Hilaire Belloc (1870-1953) angol katolikus író felismerte, hogy az Egyház elleni „modern” támadás egyszerre materialista és babonás, ami elsőként az értelmet ássa alá. Ezért irányul elsősorban az értelem két fő bástyája, a természetfeletti hit és a skolasztika ellen. A Renovamen-kiadó 2019-ben újra kiadta Hilaire Belloc legfőbb műveit. Köztük „A legfőbb eretnekségek – Európa elleni harc” című 1938-ban megjelent könyvét. E könyv záró fejezetéből, mely „A modern fázis” címet viseli, valók a következő idézetek. (Német nyelven itt olvasható az egész fejezet.) Hilaire Belloc egy másik könyvéből a honlap következő cikkében: Az újpogányság olvashatók részletek. […] Elsőnek az állapítható meg, hogy az Egyház elleni „modern” támadás egyszerre materialista és babonás. Ez ugyan első hallásra ellene mond a józan észnek, de a modern fázis, az anti-keresztény előnyomulás tényleg lemondott az értelemről. Célja a katolikus Egyház és a belőle származó civilizáció elpusztítása. A saját elgondolásaikban található nyilvánvaló ellentmondások egyáltalán nem zavarják, egészen addig, amíg szövetségesei mind annak a célnak az érdekében dolgoznak, hogy mindazt megszüntessék, amiért az emberek mostanáig éltek.      A modern támadás materialista, mert filozófiája materiális okokból indul ki. E szellemi beállítottságának mellékterméke, hogy babonás. Táplálja a spiritualizmust, és csak az ég tudja, hogy még mennyi képtelenséget, fantazmagóriát. De ezek az ostobaságok nem egy vallás iránti vágyból fakadnak, hanem ugyanabból a gyökérből, mely a világot materialistává tette: alkalmatlanságból, tehetségtelenségből. […] Azon gyümölcsök utolsó kategóriája, melyek alapján a modern támadás jellegét meg tudjuk ítélni, az a gyümölcs, amit az intelligencia területén teremtett, vagyis, amit az emberi értelemmel szemben elkövetett. Az értelem elleni első roham akkor kezdődött, amikor a „modern” támadás még a viszonylag kislétszámú értelmiségre szorítkozott. Az elején kevés sikert könyvelhetett el magának, mert az egyszerű ember a maga józan eszével (ami az értelem valóságos bástyája) nem dőlt be neki. Mostanra azonban az értelem mindenütt háttérbe szorult. Mára már az élet minden területén az ostobaságok és valótlanságok unos-untalan folyó ismétlése váltotta fel az érvekkel és bizonyítékokkal folytatott meggyőzést.      Csaknem minden fogalom, mely egykor az értelem dicsősége volt, megvetendővé vált. Figyeljük csak meg, mi történt például olyan szavakkal, mint a "logika" vagy a "vita". Napjainkban csak elcsépelt, hazug, de jól és okosnak hangzó szólamokkal érvelnek, mint például ilyenekkel: „Érvekkel még soha senkit nem lehetett meggyőzni”, vagy: „Ha akarnánk, mindent be tudnánk bizonyítani”, vagy: „A logika szerint ez igaz lehet, de a gyakorlatban másképp néz ki”. A mindennapi beszédet egyre inkább olyan kifejezésekkel rakják tele, melyek az intelligencia használata feletti megvetést fejezik ki. […] Csakhogy a hit és az értelem használata elválaszthatatlanul össze van fonódva. Az értelem használata a magasabb dolgok megvizsgálásának jelentős része – sőt, inkább az alapja. Pont az embernek Istentől kapott értelme alapján hirdette ki az Egyház isteni tekintélye a misztériumot, azaz, elismerte az értelem határait. Ennek így kellett lennie, nehogy azok az abszolút erők, melyeket az értelemnek tulajdonítunk, azon igazságok kizárásához vezessenek, melyeket az értelem ugyan elfogadni igen, de bizonyítani nem tud. Az értelem csak oly módon lett a misztérium által korlátozva, hogy ezáltal az értelem szuverenitása saját szférájában világossá váljon. […] Ha az értelmet letaszítják a trónról, akkor vele együtt nem csak a hitet fosztják meg trónjától (e két trónfosztás együtt jár), hanem az emberi lélek minden erkölcsi és legitim aktivitását is. Innentől kezdve nem létezik Isten. Ennek következtében az olyan kijelentések, mint »Isten az igazság«, amit a keresztény Európa szellemisége saját viselkedésének posztulátumaként fogadott el, elvesztik jelentésüket. Innentől kezdve senki nem kérdőjelezheti meg egy kormány, egy hatalom jogszerű tekintélyét, és nem szabhat neki határt! [Pont ez történik most a világon!!!!! – Az embercsinálta alkotmányok, alaptörvények annyit sem érnek, mint a papír, amire írták őket a pogány kormányzók szemében, ha már nem hasznosak a számukra!!!! És a szintén hitetlen ellenállók e papírokra való hivatkozásának sincs se jelentősége, se eredménye, se ereje, se semmije…] Az értelem távollétében a politikai hatalom, ami pusztán erőn alapszik, korlátlanná válik! És ily módon az értelem maga vált áldozattá, mivel az emberiesség maga az, amit a modern támadás a humanitás hamis vallásával elpusztított. Az értelem az ember koronája, és egyúttal legfőbb jellegzetessége, mialatt az anarchisták az értelem, mint legfőbb ellenségük ellen indulnak csatába. […] Feltéve: 2021. március 30.