|
A Szent X. Pius Papi Közösség krónikája 2002. június 1-től szeptember 30-ig A rendház 2002. augusztusában S.E. Mgr. Fellay Dél-Franciaországban a Caussade-i Saint Joseph du Treilhou házban 30 napos lelkigyakorlaton vett részt 19 másik pappal, szeminaristával és szerzetessel együtt. Msgr. Fellay egész különös mértékben köszönetét fejezi ki azoknak, akik a kegyelem eme idejekor az ő szándékaiért imádkoztak.
Szemináriumok és felszentelések A június és július hónapok a kispapok tekintélyes termését hozták, akiket az Aratás Ura – gazdagabb módon, mint az elmúlt években – ajándékozott nekünk. Deo gratias!! Így tudott Msgr. Fellay Winona-ban, június 22-én szombaton több, mint 2000 hívő jelenlétében 4 új papot szentelni. 37 pap és 2 püspök tette kezét az újonnan felszenteltekre. Június 27-én Msgr. Tissier de Mallerais Econe-ban 3500 hívő előtt 15 papot szentelt a Papi Közösség és egyet az Avrillé-i dominikánusok számára. 159 pap és 4 püspök tette itt kezét a az új papokra. Zaitzkofen-ben 6 papot szenteltek, akikre 63 pap, a szentelő püspököt, Msgr. de Galarreta-t nem is számolva, tette kezét. Július 6-án Ausztráliában Melbourne-ben, vagyis saját hazájában, szenteltek pappá egy ausztrált; ezzel az újonnan felszentelt papok összlétszáma elérte a 26-ot, amire 1996 óta nem volt példa. Figyelemre méltó a papszentelési ünnepen résztvevő papok és hívők növekvő száma, mely a kegyelem egyik forrása, hűségre való buzdítás és minden lélek számára lelkesítő esemény. Imáikba ajánljuk azt a két diakónust is, akiket még ebben az évben (2002-ben) szentelnek pappá: egy észtet november és egy mexikóit december elején. Négy paptársunk ünnepelhette meg ezüst papi jubileumát: Black, Bonneterre, Buron és Faure páterek. Mi is csatlakozunk köszönő szavaikhoz és szívből kívánjuk nekik: ad multos annos!! Ami a belépéseket illeti, Flavigny 13 új szeminaristát és hozzá 2 vagy 3 barát-jelöltet fogad, Winona 12 szeminaristát az első évre és további 12-t az előszemeszterre, végezetül Zaitzkofen 4 szeminaristának, 3 barátnak és 1 előszeminaristának nyitja meg kapuit. A Goulburn-i szeminárium 5 előszeminarista érkezését várja, akik Indiában kezdték meg az évet és most vízumukra várnak. Ezzel a szemináriumainkban képzett leviták száma meghaladja a 200-at.
Disztriktek Dél-Amerika Augusztus 15-én nyitotta meg Pater Beauvais a második priorátust Chile-ben Vina del Mar-ban, körülbelül 120 kilométerre Santiago de Chile-től. A helyi hívők tekintélyes számú csoportja mellett a priorátusnak van egy iskolája is, mely 3 évvel ezelőtt nyílt meg; innen látják el La Serena-t is, ami az ország északi részében fekszik. A Dominikai Köztársaságban a nyáron megtartott két lelkigyakorlaton (egy a férfiak, egy a nők számára) a priorátus körzetében élő összesen 500 hívő 20 százaléka vett részt. Mit akarunk ennél többet!
Ázsia A disztrikt idén ünnepelte a Papi Közösség Fülöp-szigeti jelenlétének 10 éves évfordulóját. Ebből az alkalomból adott ki a disztrikt egy fotókkal illusztrált visszapillantást és a hívatások mérlegét: a Papi Közösségnek már 4 Fülöp-szigeti papja és 5 szeminaristája van, ehhez jön még 3 fogadalmas barát, 1 novícius és 2 jelölt. Ezek ők, a szentmiseáldozat gyümölcsei ebben a nagy katolikus országban!
Ausztrália Az ausztrál híveknek, különösen a Melbourne-ieknek, az az öröm adatott, hogy július 6-án, egy szombati napon részt vehettek egyik honfitársuk, Pater Brendan Arthur pappá szentelési szertartásán, melyen Msgr. Williamson püspök szolgáltatta ki a szentséget. Külön figyelmet érdemel, hogy ez a disztrikt ebben az évben 3 új papot adott a Papi Közösségnek. Ezen felül Új-Kaledóniában is fellendülőben van az apostolkodás. Bár ez a terület francia, a papok Ausztráliából utaznak ide rendszeresen a hívek gondozására abban a reményben, hogy egy napon talán az anyaország felkarolja ezt a „kavicsot”.
Franciaország Gragnague-ben június 15-én új priorátus kezdte meg működését. Msgr. Fellay arra használta a 30 napos lelkigyakorlat nagy szünnapját, hogy ezt a Toulouse közelében fekvő priorátust felszentelje, mely valójában már régóta létezett, de eddig megfelelő épület hiányában a Saint Joseph des Carmes iskolában volt elszállásolva. Pater Schmidberger május hónapban fejezte be a francia disztrikt összes házának kánoni vizitációját. A rendház részéről végzett ezen látogatások a helyi papság apostolkodásban való buzdítást, a lelki gondozás sokrétű nehézségeiben való támogatást szolgálják. Bordeaux-ben 800 hívő jelenlétében Abbé de Cacqueray mutatta be az első szentmisét a Saint Eloi templomban. Reméljük, hogy a megkezdett jogi lépések kedvezően alakulnak számunkra, és így a tradíció megtarthatja ezt, a város ideális helyén fekvő, szép templomot. Július 2-án Msgr. Fellay Le Brémien-ben tartózkodott, hogy saját pappá szentelésének 20 éves évfordulóját megünnepelje. Több paptársa, akik ugyancsak saját jubileumukat ünnepelték, és számos hívő vette körül, hogy ők is részt vegyenek az ünnepi örömben és hálaadásban. Ennek a jól sikerült ünnepségnek az ötlete egyik paptársunktól, Abbé Buron-tól és a Le Brémien-i öregotthon vezetőjétől, Dr. Sivignion úrtól származik; ők készítették el minden ország összes meghalt olyan papjának a listáját, akik valamely módon ismeretségben voltak velünk, és akik minden idők miséjének megtartásáért küzdöttek; ezek között találhatók, mint a legismertebbek, Abbé Coache, Msgr. Ducaud-Bourget és Pater André, de számunkra teljesen ismeretlenek is. Ne felejtsük el, hogy valójában ezeknek az öreg papoknak – ezeknek a szó igaz értelmében vett papoknak, ezeknek a mi Urunk Jézus Krisztus papságához hű szolgáknak, ezeknek a misét, mint a keresztáldozat megújítását, szerető papoknak – köszönhető, hogy mi most továbbadhatjuk azt, amit Msgr. Lefebvre ránk hagyott. Imádkozzunk értük! A Saint Joseph du Treilhou ház a tiszteletreméltó anya, Marie Gilberte Savary, „Krisztus Király munkatársa” elvesztését gyászolja, aki augusztus 3-án életének 83. és szerzetesi életének 15. évében hunyt el, és aki a szerzetbe való belépése előtt férjével együtt a Difralivres könyvkereskedést vezette. Az ő szervező tehetsége hatékonyan segítette Pater Marziac-t a Caussade-i ház létrehozásában. Requiescat in pace.
Nagy-Britannia Augusztus 17-e – ezt mondja Pater Emily a disztrikt bulletinjében – minden bizonnyal emlékezetes nap marad az angol hívek szívében és agyában: ezen a napon gyülekeztek a Walsingham-i Miasszonyunk ősi szentélyében papjaik köré, hogy országukat, disztriktjüket és családjukat Mária fájdalmas és szeplőtelen szívének felajánlják. Számos hívőnek kellett ehhez nagy áldozatot hozni és messziről ideutazni, mégis a résztvevők száma jelentős volt. Mind ezen hívővel együtt reménykedjünk mi is, hogy ez a felajánlás hozzájárul Anglia megtéréséhez és az Egyház visszaállításához. Svédországi Brigitta születésének 700. évfordulója alkalmából július 12-től 13-ig Msgr. Fellay Svédországba utazott, hogy az ottani híveket, akik a skandináv államok lelki sivatagában kénytelenek élni, buzdítsa. Ezeket az országokat Angliából gondozzák rendszeresen, különösen a Stockholm-i csoportot.
Kanada Szeptember 21-én és 22-én ünnepelte a disztrikt a Papi Közösség kanadai jelenlétének 25 éves évfordulóját. Valóban, 1977. március 19-én, Szent József, az egész Egyház és Kanada védőszentjének ünnepén írta alá alapítónk a Quebec-i Shawinigen-i ház – mely a Lyon-i külföldmisszió papjainak noviciátusa volt – adásvételi szerződését. Ebből az alkalomból Msgr. Williamson volt jelen a Lauzon-i iskolában, ahol 300 hívő gyűlt össze a disztrikt vezetője és papjai köré, hogy hálát adjanak Istennek a kapott kegyelmekért. A Communicantes, a Kanada-i közösség bulletinjénak utolsó száma érdekesen és életszerűen számol be az elmúlt 25 évről, miközben nem felejtkezett meg azokról a kanadai papokról sem, akik szembeszálltak a modernistákkal, együttműködtek a mi közösségünkkel és ezzel az utat készítették számunkra.
Ausztria Ebben az évben nyitotta meg negyedik priorátusát az osztrák disztrikt: Jaidhof, Bécs és Innsbruck után Salzburg is kapott két papot, akik, így az ország közepébe helyezve, a számos, már meglévő kápolnát innen tudják ezentúl ellátni, és ezzel a messzebb fekvő priorátusok terheit csökkentik. Egyébként Ausztria több missziót is ellát: Csehországot, Magyarországot, ahol az apostolság lassan stabilizálódik, és nemsokára Szlovéniát is, mivel ezen ország egy papja a Papi Közösséghez csatlakozott, hogy a munkához segítséget nyújtson.
Svájc A hívek nagy számban gyűltek össze augusztus utolsó vasárnapján Flüeli-ben a hagyományos imanapra. Szombaton és vasárnap lehetőségük volt részt venni 3 svájci új pap szentmiséjén; a negyedik ekkor már elutazott a tengerentúlra, jövőbeni állomáshelyére. A papszentelések számát illetően ez az év a legszebb volt ez ország számára; a Papi Közösség megalakulásának éve óta csak most sikerült újra ezt a jelentős számot elérni. A Wil-i építő munkálatok szemmel láthatóan előrehaladtak, úgy hogy definitív 2003-ra várható ennek a nagyhatású komplexusnak a elkészülte; ezzel meg lehet szilárdítani és el lehet mélyíteni ezen priorátus áldásos kisugárzását.
Egyesült Államok Msgr. Fellay június 14-től 24-ig látogatta meg ezt az országot és a szomszédos Kanadát; főleg Winona-t, hogy a diakónus- és papszenteléseket kiszolgáltassa. A St. Mary iskola egy rádióállomás tulajdonában van, ami 60 kilométeres körzetben tud sugározni. Nem szabad elfelejteni, hogy – az iskolától vonzva – több, mint 2500 hívő él ebben a körzetben. Reménykedjünk, hogy az apostolkodás ezen új eszköze a tradíció jelenlétét Kansas ezen áldott részén még jobban erősíteni fogja. Egy meglepő haláleset érte a Guadalupe-i Miasszonyunk kolostorát, melyet Pater Cyprien alapított és vezetett: P. Jean de la Croix, a Silver City-i kolostor noviciusmestere, az alapítás egyetlen másik papja, június 29-én életének 45. évében meghalt. Szerzetesi fogadalmát 1982. december 8-án tette le Le Barrouxban és Msgr. Lefebvre 1986. június 27-én szentelte pappá. Requiescat in pace!
Autonom házak Belgium A Pour qu'il régne 52. száma nagyon szép beszámolót közöl a Brüsszel-i Saint Joseph templom patrimóniumáról. Oldalról oldalra lapozva fedezhetjük fel a történelemmel és tradícióval átitatott, képekben és kövekben rejlő gazdagságot. Ebbe a Leopold negyedben fekvő nemzeti kegyhelybe, az Európai Közösség irodáinak centrumában, Európa szívében, új élet költözött, és ez prófétai jelnek látszik: minden idők miséje által új vérfolyam lüktet át a régi kereszténység országain.
Gabun A Saint Pie X Libreville-i missziójának egyedülálló kisugárzó ereje nyilvánul meg a következő számadatokban: az elmúlt 17 évben 4200 embert kereszteltek meg, jelenleg körülbelül 650 személy (köztük 120 felnőtt) vesz részt hittan oktatáson, és a St. Joseph Calasanz iskola 7 osztályában 160 gyerek tanul. Ez mutatja a misszionáriusok munkájának gyümölcsét, akik a pogány őserdőt irtották és a tradíció iránti azon szeretetet ültették el, mely korunkban ismét virágzásnak indul, munkatársaink fáradozásainak köszönhetően.
A keleti országok A St. Josaphat Közösség első diakónusát május 18-án Zaitzkofenben Msgr. Williamson szentelte fel. Barátaink helyzete egyébként nagyon feszült, mostanra beköszöntött az igazi üldözés: egyik pap-barátunktól elvették plébániáját, egy másikat azzal a „nagy kiközösítéssel” sújtottak, mellyel a keleti rítusú katolikus Egyház a legsúlyosabb vétkeket sújtja. Az egyházi hivatal nyilvánvalóan elhatározta, hogy nem tűri tovább a tradíciót Ukrajnában. E közösség számára így lesz ez az első tűzpróba; fontos, hogy biztosítsuk őket támogatásunkról, különösképpen imáink által. Észtország szeptember 1-én ünnepelte az igaz szentmise ezen országba való visszatérésének 10 éves évfordulóját. 1992-ben vette fel ugyanis Pater Einar Laigna a kapcsolatot a tradícióval, elsősorban Econe-ba való útjával, és ekkor vezette vissza a tridenti szentmisét hazájába. Ne feledjük, hogy ebben a túlnyomórészt protestáns országban a katolikusok száma igen csekély.
Dél-Afrika Dél-Afrikából és Zimbabwe-ből papjaink több apostoli utat tettek meg Kenyába; ugyancsak ide utazott Pater Schmidberger júliusban és Msgr. Fellay szeptemberben. Már számos személy tartozik a tradíció híveihez ebben az országban is, akik szeretnék, ha a Papi Közösség náluk is letelepedne. E célból több telket is felajánlottak a fővárosban, Nairobi-ban és az ország belsejében. A Marian Workers (Máriás munkások) közösség vette fel velünk a kapcsolatot; e csoport hívei visszautasítják a kézbe- és állva-áldozást, és ezért majd minden templomból kiűzték őket. Tanzániában és Ugandában is jelen vannak: 1300 regisztrált tagjuk van. Msgr. Fellay ezen kívül még számos, minden valószínűség szerint komolynak látszó hívatásra is bukkant. Ezen az alapon, úgy tűnik, meg lehet fontolni a letelepedést ebben az országban; ez esetben az angol nyelvű Afrikában, a szárazföld közepén is lenne egy priorátusunk – a Libreville-ben, a francia nyelvű fekete Afrikában már meglévő misszió kiegészítéseként. Zimbabwe-ben Mugabe elnök uralma alatt egyre nyugtalanítóbb a helyzet. A farmok elidegenítésének sorozata az ország lakosságának csaknem felét éhínségbe taszította. Nehezen lehet megmondani, hogy fog ez ország jövője kinézni.
Róma Az Egyesült Államok püspökkonferenciája az elmúlt időben felhívta magára a figyelmet: először is a liturgiával foglalkozó bizottságuk elfogadott egy dekrétumot, mely előírja, hogy az Egyesült Államokban mostantól fogva az állva áldozás a szabályos és a térdeplés nem engedhető meg többé, legfeljebb néhány kivétellel a megyéspüspök engedélyével. Ezenfelül a konferencia reflexiókat hozott nyilvánosságra a konverzióról és a misszióról, melyeket a vallások közötti és ökumenikus kérdésekkel foglalkozó komité és a zsinagógák nemzeti tanácsa készített elő. A katolikusok és zsidók között az elmúlt 20 évben folytatott párbeszéd vezetett ehhez a dokumentumhoz, melyet augusztus 12-én hoztak nyilvánosságra. A dolog nagyon egyszerű: a „katolikusok” számára a régi szövetség örök, és ezért nem engedhető meg többé, hogy a zsidókat téríteni próbálják. A legtalálóbb reakciót erre a dokumentumra valószínűleg Jim Sibley – a déli baptista konvenció koordinátora a zsidók lelki gondozására, aki sokat fáradozik Izrael megtéréséért adta meg: „Nincs az antiszemitizmusnak extrémebb formája ennél”, mivel a dokumentumnak „valóban az a célja, hogy a zsidókat kizárja az Evangélium hirdetéséből”. Türelmetlenül várjuk Róma reakcióját ebben az ügyben.
Miközben egyesek egyre inkább szabályos aposztáziába süllyednek, másoknál lassan felgyúl a fény, ha a valósággal találkoznak. Ennek bizonyságául közöljük a Msgr. Kondrusiewicz-cel, a moszkvai Istenanya egyházmegye érsekével készített interjú egy részletét, melyben az érsek az ökumenizmus jelenlegi helyzetéről szóló kérdésre ezt válaszolta: „Én nagyon nyitott vagyok az ökumenizmus felé, azzal a feltétellel, hogy nem csak a szeretetről beszélünk, hanem az igazság iránti szeretetről is. Bevallom, hogy nekem nehézségeim vannak ezzel a szalon-ökumenizmussal, mely egyáltalán nem veszi figyelembe a realitásokat. Csak rá kell nézni az eurók azon millióira, miket az orosz orthodoxok a katolikus karitatív szervezetektől kapnak. Tudják Önök, hogy mit csinálnak az orthodoxok ezzel a pénzzel? Könyveket adnak ki katolikus-ellenes reklámpropagandával, papokat képeznek ki, akik a tömegeket ellenünk mobilizálják. Bizonyos püspököknek szeretném emlékezetükbe idézni, hogy az utolsó püspöki szinóduson a kollegialitásról tárgyaltunk. Szeretet nélkül nincsen kollegialitás. Miért kell akkor végignézzem, ahogy különböző püspökök Moszkvába jönnek – anélkül, hogy engem informálnának –, hogy II. Alexis pátriárkát meglátogassák! Akit aztán biztosítanak támogatásukról a katolikus Egyház további oroszországi terjeszkedése ellen.”
A Péter Papi Közösség A közösség nem a lefegyverkezéssel foglalkozik, éppen ellenkezőleg, kiadványának, a Tu es Petrus-nak utolsó számában valóságos hadjáratot indított Papi Közösségünk ellen: arra törekszenek, hogy minden lehetséges módon eltántorítsák híveinket a miséinken való aktív részvételtől. E cél elérésére egy Msgr. Perl múlt áprilisban írt levele szolgált nekik, melyben Msgr. Perl annak a véleményének adott kifejezést, hogy bűnös dolog a mi miséinken résztvenni; ezután szenvtelenül hozzátette: „Nem létezik abszolút jog egy bizonyos rítusra”. Nyilvánvaló, hogy nem olvasta a Quo primum enciklikát.
Campos Msgr. Rifan-t június 28-án választották meg és augusztus 18-án szentelték Msgr. Licinio Rangel püspök-koadjutorjának a St.Johannes Maria Vianney apostoli adminisztráció vezetésére szóló utódlási joggal. Még akkor is, ha ez a felszentelés, miként ezt Msgr. Fellay a papok lelkigyakorlatán kifejezte, jó dolog lehet, másfelől komoly ok van attól tartani, hogy ez a pap, aki Msgr. de Castro alatt küzdőtársunk volt, egyre inkább eltér a régi kurzustól. Az erre utaló nyugtalanító jelek egyike, hogy Msgr. Rifan még püspökké szentelése előtt részt vett egy egyházmegyei úrnapi körmeneten – ami a híveket igencsak meglepte. Vagy a nemrégen Franciaországban tett „turnéja”, melyen olyan közösségeket is meglátogatott, akik az Ecclesia Dei komisszió alá tartoznak.
Befejezésül még egy örömteli utalás a Papi Közösség nővéreinek noviciátusába való új belépések nagy számára: Göffingen-ben 4, Saint-Michel-en-Brenne-ben 5 és az Egyesült Államokban 6 fő. ²²² |