Alcím: Energiáért becsületet Az örmény Hegyi-Karabah fővárosában, Sztepanakert-ben 2017-ben felállított keresztet az azeri csapatok ledöntötték – az ott élő keresztény örmények tragédiáját ez a kereszt-döntés fejezi ki a legtalálóbban. A 2020-as azeri támadás után kötött egyezmény, amit Örményország, Azerbajdzsán és Oroszország írt alá, kimondta, hogy az orosz békefenntartó csapatok garantálják a békét Hegyi-Karabahnak még megmaradt örmények lakta területein. Az örmények szerint: „Amíg az oroszok itt vannak, egyetlen török sem meri betenni a lábát ide”; (az azeriek szintén a török népekhez tartoznak). A Hegyi-Karabah exklávében élő örmény nép kálváriája idén októberben, az örmények elmenekülésével befejeződött, ami ezúttal nemcsak a külföldi hatalmaknak volt köszönhető, hanem a jelenleg hatalmon levő örményországi vezetésnek is, akik egy Amerika-barát politika kedvéért lemondtak az orosz segítségről, és ezzel saját honfitársaikról is. Ez a tragédia egy keresztény népet érint, melynek üldözői újfent iszlám országok, elsősorban a szomszédos Azerbajdzsán, ami Törökországtól jelentős politikai és hadi támogatásban részesül. Törökország az az ország, ami nem csak az 1915/16-os örmény népirtásért, hanem az ezt megelőző kegyetlen üldözésekért is felelős.      Az örmény kormány ezúttal inkább lemondott Oroszország segítségéről, mely ország a Hegyi-Karabahban élő örmények egyetlen védelmezője volt, hogy ily módon Washington szárnyai alá kerülhessen. Csakhogy Washingtont csak az Oroszországot megkerülő folyosó érdekelte, és egyáltalán nem törődött az örmény nép sorsával. Az EU sem honorálta semmivel az örmény kormányt, a megígért találkozást az azeriekkel sem hozta létre.      „Ahol a törökök átvonulnak, ott pusztulást és kétségbeesést hagynak hátra”, tartják az örmények, akik ezúttal is csak azt tapasztalták tehát, amit 1878-ban és 1915-ben is, nevezetesen, hogy a világ elfordítja tekintetét, amikor az örmény népet irtják. Mindazon európai államok, elsősorban Németország [de Magyarország is], akik jól hangzó közleményekben papolják a kisebbségek [és a keresztények] védelmét, az orosz gáz kiesését többek között az azeri gázszállításokkal igyekeznek kompenzálni: ezért energiáért cserébe minden erkölcsi értékről lemondanak, minden gaztettet elfogadnak és elhallgatnak. [Kiegészítés: Az azeri támadás miatt néhány napon belül a köztársaság lakosságának túlnyomó része – az örmény kormány állítása szerint több mint százezer ember – menekült el lakóhelyéről Örményországba. Október 1-jére szinte az egész ország lakossága elmenekült. Sztepanakert gyakorlatilag kihalt, szellemvárossá vált, néhány száz lakosa maradt. Az azeri elnök 2023. október 15-én látogatást tett Sztepanakertben. Ott megtaposta Hegyi-Karabah zászlóját, és felhúzta az azeri zászlót, jelképezve, hogy az azeriek véglegesen legyőzték az örményeket.] Az azeri kormány 2021-ben egy pogányul groteszk múzeumot hozott létre, melyben az örmények legyilkolását ünneplik. Alijew, az azeri elnök filmet készíttetett magáról, ahogy büszkén végigmegy a múzeumon, ami egyedül az örmények elleni gyűlölet szítására és mielőbbi legyőzésére szolgál. Nyugaton ezt sem vette észre senki. A Hegyi-Karabah Köztársaság fővárosában, Sztepanakertben ledöntött kereszt egy olyan ország népének tragikus sorsát szimbolizálja, mely a világon elsőként, 301-ben II. Tigranész uralkodása alatt, államvallássá tette a kereszténységet.      Az örmények – nyilván hovatartozásuk, hitük jeléül – 2017-ben egy nagy, messziről is jól látható hatalmas keresztet állítottak fel fővárosukban. Az 50 méter magas, a Daschuschen dombon álló és éjjel kivilágított kereszt a világ legmagasabb keresztjei közé tartozott. – Az azeri csapatok szeptember végén döntötték le…. És aki netán még eddig sem fogta fel: A harc nem csak egy terület, nem csak egy nép ellen folyik…. Feltéve: 2023. december 1.