősebben termelődik, mint az élet más időszakaiban. Amikor a szerelmesek a szeretet különböző jeleit nyilvánítják ki egymásnak, nagy mennyiségű oxitocin keletkezik, s ez kapcsolja össze a tiszta szerelemben élő párokat, és segíti őket, hogy közel jussanak egymáshoz. Később az oxitocin oldja fel a PEA elmúlásának hiányérzetét is, hiszen a mély kapcsolat örömében részesíti őket. Az oxitocin – a kötődést okozó, vagy kapcsolathormon – ha nem is az előbb említett óriási mennyiségben, de keletkezik a szeretet minden kapcsolatában, valahányszor örömet szerzünk egymásnak. Ez keletkezik az idős házaspárok esetében is, és erősíti kapcsolatukat. Hormonálisan tehát az oxitocin működik közre, hogy a szerelem el nem múlóvá váljék, s a házassági szeretet egy életen át tarthasson. Kérdés: Az oxitocin alkalmanként különböző mennyiségekben termelődik? Válasz: Az oxitocin keletkezésének vagy hatásának sematikusan három formáját különböztethetjük meg. a) Az első, a szülés és a testi-szexuális kapcsolat alkalmával, amikor rendkívül erősen, robbanásszerűen termelődik. b) Második megjelenési formája a szerelmesek között valósul meg, akik között a szerelmi idő alatt az oxitocin hatása jóval erősebb, mint általában az emberi kapcsolatokban. Ezért van erős összekapcsoló ereje a szeretet különböző megnyilvánulásainak a szerelem, a jegyesség idején. c) A harmadik formára az előzőkkel már utaltunk: hogy minden szeretet-kapcsolatban keletkezik oxitocin, a kapcsolathormon, amely összekapcsolja az egymás iránt szeretetet gyakorló embereket: a jó barátokat, az osztálytársakat, az egymásnak örömet szerző munkatársakat, és kiemelten a házasokat. Kérdés: Minden hormon a házasságig tartó várakozást „támogatja”? Válasz: Igen! Mind a lélektan, mind a hormonológia erről beszél. Miért várj a házasságig? Nem tilalom ez. Ellenkezőleg! Az egyetlen biztos út, hogy jól használd fel a szerelemnek azokat az energiáit, amelyek képesek megalapozni az életreszóló kapcsolatot. A szerelem energia, erőforrás! Akik nem a testi-szexuális élményekben „engedik ki” energiájukat, azok egy vissza nem térő lehetőséget nyernek, hogy arra használják ezeket az energiákat, ami az igazi rendeltetésük: hogy megtanulják megismerni egymást, szeretni és elfogadni egymás különbözőségeit, jó és rossz tulajdonságait, és közösen tudjanak dolgozni azok javításán is. A köztük működő szeretet-kapcsolat által az oxitocin kiemelt mértékben termelődik. Ennek segítségével tudnak eljutni a tartós szeretet-kapcsolatra, illetve a „holtomiglan-holtodiglan” tartó szeretetre, házasságra. Kérdés: A házasságban nem szűnik meg a szerelem, a szexualitás? Válasz: Ha jó volt a házasságra való felkészülés, akkor nem szűnik meg, sőt elmélyül. Több kutatást végeztek a házasságok tulajdonságairól. Az eredmény: a legboldogabb, legtartósabb, és szexuálisan is a legbeteljesültebb házasságok általában a mélyen vallásos pároké voltak; kiemelkedően azoké, akik vártak a testi kapcsolattal a házasságig. Kérdés: Egy hívő számára nem zavaró, ha nem szerelemről beszélünk, hanem szerelemhormonokról? Válasz: Isten az embert testből és lélekből állónak teremtette. A test nem áll szemben a lélekkel, hanem elválaszthatatlan kapcsolatban van azzal. Ahogy a tudomány fejlődik, egyre szélesebb körben fedezi fel, hogy a lelki folyamatoknak (az örömnek és a haragnak, a szeretetnek és a gyűlöletnek is) vannak biológiai, illetve hormonális vetületei. Mi hívők örömmel láthatjuk, hogy minden lélektani és biológiai folyamat ugyanazokat az értékeket igazolja, amelyeket emberségünk és vallásosságunk legmélyén értéknek tartunk. A teológiának is ősi elve: hogy „a természetfeletti a természetesre épít”. Isten az embert férfinek és nőnek teremtette, és rájuk bízott egy csodálatos küldetést, az emberi faj fenntartását: „Szaporodjatok, sokasodjatok, és töltsétek be a földet” (Ter 1,28). Isten a férfi társává teszi az asszonyt, s rájuk bízza, hogy legyenek „társai” a teremtésben: az új életek létrehozói.      Isten maga szeretet-közösség: Szentháromság. Az Isten képére teremtett ember is csak szeretet-kapcsolatban tud kiteljesedni. „Nem jó az embernek egyedül lenni” írja a Teremtés könyve (Ter 2,18). A család által Isten nemcsak a faj fennmaradását biztosítja, hanem létrehozza a legcsodálatosabb közösséget: ahol társra találhat a férfi és a nő, és meleg szeretetotthonra a gyermek. Nem csodálatos, hogy Isten úgy teremti az embert, és benne a hormonokat, hogy ezek a természetes összetevők a legszentebb célok felé irányítsák az embert? A PEA vonzza egymás felé a férfit és a nőt. Az oxitocin megerősíti, tartóssá teszi kapcsolatukat. A testi egyesülés során létrejövő endorfin kívánatossá és örömtelivé teszi azt az együttlétet, amelyben az új élet megfogan. A szüléskor keletkező oxitocin megerősíti az olyannyira csodált anya-gyermek kapcsolatot. – Az anyagi világ a teremtő Isten csodája: a szeretet, a szerelem és a házasság vonatkozásában is. Kérdés: Össze tudnánk foglalni ezt az izgalmas témát, hogy meg tudjuk jegyezni a lényegét? Válasz: Mai témánkban három kérdéskör egészítette ki egymást:      1. A jó házassági felkészülés feltétele: érett életkor, érett személyiség, érett kapcsolat. Ebből következik, hogy a testi-erotikus közeledések helye a házasságban van. Ugyanezt világítja meg, még megfoghatóbban, a szerelem lélektana és hormonológiája.      2. A lélektan azt mondja: A szerelem erős érzelmi-ösztönös fellobbanással jár. Tehát a házasság előtt tartózkodni kell az ösztönélmények fokozásától (ami nemcsak a nagyobb erotikus közeledések által jön létre, hanem a kisebb közeledésekben is), hogy az embernek megmaradjon az értelmi-akarati „ereje”: és képes legyen várni, míg személyisége beérik, illetve a kapcsolata érett lesz. Így tudja két ember kölcsönösen megismerni egymást.      3. A biokémia, illetve a hormonok működése ugyanazt mondják, amit az előzőek, de még megfoghatóbban! A szerelem és a szexualitás hormonjai hasonlóak, és hasonlóképpen működnek, mint a kábítószerek. Isten ajándékai a hormonok. Az első szakaszban elősegítik, hogy a fiú és lány közelebb kerülhessenek egymáshoz, majd a házasságban megerősítik az életre szóló szeretetet. A szerelem fellángolásakor a szex nagy kárt okozhat, mert a szexben egyfajta kábítószer szabadul fel. – Akik várnak a házasságig a testi kapcsolattal, azok arra fordítják a szerelem energiáit, hogy igazán meg tudják ismerni egymást. Aki nem vár, az mintegy kábítószeres állapotban, kábult értelemmel és akarattal hoz döntést. Olyan ez, mint a részeg ember döntése. Ez az oka sok tönkrement kapcsolatnak, házasságnak. 2. Miért árt a lelki fejlődésnek a nemi élet? (forrás: https://traditionundglauben.wordpress.com/ – 2017. szeptember 11.) Urunk Jézus Krisztus szavai: „És vannak, kik magukat teszik férfiatlanná a mennyek országáért. Aki fel tudja fogni, fogja fel.” (Mt 19,12) Szent Pál apostol mondja:      Gal 5,16-24: „Kérlek tehát benneteket, hogy lélek szerint éljetek, s akkor majd nem teljesítitek a test kívánságait. A test ugyanis a lélek ellen tusakodik, a lélek meg a test ellen. Ellentétben állnak egymással, s így nem azt teszitek, amit szeretnétek. Vezessen benneteket a lélek, akkor nem vagytok alávetve a törvénynek. A test cselekedetei nyilvánvalók: kicsapongás, tisztátalanság, fajtalanság, bálványimádás, babonaság, ellenségeskedés, viszálykodás, vetélkedés, harag, veszekedés, szakadás, pártoskodás, irigykedés, gyilkosság, részegeskedés, tobzódás és ezekhez hasonlók. Mint már előbb mondtam, most ismét kijelentem: Akik ilyeneket művelnek, nem öröklik Isten országát. A Lélek gyümölcse viszont: szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Ezek ellen nincs törvény. Akik Krisztus Jézushoz tartoznak, keresztre feszítették testüket szenvedélyeikkel és kívánságaikkal együtt.”      1 Kor 7,8-9/25-40: „A nem házasoknak és az özvegyeknek ezt mondom: Jó, ha úgy maradnak, mint én is. De ha nem tartóztatják meg magukat, kössenek csak házasságot, mert jobb megházasodni, mint égni. … A szüzeket illetően nincs külön parancsom az Úrtól, tanácsot azonban adok, mint olyan, aki az Úr irgalma folytán hitelt érdemel. Azt tartom, a mostani megpróbáltatások miatt ez az állapot ajánlható; jó, ha így marad az ember. Ha asszonyhoz vagy kötve, ne törekedj elválni, ha azonban nem kötötted magad asszonyhoz, ne keress feleséget. De ha megnősülsz, nem vétkezel, s ha a lány férjhez megy, nem követ el bűnt. Ám az ilyeneket testi nyugtalanság gyötri, s én meg akarlak kímélni benneteket. Azt mondom tehát, testvérek: Az idő rövid, azért akinek van felesége, éljen úgy, mintha nem volna, aki sír, mintha nem sírna, aki örül, mintha nem örülne, aki vásárol, mintha meg sem tartaná, s aki felhasználja a világ dolgait, mintha nem élne velük, mert ez a világ elmúlik. Azt szeretném, ha mentek volnátok a gondtól. A nőtlennek arra van gondja, ami az Úré: hogyan járjon az Úr kedvében. A nős azonban világi dolgokkal törődik: hogyan keresse felesége kedvét, ezért meg van osztva. A nem házas asszony és a szűz arra gondol, ami az Úré, hogy testben és lélekben szent legyen, míg a férjes nőt világi dolgok kötik le: hogyan járjon férje kedvében. Ezt javatokra mondom, nem azért, hogy tőrbe csaljalak, hanem hogy a feddhetetlen életre és az Úrhoz való osztatlan ragaszkodásra segítselek titeket. Ha valaki mégis úgy véli, hogy igazságtalanul bánna hajadon lányával, mert eljárt fölötte az idő, ha úgy van rendjén, tegye, amit akar. Nem vétkezik, kössenek csak házasságot. Akinek azonban szilárd a meggyőződése, s minden kényszerítő ok nélkül, teljesen szabadon úgy döntött, hogy megőrzi hajadon lányát, jól teszi. Tehát aki férjhez adja hajadon lányát, jól teszi, aki pedig nem adja férjhez, még jobban teszi. Az asszony le van kötve, amíg férje él, de ha férje meghal, felszabadul. Férjhez mehet, akihez akar, de csak az Úrban. Boldogabb azonban, ha úgy marad, ahogy van. Ez a tanácsom, és hiszem, hogy Isten Lelke szerint beszélek.” A világi emberek, de sajnos mára már a „katolikusok” többsége is, nem ismerik a nemi életre vonatkozó katolikus tanítást, ami így hangzik: Olyan keveset, amennyire csak lehetséges; leginkább egyáltalán semmit. Ez a hozzáállás tökéletesen ellenkezik a világ véleményével, hiszen a világ szerint mindenkinek azt szabad/kell tennie, ami neki a legjobb, ráadásul a legújabb kutatások szerint a nemi kielégüléskor érzett örömöt csak a kokain-rúgás mámora múlja felül.      A legkevesebben fogják fel, hogy minden evilági, benne az emberi test is, múlékony dolog, míg a lélek örökkévaló. És halála után az örökkévalóságban mindenki annak következményeit fogja viselni, amit földi életében tett. Isten természetfeletti, világ-feletti, szellemi és szent, Aki előtt csak az az ember állhat meg, aki földi életében minden erejével azon volt, hogy hasonlóvá váljon Hozzá. Tehát az embernek ellene kell mondania e világnak, lelkinek és szentnek kell lennie. A lelkiségi irodalomban Istent gyakran hasonlítják a tűzhez, ami mindent elemészt, ami más anyagból áll, mint Ő maga. „Igaz, megpróbáltál bennünket, Istenünk, ahogy az ezüstöt szokták, tűzben megvizsgáltál.” (Zsolt 65,10)      Ezért fogja Krisztus a világot tűzben megítélni, és minden léleknek addig kell a tisztítótűzben maradnia, amíg mindattól megtisztul, ami benne nem Istentől való volt. Mindazonáltal azok, akik földi életükben semmilyen szentet és lelkit nem halmoztak fel magukban, a pokol tűzébe jutnak, ahol örök szenvedés vár rájuk. Ezek ismeretében nyeri el fontosságát a következő kérdés: Mi az, ami az embert lelki fejlődésében a leginkább zavarja? Válasz: A nemi élet, mert ez a leginkább testi, testhez kötött és a testit hangsúlyozó, és mert nagyon gyorsan függővé tesz, mert olyan sok más bűnhöz vezet, mert a concupscentia-t, a rendetlen kívánságot, mely az ősbűn következménye, felszabadítja („a romlatlanság elvesztése”; „az emberben ugyanis test-szellemi mivoltánál fogva az ösztönös, érzéki törekvés megfelelő tárgy jelentkezésekor azonnal működésbe lép, és szembekerül az értelemtől vezetett szabadakarattal”). És mindez nem csak a házasságon kívüli, hanem a házasságon belüli, tehát megengedett testi szerelemre is vonatkozik!      A rendetlen kívánság olyan, mint egy gyulladásos góc, ami látens állapotban minden emberben mindig megvan, és amiből bizonyos tevékenységek, tárgyak (a vágy céltárgyai) hatására a bacilusok kiszabadulnak. A kegyelmi élet ugyan jelentősen mérsékelni tudja hatásfokát, de eltörölni, kiirtani az emberből még ő sem tudja. A rendetlen kívánságoktól kizárólag Jézus és Szűz Mária voltak mentesek, mivel egyedül ők voltak mentesek az áteredő bűntől. Aki enged ösztöneinek, az állandóan valamilyen ködös állapotban él, mintegy kábítószer hatása alatt áll, ahogy ezt a szerelmi hormonokról szóló cikk nevezi. A rendetlen kívánságokat semmi nem szabadítja fel könnyebben és gyorsabban, mint a szex. Ezt követik más érzéki élvezetek, mint például az evés, az ivás, melyek természetesen megint csak a nemi élet utáni vágyat erősítik. Ezért int a katolikus Egyház önmegtartoztatásra, böjtölésre és mértékletességre. A szex a gyereknemzést szolgálja, a gyermekek keresztény felnevelését, és velük a menny benépesítését. Minél több a katolikus gyermek, annál jobban fogynak a bukott angyalok után üresen maradt helyek. Ezért gyűlöli az ördög a gyermeknemzést, mert minél kevesebb gyermek születik, annál tovább tud ő garázdálkodni, annál tovább tudja a végítéletet maga felett kitolni. És ezért irányít mindent és mindenkit a szabad szex, a gyereknemzés nélküli szex, és így persze leginkább a homoszexuális szex felé.      [A temetők felszentelésének hagyományos rítusában, a Pontificale Romanumban, a baloldali – ebből a célból felállított – fakereszt előtt a püspök könyörgése így kezdődik: „Könyörögjünk. Urunk Jézus Krisztus, aki az emberi testet a földből az angyalok pótlására formáltad és magadhoz fogadtad...” Ezen a ránk hagyományozott régi könyörgésen alapul az az elmélet, amely szerint addig tart ez a világ, amíg annyi ember nem üdvözül, azaz állja ki sikeresen az emberekre kirótt megmérettetést a földön, ahány angyal annak idején az angyalokra kimért próbán elbukott, azaz Sátánnal az élen a mennyből ledobatott; hogy ezzel a cserével mennyiségileg is helyreálljon az eredeti isteni birodalom.] Halálunk után Isten mindannyiunkat aszerint fog megítélni, hogy lelkünket hogyan igyekeztük Neki tetszően nevelni, ezért földi életünkben észszerű mindazt elkerülni, ami lelkünknek árt. Az Egyház nem ítéli el a nemi életet, sőt, a házasságban elő is írja a kölcsönös igazságosság okán, de azért tudja, hogy a szex az ellenség fő behatolási kapuja. Hogy miért? Mert a szexben a megengedettet a meg nem engedettől csak egy kis lépés választja el, a házasságban is. Ha, miként ez a zsinati szektában dívik, a nemi életet öncélnak és nem a gyermeknemzés céljának tekintik, akkor logikusan felmerül a fogamzásgátlás kérdése. A természetes fogamzásgátlás [ahogy ezt Montini híres-nevezetes 1968-as Humanae vitae körlevele (DH 4477, 4478) hivatalosan is engedélyezte, minekutána korábban két okiratban lelkipásztori okokra hivatkozva már „elnézték és ajánlották”: az 1881. június 29-i (DH 3148) és az 1932. július 20-i (DH 3748) válaszokban] is fogamzásgátlás, hiszen a szándék az, ami számít. A fogamzásgátlás vagy a gyermeknemzés megakadályozásának bármilyen más formája súlyos bűn. Ezért az a házaspár, amelyben a házasfelek csak a terméketlen napokban élnek házaséletet, szintén fogamzásgátlást, és ezzel súlyos bűnt követ el.      Hiszen a szex a katolikus házasságban nem az élvezetet szolgálja, hanem csak remedium concupiscentiae, azaz a rendetlen kívánságok elleni védekező-eszköznek tekintendő, mert természeténél fogva a házasságban megélt szex is gátolja a lelki fejlődést. Isten úgy tervezte meg, hogy a szexuális érdeklődés az életkor haladtával alábbhagy, és ezért az az ember, aki elég sokáig él, élete végén még dolgozhat lelki fejlődésén, ami azonban rendszerint sokkal alacsonyabb lesz, mintha egész életén keresztül önmegtartóztatóan élt és lelki előmenetelén munkálkodott volna. Az érzéki ember minden területen érzéki. A lelki dolgok zavarják, nem tudja megérteni, felfogni, érezni őket. Olyan, mintha jelentős túlsúlyt cipelne magával. Az ilyen ember ebben az állapotában bizonyos mozdulatokat nem tud végrehajtani, és bizonyos ruhákba nem fér bele. Ez csak akkor válik lehetségessé, ha lefogy. Lelkünk számára a szex az a túlsúly, az az evilági, a nem-szellemi, a testi teher, ami akadályozza az embert a lelki előmenetelében. [Lásd Pál apostol fent idézett szavait.]      [Megjegyzés: Ezért ördögi az, ahogy a mai idős embereket ez a világ kezeli: Mindent kitalál a számukra, csak nehogy a legfontosabbal, azaz elmúlásukkal, haláluk utáni sorsukkal foglalkozhassanak. Csak nehogy magukba szállhassanak, netán imádkozhassanak, szünet nélküli mozgással, zajjal veszi körül őket. És mindent bevet, hogy korukat ne fogadják el: ma az emberek nem szépek akarnak lenni; ma a cél: fiatalnak látszani, fiatalként viselkedni minden áron.] Feltéve: 2018. február 4.