Szent Józsefnek a hívő lelkekre gyakorolt alázatosságra buzdító hatását a karmelita-rend már 1680-ban egy külön liturgikus ünnep keretében dicsőítette, melynek neve Szent József oltalma volt. 1677-ben I. Lipót császár, a pápával egyetértve, államaiba szintén bevezette, a török veszedelemtől való megszabadulás hálaadó ünnepeként. 1847-ben az egész Egyházban bevezették, Húsvét után a 3. vasárnapra.
1870-ben IX. Pius Szent Józsefet az Egyház patrónusának nevezte ki. Ünnepét Húsvétvasárnap utáni harmadik szerdára tette, ami egyfelől óvatos döntés volt, mert elkerülte, hogy egy másik ünnepet kiszorítson, másfelől ügyes, mert a hetet bevezető vasárnapon Krisztust, mint a Jó Pásztort ünnepli az Egyház, és rögtön utána a szerdai ünnepen nevelőapját, mint az Egyház patrónusát mutatja be.
1889-ben XIII. Leó pápa Szent József tiszteletét lélekemelő körlevélben ismertette, és egy általa szerkesztett imában az Egyházat és a pápát hathatós védelmébe ajánlotta. X. Pius pápa ezt az ünnepet is első osztályú ünneppé emelte, «Solemnitas sancti Joseph» címmel. 1909-ben külön litániát engedélyezett Szent József tiszteletére. XV. Benedek pápa Szent József ünnepének külön prefációt és oktávát adott, és Húsvét után a 3. szerdára tette.
A római kalendáriumban végrehajtott változtatások magukkal hozzák a liturgikus rend felborítását, sőt olykor a szétzúzását is.
Mint oly sok más esetben is, kevesen tudtuk eddig, hogy Szent József oltalmának ünnepét nem a Montini-féle reformokkal törölték a katolikus kalendáriumból, hanem XII. Pius rendeletére. Ő volt ugyanis az, aki 1955-ben eltörölte ezt az ünnepet, és helyette bevezette „munkás Szent József” ünnepét május 1-re, a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepére!!! Ez a változtatás az alázatos ácsmester politikai megerőszakolását jelentette, másfelől az Egyháznak a kor előtti megalázkodását szimbolizálta. Nem csoda, hogy ez a durva változtatás inkább a fizikai munkának, mint a Megváltó nevelőapjának a dicsőítését szolgálja.
XII. Pius egyéb reformjai: Az ősbumm-elmélet kidolgoztatása a Vatikánban, majd ennek személyes kihirdetése, a modernisták – Bea, Montini, Bugnini, Roncalli stb, – helyzetbe hozása, magas pozíciókba emelése, a szentmise liturgikus megreformálásának kezdetei, a papszentelés addig érvényesnek tartott anyagának/formájának megváltoztatása, és amiről mostanáig nem tudtam, Szent József oltalma ünnepének az eltörlése…. És nem utolsósorban Fatimai Szűz Mária kérésének – hogy ajánlja fel Oroszországot Szeplőtelen Szívének – nem-teljesítése… Vajon mire fog még fény derülni vele kapcsolatban?
Feltéve: 2021. április 25.