Aki az igazságot elég sokáig visszautasítja, azt Isten a végén magára hagyja

Az itt következő írás a német Reiner Füllmich ügyvéd által vezetett ú. n. korona-bizottság egyik őszi üléséről készített videofelvétel szöveges változatának az a része, melyben Jacob Tscharntke protestáns pásztor mondta el véleményét a bizottság előtt. Tscharntke pásztor beszéde során többször elismételte, hogy csak a Jézusban bízó emberek számára tud vigaszt nyújtani, mert meggyőződése, hogy a végidőben vagyunk, amikor ember már semmit nem tehet. – A meghallgatást azért közlöm, mert – sajnos – kitűnően kiderül belőle (bár a közbeszólások közül csak kettőt fordítok le, de a többi is elképesztő érthetetlenségről árulkodott), hogy a korona-őrület ellen harcolóknak a katolikus Egyházról semmilyen, Istenről pedig csaknem semmilyen fogalmuk nincs. Ez világos látlelete a mai európai helyzetnek: A hitetlenség, a vallástalanság már akkora méreteket öltött, hogy lelkében-szellemében teljesen pogány Európáról beszélhetünk.


Jacob Tscharntke pásztor meghallgatása
a Korona-bizottság 74. ülésén 2021. október 15-én

(forrás: https://sca.news/#sca74)

Részletek

Szereplők: 1. Jacob Tscharntke protestáns pásztor, akinek e honlapon is több beszéde olvasható; 2. Dr. Reiner Füllmich német ügyvéd, az ú. n. korona-bizottság tagja. Hetenként megtartott üléseiken a világ minden tájáról és területéről szakértőket hallgatnak meg, és ily módon immár másfél év óta gyűjtik az adatokat, melyekkel a korona-őrület vezetőit és a "mély állam" hatalmi elitjét akarják megbuktatni; 3. Dr. Wolfgang Wodarg tüdőgyógyász és nyugalmazott tiszti főorvos, aki felszólalásaival legelsőként leplezte le a korona-őrületet, és aki a kezdetektől e bizottság egyik állandó szakértője.


Jacob Tscharntke: A kérdés az, hogy miként lehetséges, hogy az emberek bedőlnek egy ekkora hazugságnak? Én nem látok más racionális vagy elfogadható okot, mint azt, hogy az történik, amit a Biblia már kétezer évvel ezelőtt megjósolt; nevezetesen, hogy Isten az idők végén, az emberek bűnei, istentelensége miatt olyan hatalmas erejű megtévesztést küld, hogy ennek az emberek áldozatul essenek. Vagyis, aki az igazságot elég sokáig visszautasítja, azt Isten a végén magára hagyja.
     Hogy az emberek értelme ennyire tökéletesen felmondta a szolgálatot, hogy a legostobább, a legarcátlanabb és a legnyilvánvalóbb hazugságokat elhiggyék, számomra olyan fenomén, ami már 2015-ben elkezdődött, amikor megpróbálták nekünk bebeszélni, hogy azok a legmodernebb okostelefonokkal és minden mással felszerelt fiatal, erős férfiak, akik beözönlöttek Európába, szerencsétlen menekültek. [G. W. Bush amerikai elnök mondta: „A kis hazugságokat el kell rejteni, a nagyokat viszont nem szükséges, mert azokat úgysem hiszi el senki.”] A hazugság annyira otromba és pimasz, hogy nem értettem, hogyan akadhat a világon bárki is, aki ezt nem látja rögtön át? Hiszen ehhez nincs szükség az alternatív médiára sem, ehhez elegendő egy pillantást vetni a képernyőre. Abban az időben kapcsolatban voltam egy imázs-tanácsadóval, aki nagyon intenzíven próbálta kideríteni, hogy vajon mit önthettek a politikusok és az újságírók stb. poharába, hogy ezt ne vegyék észre. Ő azon a véleményen volt, hogy az emberek tudatába valamilyen orvosi vagy biológiai, kémiai beavatkozást hajtottak végre, hogy ne fogják fel többé, hogy mi zajlik körülöttük. De számomra a szellemi dimenzió játssza a döntő szerepet. Józanul nem lehet ezt a helyzetet mással megokolni.

Reiner Füllmich: És mit tanácsol a híveinek? Mit tehetnek Önök, hogy megállítsák a másik oldalt?
Jacob Tscharntke: Sajnos, a Szentírás és mindannak láttán, ami ma körülvesz bennünket, a jövőre nézve nincsenek örvendetes prognózisaim. Amennyire én látom, ott vagyunk, amit a Biblia Jézus első és második eljövetele közötti idők végeként jelöl meg. Jézus második eljövetele előtt a világ a vége felé közeledik. A Biblia megmondja, hogy e vég előtt nagy hitehagyás lesz, majd nyilvánosan fellép az Antikrisztus, egy sátánista-keresztényellenes személy, a gonoszság elhatalmasodik, és ezt a folyamatot többé semmilyen emberi lehetőség nem tartóztathatja fel és nem győzheti le. A gonosz valóban csak az újraeljövő Úr által válik az egész világ számára láthatóvá, és csak Ő lesz az, aki megállítja és megsemmisíti, mielőtt birodalmát ezen a világon felépíti.

Wolfgang Wodarg: Nem történt ilyesmi a történelem során már máskor is? Nem volt Hitler is egy ilyen ember?
Jacob Tscharntke: Hitler kvázi egyik előfutára és prototípusa volt az Antikrisztusnak, de még nem volt az Antikrisztus. A keresztények az elmúlt kétezer évben gyakran gondolták úgy, hogy megérett az idő Jézus újraeljövetelére. De ilyenkor csak egyes előjelekre koncentráltak, nem vették figyelembe az emberiség egészének állapotát. De most úgy tűnik, hogy a korona-őrülettel teljesen új helyzet állt elő, hiszen ennek hatásai az egész földkerekségre eljutottak. A Biblia is azt mondja, hogy Jézus újraeljövetelét globális események fogják megelőzni.

Én attól tartok, hogy az emberiség ellen most elkövetett gaztettek felelősei közül sokan megmenekülnek a felelősségre vonástól. De az isteni igazságosság elől garantáltan nem fognak megmenekülni. Ez nagy vigasz számunkra. Erről sokat szoktam prédikálni. A keresztények is imádkozhatnak azért, hogy a Gonosz, ami fogva tart bennünket, elnyerje méltó büntetését. Ez igazságérzetünkből és az igazságosság iránti vágyunkból logikusan következik.
     Én 2015. óta mondom, hogy aki még mindig azon a véleményen van, hogy csak butaságról és tehetetlenségről van szó, az abszolút semmit sem fogott fel abból, hogy miről is van most szó. Ami most történik, az mérhetetlenül sátáni. Amennyire én látom, a történelemben eddig ebben a formában ehhez hasonló soha nem történt. Persze, a történelemben mindig voltak őrült uralkodók, akik rengeteg szenvedést okoztak azoknak, akik az útjukba merészeltek állni, vagy akiket ellenségnek tartottak. De ennek a mostani harmadik világháborúnak a legfőbb jellegzetessége, a legnagyobb drámája az, hogy az egyes országok kormányai ezt a háborút saját védtelen, kiszolgáltatott népük ellen vívják. Az a véleményem, hogy ebben a formában, hogy az uralmon levők a rájuk bízott embereknek szándékosan okoznak kárt, így ebben a formában még soha nem fordult elő.

Mindazonáltal tévedés azt gondolni, hogy csak ölbe tett kézzel várok. De keresztény szempontból, a bibliai prófécia felől nézve – és én meg vagyok róla győződve, hogy egy az egyben eszerint fognak lezajlani az események – az fog bekövetkezni, hogy az ember minden igyekezete ellenére, semmit nem fog tudni elérni. A döntő pont máshol van, amit – látom a megjegyzéseikből – az eddigieknél világosabban kell kifejtenem.
     Bibliai szemszögből természetesen mindaz, ami most zajlik szellemi-lelki fejlődés. Az, amit első ránézésre koronával, bevándorlással és az összes többivel, a kimondhatatlan Gonosz uralomra jutásával látunk, csak a színfala annak, ami a szellemi-láthatatlan világban lejátszódik. Mivel az ember nagyon nagy mértékben elfordult Istentől, Isten magára hagyta őt, és engedi, hogy az ember felismerje, hogy istentelenségében hova jutott/jut. Ezután mindenütt elharapódzik a törvénytelenség. A szeretet kihűl, a gonoszság egyre növekszik. És pontosan ez az, amit mi most átélünk. És a Biblia szerint ez a folyamat sajnos visszafordíthatatlan. Ettől még nem csüggedünk el, és megpróbálunk ennek ellenállni, amennyire és ameddig még tudunk. De a Bibliából – amennyiben nem tévedek egészen súlyosan az időt illetően – se ígéretünk, se kilátásunk nincs arra nézve, hogy valamit alapvetően meg tudnánk még változtatni. De ez még sem pesszimista történet.
     Mert Jézus azt is mondja, hogy „midőn ezek elkezdődnek, egyenesedjetek föl, és emeljétek föl fejeteket, mert közeleg megváltástok ideje” [Lk 21,28]. Ő, mint az újraeljövő Úr, ezután felállítja ezeréves birodalmát, és „szájának leheletével elpusztítja a gonoszt” [2 Tessz 2,8]. Még arra sincs ehhez szüksége, hogy a karját felemelje, elég egy szava. Sátánt az angyal letaszítja a mélybe, és ezer évre láncra veri [Jel 20,2] – Vagyis, valójában egy csodálatos időszak, ami felé közeledünk. De persze, szemben az evilági reményekkel, a lényeg abból áll, hogy nem mi emberek idézzük elő ezt a változást, hogy mi együttesen sem fogjuk tudni ezt a lefelé menő tendenciát feltartóztatni, legfeljebb késleltetni. Hanem a tényleges fordulatot csak az újraeljövő Úr Jézus fogja véghezvinni. Ez a lényeges különbség [a keresztény és az evilági látásmód között].
     Nem hiszem, hogy a mostani dolgokon valamit meg tudnánk változtatni. Úgy gondolom, hogy az a fontosabb, hogy a magunk számára megtaláljuk azokat a lehetőségeket, hogyan tudjuk az elkövetkezendő szörnyűségeket túlélni, együtt a ránk bízott emberekkel.

Evilági síkon csak nagyon korlátozott mértékben tudok vigaszt nyújtani. Csak azokat tudom igazán vigasztalni, akiknek ezt mondhatom: Az a legfontosabb, hogy Jézus Krisztushoz való személyes kapcsolatunkat fenntartsuk, És Ő akkor mindenen keresztül visz bennünket, akkor is, ha börtön, szükség, üldözés vagy bármi más rossz vár ránk. Ezt az állapotot a kereszténység kétezer év óta ismeri. Ez a jövőben nem lesz egyszerűbb, ezt tudom, ebből indulok ki. De vigaszunk a Krisztusban való biztonságban van. És ezt pont tőlünk, keresztényektől senki nem tudja elvenni.
     Bevallom becsületesen, hogy azok számára, akik nem bírnak ezzel a biztonsággal, relatív kevés vigaszt tudok mondani, mert a külső evilági körülmények alapján, és ismerve, amit a Biblia ezen időkről megjósolt, nemigen bízom abban, hogy bármi is jóra fordulhatna. Természetesen örülnék neki, és prédikálok és harcolok, és használom a rendelkezésemre álló lehetőségeket, hogy valamit tegyek a gonosz ellen, ami még lehetséges. Lehet, hogy eljön az idő, amikor megtiltják, hogy beszéljünk, hogy kikapcsolják az internetet, hiszen a törlések és kizárások már most is megszakítás nélkül folynak. Tehát én sem adom fel a harcot, de személy szerint az összkép láttán az a véleményem, hogy mind szellemileg-lelkileg, mind evilági vonatkozásban, átléptük a Rubikont, azaz e világban már nincs és nem lesz többé valóban effektív visszaút.

Wolfgang Wodarg: Ez a modell, hogy most végidő van, akkora félelemmel tölt el engem, hogy csak azt mondhatom: „Ezt nem hiszem el.” És utána megpróbálok a történelembe visszamenni. Akkor megvigasztal, hogy ilyen őrült projektek mindig meghiúsultak, és hogy aztán bizonyos katarzist okoztak. Azaz olyan folyamat volt, ami sok régi dolgot tönkretett, de egyben lehetőséget adott valami új felépítésére. Ezért úgy gondolom, hogy kis vigasszal mi is szolgálhatunk, hogy ez most is valahogyan másképp tovább tud és fog menni.

Jacob Tscharntke: Ez szép lenne, és én magam is szívesen nyújtok vigaszt, hiszen ez hivatásomnak egy részét képezi, de természetesen csak akkor tudok vigaszt nyújtani, ha az tényeken alapszik [különben üres ígérgetésről, magyarul hazugságról van szó]. Most kétlem, hogy léteznek ilyen vigaszra feljogosító tények. És a valóság, a tények nem feltétlenül igazodnak ahhoz, hogy mi nyújt számunkra vigaszt és mi nem.


Feltéve: 2021. december 21.


VISSZA


vissza

a KÖNYVTÁR oldalra                              a KEZDŐLAPRA