Amikor a Roncalli-Montini-zsinat végrehajtotta a liturgikus-rubrikás „tarvágást”, akkor ezt azért sikerült megtenniük, mert ez a lépés az addig elvégzett „egyelésekkel” már elő volt készítve. Ilyen előkészítés volt az az 1960-ban elrendelt újítás, mely Nagyboldogasszony oktáváját eltörölte a breviáriumban. [Tudtommal az 1962-es misszáléból, amit az új-konzervatívok Lefebvre után használnak, már minden vigíliát – Nagyszombat és december 24-i vigília kivételével – és nyolcadot töröltek.] Miért volt ez rossz döntés? Mert ennek a reformnak újfent a breviárium lett az áldozata, aminek pedig az lenne a feladata, hogy a szerzeteseket táplálja. A nyolcad alatt ugyanis a zsolozsmában a második nocturnus olvasmányai a vonatkozó ünnep teológiai tartalmát mélyítik el. Honnan lehetne különben egy ünnep mélységeit felfogni, ha nem annak tartalmát nem meditálják át?      Ezen kívül az ilyen rubrika-reform mindig szakítást jelent a múlttal, mert ettől kezdve másképp imádkoznak, mint az előző generációk, következésképpen kevesebbet is tudnak, mint azok. Ars orandi – ars credendi, „az imádkozásban való jártasság egyenlő a hitben való jártassággal, miközben az ars orandi elsősorban ars legendi – azaz „jártasság az olvasásban”, hiszen a zsolozsma imáit olvassák a szerzetesek. [Szerk. megj.: „…a liturgikus-rubrikás tarvágást … azért sikerült megtenniük, mert ez az addig elvégzett egyelésekkel már elő volt készítve” – ez tartalmilag ugyanazt jelenti, mint ez a profán megjegyzés a nemrég feltett cikkben: „Bergoglio és csapata azt próbálja ki, hogy mit tudnak még lenyomni a konzervatívok torkán.” Vagyis a rombolás taktikája évtizedek (évszázadok?) óta nem változott: először aprónak tűnő változtatgatások, aztán egyre merészebbek, végül az egész „tarvágása”.      E folyamatban Bergoglio a napokban egy különösen nagy lépést fog megtenni: Ha létezik ebben a pillanatban ország a világon, ahova egy valóban katolikus főpap a lábát nem tehetné be hivatalosan, ahol egy katolikus „világcsalád-találkozót” tilos lenne megtartani (ha egyáltalán szükség van ilyen „fesztiválokra”?), akkor az a mai Írország. Ami valamikor Európa legkatolikusabb országának számított, és amelynek most egy homoszexuális „házasságban” élő miniszterelnöke van, és ahol a nép éppen most szavazta meg az abortusz engedélyezését. Nos, Bergoglio és tsa. itt fogják ünnepelve eltölteni a következő hetet, benne Nagyboldogasszony nyolcadát, ráadásul úgy, hogy a szodomista miniszterelnök bejelentette, hogy a látogatást arra fogja felhasználni, hogy elérje Bergoglionál, hogy törölje a bűnök listájáról a homoszexualitást (miután az égbekiáltó bűnök közül már 1960-ban törölték), és ahol az egész rendezvény e cél szolgálatába lett állítva, a megfelelő előadók, résztvevők kiválasztásával. Aki kíváncsi arra, hogy az ilyenek hogyan néznek ki, azok itt megtekinthetik: https://www.katholisches.info/2018/08/homophile-manoever-in-der-kirche/ és más weboldalakon is. A leges-legnagyobb tragédia az egészben, hogy még ez sem elég az új-konzervatívoknak, tradicionalistáknak, magukat a hit bajnokainak kikiáltóknak ahhoz, hogy végre elhagyják ezt a sátáni testületet! Persze ezzel maguk is bűnrészesekké válnak, akiket ezért addig, amíg meg nem szakítják kapcsolatukat ezzel a sátáni szervezettel, nem lehet felmenteni.] Feltéve: 2018. augusztus 18.