Ez a honlap már jó ideje elkerüli, hogy Bergoglio és csapatának viselt dolgaival foglalkozzon, de miután ez a csapat egyre gyakrabban és egyre elképesztőbb dolgokat művel, ezeket olykor mégis kommentálni kénytelen. Így történik most is, amikor Bergoglioék olyan ocsmányságot követtek megint el, ami minden képzeletet felülmúl: A Szent Péter bazilikában március 22-vel betiltották az ú. n. magánmiséket. Ez a hír az ú. n. konzervatív katolikus oldalakon szinte kivétel nélkül ilyen címmel jelenik meg: „Az alagsorba száműzték a tridenti misét”. Ez a honlap ennél sokkal fontosabbnak tartja az intézkedés másik részét: nevezetesen a – NOM-os – magánmisék betiltását a katolicizmus anyatemplomában, a római Szent Péter bazilikában!
Római útjaim során magam is több ízben vettem részt ilyen magánmisén, és örökre felejthetetlenek maradtak számomra azok a pillanatok, amikor kora reggel, még a bazilika kapuinak nyitása előtt, aktatáskás papok tucatját láttam gyülekezni Szent Péter szobra körül. Aztán azok a megható jelenetek is emlékezetemben maradtak, amikor később, már a kinyitott templomban fiatal ministráns fiúkat követve ezek, a világ minden tájáról Rómába zarándokló papok a nagy templom számtalan oldaloltárához siettek, hogy ott – vagy egyedül, vagy néhány korán kelő turista, vagy saját csoportjuk tagjai előtt – bemutassák napi miséjüket.
Feltételezem, hogy egy papnak egész életére kiható, meghatározó élményt jelent a római Szent Péter bazilikában misét bemutatni – és ezt eddig minden pap, akinek celebretje volt, megtehette. Ennek betiltása olyan, mintha a laikusoknak megtiltanák, hogy szülőházukat vagy szüleiket meglátogassák. Micsoda lelkülete van annak, aki ilyen intézkedést meghoz, elrendel? Micsoda ember az ilyen?
Ez az újabb szörnyűség megint csak a végidőkről szóló jövendölést juttatja az ember eszébe:
A Vatikán megtiltja a magánmiséket a Szent Péter bazilikában (forrás: www.kath.net – 2021. március 14.)
A vatikáni államtitkárság március 12-én kiadott rendeletében betiltotta az ú. n. magánmisék végzését a római Szent Péter bazilikában. A levél címzettjei a dóm káptalana, ami a bazilikában a liturgiáért felelős hivatal, valamint a Szent Péter bazilika különleges biztosa, Mario Giordana "érsek". A Szent Péter bazilika február végén kinevezett új vezetőjének, Mauro Gambetti-nek neve, akit Bergoglio novemberben kreált bíborossá, nem szerepel a címzettek között.
Le az alagsorba! (forrás: www.summorum-pontificum.de – 2021. március 13.)
Március 22-én lép életbe az az új intézkedés, miszerint a római Szent Péter bazilikában tilos lesz a jövőben magánmisét bemutatni. Ezzel a bazilika 45 mellékoltárát „kivonták a forgalomból”. Azok a papok, akik mégis a bazilikában szeretnének misézni, a jövőben csak a megadott időkben a két főoltárnál tartott miséken koncelebrálhatnak. E két helyen a miséket minden esetben kántorral és lektorral, és napi egy kivételtől eltekintve, mindig olasz nyelven kell celebrálni. Ennek az új szabályozási rendnek a jelentősége és egész abszurditása csak akkor válik igazán érthetővé, ha ismerjük az eddigi gyakorlatot. A régi, bevált gyakorlat szerint római katolikus papok, akár a városon kívülről, sokszor igen messziről jövők, akár a Vatikánban dolgozók, rendszeresen misézhettek a bazilika egyik mellékoltáránál, a gyakorlatban ritkán egyedül, hiszen mindig akadt egy-egy hívő, aki megragadta az alkalmat, hogy részt vehessen egy Szent Péter bazilikában mondott misén. A saját pappal érkező zarándokcsoportok saját anyanyelvükön hallgattak misét, őhozzájuk is mindig sokan csatlakoztak azonos anyanyelvű látogatók. Gyakran jöttek a bazilikába más rítusú csoportok is a Rómával egységben levő közösségekből, így a bazilikában görög-katolikus és szír-maronita rítusú miséket is bemutattak. De celebrettel rendelkező papok tridenti rítusú misét is celebrálhattak, akár egyedül, akár csoporttal [általában Szent X. Pius pápa sírja fölötti oltáron – akárhányszor voltam az elmúlt 32 évben Rómában, szinte mindig láttam, hogy valaki éppen itt misézik]. Nekik mindössze kánontáblákról és misekönyvről kellett maguknak gondoskodni.
Összefoglalva: A világ összes katolikusának gyakorlatilag fő templomában, a római Szent Péter bazilikában, 2021. március 22-ig minden celebrettel rendelkező pap korlátozás nélkül misézhetett, akár a templom mellékoltárainál, akár az alagsorban levő oltároknál, ha így kívánta, vagy ha a fenti oltárok már mind foglaltak voltak. Megfigyelők szerint ez az új rendelet a bazilika új háziurának, a ferences és november óta bíboros Mauro Gambetti-nek az első hivatali aktusa. Gambetti február 21-én foglalta el hivatalát, miután a bazilika eddigi "érsekét", Comastri bíborost nyugdíjazták. …. Az a különböző internetes oldalakon felbukkanó érv, miszerint az új szabályozás azért törvényellenes, mert az új Can 902. szerint egyetlen papot sem lehet koncelebrálásra kényszeríteni, két okból nem állja meg a helyét. Egyfelől a kérdéses paragrafus előírja, hogy magánmisék csak akkor megengedettek, ha ugyanabban a templomban, ugyanabban az időben nincs koncelebrációra lehetőség. Másfelől az új rendelkezés sem kényszerít senkit, hogy a Szent Péter bazilikában koncelebráljon. A pap napi miséjét szállodai szobájának éjjeli szekrényén a magával hozott úti-oltáron is bemutathatja – szabadon választhat, vagy nem?
Koncelebráció – a NOM szívügye (forrás: www.summorum-pontificum.de – 2021. március 19.) A koncelebráció monopolizálása a Szent Péter bazilikában sokkal többet jelent, mint a tridenti rítusnak ezzel egyidőben történő száműzése az alagsorba. Ez utóbbi sokkal inkább csak a – mégha szívesen látott – mellékterméke annak az intézkedésnek, mely sokkal messzebbre nyúló célokat követ.
A koncelebráció a liturgia reform radikális szárnyának kedvenc ideája volt már a 60-as évek kezdetétől. Ezen idea követői szerint az eucharisztia-ünneplésének közösségi jellegűnek kell lennie, és a pap szerepét vissza kell szorítani; a pap csak elvegyül az oltár körül gyülekező közösség tagjai közé.
Ezt a tervüket a papok egyre csökkenő száma miatt a világ más részein egyre nehezebb keresztülvinniük. Ugyanakkor a modernisták szemében vastag szálkának számított, hogy pont Rómában, sok katolikus számára a kereszténység fő templomában, a zarándokok a magánmisék régi formájával találkozhattak, amit ráadásul nem népoltárnál mutatott be a pap. [Hiszen a bazilika mellékoltárainál nem fér el a Luther-asztal, és a bazilika belsejét nem alakíthatták át kényük-kedvük szerint.]
[Ismerve Bergoglio és társainak hitehagyását, és minden széptől-jótól való irtózását, és tudva azt, hogy Bergoglio Castel Gandolfo-ból is múzeumot csinált, ez az egész történet arra is alkalmas, hogy a Szent Péter bazilikából is múzeum váljon. Gondoljuk meg: akármilyen sok és hangos turista volt eddig a bazilikában, misére igyekvő, vagy éppen miséző papokat mindig lehetett látni – mostantól már csak a szájtáti és zajongó emberek maradnak, akiknek túlnyomó része azt sem tudja, hol van…]
|
vissza