Népi énekek az Oltáriszentségről


1.
Menyegzős köntösbe öltözködjetek...
(Kapossy: Egyházi énekek (1887.))

Menyegzős köntösbe öltözködjetek, Szívben megtörődve ide jöjjetek;
Jézus étkül adja nékünk itt magát, Nincs, aki felfogja ezt a nagy csodát.

Jer, Jézus arája, jegyesed fogadd, Rakd szent oltárára buzgó vágyadat.
Szent angyalok itten a vendéghívók, Általok az Isten téged is hívott.

Ha tán valósággal most nem veheted, Égő kívánsággal, vágyaddal vegyed.
Lelked vőlegénye kebled mélyibe, Szíved örömére, kész lesz térni be.

Ó mennyei Szentség, ó nagy hatalom, Elrejtett Istenség, csoda-irgalom!
Ó angyali asztal kenyere s bora, Szívünk, szánk magasztal, drága lakoma!

Jézus, lelkünk vágya, szívünk öröme, Elménk boldogsága, ég s föld gyönyöre!
Tárt karokkal várunk, miként Zakeus: Térj be, térj minálunk, tőlünk ó ne fuss!

Hisz öröm miköztünk lakni teneked, Mi is hozzád jöttünk: áldd meg népedet.
Íme, most előtted arcra borulunk, Tápláld a hívőket, jóságos Urunk!

Jöjj el, jöjj elm jöjj már, égi vőlegény! Lelkünk készen ott vár szívünk küszöbén.
Életünk, reményünk, Jézus mindenünk, Esdekelve kérünk: egyesülj velünk.


2.
Ez nagy szentség valóban...
(Bozóki - Szentmihályi: Énekeskönyv (1797/8))

Ez nagy szentség valóban, Ezt imádjuk legjobban,
Melyet Jézus nekünk hagyott Testamentomban.

Jelen van itt test és vér, Minden kinccsel ez felér,
Ha elhagyjuk vétkeinket, Minden jót ígér.

Állj mellettünk, nagy Isten, Titkos kenyér színében,
Légy irgalmas és meghallgass Minden ínségben.

Háborútól oltalmazz, Híveidnek irgalmazz,
Betegséget, éhínséget Tőlünk távoztass.

Tebenned van reményünk, Életünk és épségünk.
Egyedül csak Téged kérünk, Légy segítségünk.

Add, hogy készen lehessünk, Boldog halált érhessünk.
E világból, ha kiszólítsz, Véled lehessünk.


Feltéve: 2022. június 23.


3.
Istenség mélysége...
(Bozóki: Énekeskönyv (1797))

Istenség mélysége, lelkek édessége  Elrejtezve itt vagyon.
Drága lelki ízzel, mennyei szent mézzel  Bővelkedik ez nagyon.
Minden teremtett lélek földön és a föld felett  Buzgó szívvel imádjon.

Áron zöld vesszójét, csudáknak szerzőjét  Ez magában foglalja,
Itt száraz fa zöldül, s annak szíve zsendül,  Ki igazán imádja.
Az Úr Jézus hatalmát, hozzánk való irgalmát  Ember itt feltalálja.

Nagy Szentség áldassál, felmagasztaltassál,  Minden jóval töltött edény,
E kisded kenyérben és a bor színében  Tisztán tündöklő napfény,
A halandó embernek, elbágyadott szíveknek  Üdvösségre nagy remény.

Jöjjetek, angyalok, mennyei szent karok,  Imádni e Szentséget.
Üdvösség záloga, Jézus van itt maga,  Őt szívből dícsérjétek.
Mi is térdre lehullva, földig porba borulva  Áldjuk a nagy Felséget.


Feltéve: 2022. július 1.


4.
Imádlak, nagy Istenség...
(Zsasskovszky: Énektár (1855) – szerző: Amade László (1703-1764))

Imádlak, nagy Istenség, test s vér, titkos mély Szentség, leborulva.
Itt van Isten s emberség, véghetetlen nagy Fölség föláldozva.

Üdvözlégy, te szent manna! Ennél többet ki adna? Nincs mód benne.
Ez az égi nagy Jóság, a teljes Szentháromság nagy kegyelme.

Szent testével így táplál, hogy ne ártson a halál! Mily kegyesség!
Szent Vérével harmatoz, így szelídít magához ez Istenség.

Szállj le hozzám, szent kenyér, jöjj ártatlan drága Vér, szánd lelkemet!
Bár hajlékom nem méltó, elég Tőled csak egy szó, vedd szívemet.

Soha többé nem vétek, Jézusom, már megtérek, légy kegyelmes!
Ne tekintsed rútságát, vétkeimnek vakságát, ó meg ne vess!

Neked élek és halok, végig véled maradok, ó Jézusom!
Verem buzgón mellemet, szánom-bánom vétkemet, én Krisztusom.


Feltéve: 2022. július 9.


VISSZA


vissza

a KÖNYVTÁR oldalra                              a KEZDŐLAPRA