XVI. BENEDEK PÁPA BESZÉDEIBŐLPÜNKÖSD „A Tízparancsolat a valódi szabadság feltétele” XVI. Benedek pápa május 15-én ünnepelte a zsúfolásig megtelt Szent Péter bazilikában első pünkösdi miséjét, amelynek során 21 diakónust szentelt pappá a római egyházmegye számára. A pontifex prédikációját arra használta fel, hogy korunk két hamis szellemi áramlatáról beszéljen, nevezetesen a szabadság téves értelmezéséről és a nacionalizmusról. A szabadságot, amit Krisztus ad, a parancsok nem korlátozzák, hanem éppenséggel lehetővé teszik. Mert a szabadság, amit Izrael népe az Egyiptomból való szabadulással nyert, a Sinai hegyen adott parancsok által kapja csak meg valódi formáját. Isten tíz parancsa ezért „nem a szabadság korlátozása vagy eltörlése, hanem az igazi szabadság alapja”, mutatott a pápa. Mind e mögött pedig a Szentlélek, Krisztus lelke áll. „A Szentlélek fuvallatának és tűzének állandóan le kell döntenie azokat a korlátokat, amelyeket az emberek építenek fel. Bábel tornyából, a magunkba való bezárkózásból át kell térnünk a pünkösdi ünnepre, vagyis az ajtók kitárásához.” A keresztényeknek ezért kell a Szentlelket segítségül hívniuk, hogy az megadja nekik a megértés képességét, hogy ezáltal Isten népe lehessenek. Az újonnan szentelt papoknak a pápa a békéről beszélt: „Ha az Úr békét ad nektek, akkor nem egyszerűen valami dolgot ajándékoz nektek, hanem saját magát adja. Hiszen valóban ő a béke.”
„Az Egyháznak szüksége van Isten Lelkére.” XVI. Benedek pápa a misét követő Regina coeli imádság után ezt emelte ki rövid köszöntőjében. A mai pünkösdi vasárnapon a 21 diakónus pappá szentelése a római egyházmegye számára a római egyház ünnepe, mondta, majd így folytatta: „Pünkösd és a papszentelés eme szerencsés egybeesése arra szólít fel engem, hogy ismételten aláhúzzam azt a felbonthatatlan egységet, ami az Egyházban a lélek és az intézmény között áll fenn. Ezt már a múlt szombaton, amikor a római egyházmegye katedráját a Laterán bazilikában elfoglaltam, kihangsúlyoztam. A katedra és a Szentlélek egymással szorosan összefüggő realitások, miként a karizma és a megszentelt hivatás is az. A Szentlélek nélkül az Egyház tisztán emberi gyülekezetre korlátozódna, amelyet agyonnyom a saját struktúrája. Ugyanakkor Isten terveiben a Lélek mindig az emberi közvetítést használja fel, hogy a történelemben hasson. Így alapította Krisztus az Egyházat Péter köré az apostolokra, majd hozzáadta a Szentlelket, hogy az évszázadokon keresztül a teljes igazsághoz vezesse őket”, mondta XVI. Benedek pápa. „Legyen az Egyház közössége mindig nyitott és kész a Szentlélek működésének fogadására, hogy ezáltal az emberek között Isten akciójának hiteles és hatékony segédeszköze lehessen!” A pápa a Regina coeli elimádkozása előtt még bocsánatot kért a hívektől késése miatt: „Elnézést kérek a jelentős késésért”, mondta Benedek pápa. „De abban a kegyelemben részesültem, hogy 21 új papot szentelhettem – és Isten ekkor a termése időt vesz igénybe. Köszönöm a megértéseteket.” ²²² SZENTHÁROMSÁG VASÁRNAP „Az Eukarisztiát és a vasárnapot újra fel kell fedezni” XVI. Benedek pápa arra hívta fel a híveket, hogy az eukarisztia titkát újfent gondolják végig. Az eukarisztia szentsége a keresztények életének „forrása és csúcspontja”, mondta a pápa a Szentháromság vasárnapi Angelus-imánál. „Elsősorban az egyházközségeket szólítom fel, hogy a vasárnapnak, az Úr napjának szépségét újra felfedezzék. Annak a napnak a szépségét, amelyen az eukarisztiában Krisztus utódai a közösséget azzal a valakivel újítják meg, aki a napi élet örömeinek és fáradalmainak értelmet ad”, hangsúlyozta a pápa. „Vasárnap nélkül nem tudunk élni”, idézett az első keresztények tanúságtételeiből XVI. Benedek. Ma is mindenki meg van híva e szavak megismétlésére. A mai vasárnapon, Szentháromság ünnepén az Egyház arra emlékeztet, hogy a világ és a történelem középpontja, vagyis maga Isten, az örök, végtelen szeretet a húsvéti titok fényében mutatkozik meg. Az eukarisztiában Isten szeretete nyilvánul meg. „A szeretet mindig titok, olyan valóság, amely meghaladja az értelmet, anélkül, hogy ellentmondana neki”, szögezte le a pápa. „Az ember, Isten képmása, a szeretetben lesz először teljesen önmaga. Az örök Atya irántunk való szeretetében elküldte saját Fiát hozzánk, és a Szentlelket ajándékozta nekünk, hogy Isten gyermekeivé tegyen bennünket. Váljunk e kegyelemhez méltóvá! A Szentháromság Isten tartson meg benneteket mindenkor a szeretetében!” ²²² MÁJUS 25-I AUDIENCIA „Isten hűséges: ez az, amiben az ember bízhat” Isten hűséges és igaz, szemben az emberrel, aki újra és újra elfeledkezik teremtőjéről. Erre emlékeztetett XVI. Benedek pápa a május 25-i, szerdai audiencián. „Az ember inkoherenciája eklatáns ellentétben áll Isten hűségével és igaz voltával”, mondta a pápa a 116. zsoltár katekézisának német nyelvű összefoglalásakor. „Ezen elementáris tapasztalat háttere előtt csendül fel a 116. zsoltár hálaéneke”, hangsúlyozta XVI. Benedek. „Minden ember hazug, mit adjak az Úrnak viszonzásul mindazért, amit nekem adott? (Zsolt 116,12) Az imádkozó válasza mindent átfog: „Az üdvösség kelyhét veszem és az Úr nevét hívom segítségül. Amit az Úrnak ígértem, feláldozom.” „Az ilyen elhatározás köti össze a liturgiát az élettel”, mondta a pápa. „Nagy Szent Vazul egyik kommentárja szerint az üdvösség kelyhe, amely nekünk, keresztényeknek az Újszövetség eukarisztikus áldáskelyhére vonatkozik, az Istennek átadott életet jelenti. Amit mi a nagy dicsőítő- és hálaáldozatban ünneplünk, azt követeli tőlünk, hogy életünkben megvalósítsuk. Ekkor szólal csak meg a hit, amelyet fogadtunk.” (lásd: 2 Kor 4,13) XVI. Benedek pápa végezetül bejelentette, hogy másnap, Úrnap dicsőséges ünnepén, a Laterán bazilika előtti téren tartja a szentmisét. Utána a Santa Maria Maggiore bazilikához vezető szokásos körmenetre kerül sor. „Mindannyiukat meghívom erre az ünnepre, hogy együtt tegyünk bizonyságot a legszentebb eukarisztiában jelenlevő Krisztusban való hitünkről”, mondta a pápa a zarándokoknak. ²²² EUKARISZTIKUS KONGRESSZUS BARIBAN „Kérlek mindannyiotokat a spirituális egység útjának járására” XVI. Benedek pápa tartotta a délolaszországi kikötővárosban, Bariban az eukarisztitikus kongresszus záróistentiszteletét. Első pasztorális útja során a pápa többszázezer hívő előtt a vasárnap és az eukarisztia ünneplésének központi jelentőségét hangsúlyozta beszédében. „Vasárnap nélkül nem tudunk élni”, ez volt annak a 49 kereszténynek a kijelentése, akiket 304-ben szörnyű kínzások után kivégeztek, mert Diokletianus császár tiltása ellenére vasárnap misére gyűltek össze. A pápa mondanivalóját a vértanúk eme vallomására építette fel. Aki a hétköznapokat e világ fogyasztásorientált és a túlvilágot elfelejtő sivatagában keresztényként túl akarja élni, annak szüksége van vasárnaponként az eukarisztikus Úrral való találkozásra. De amikor Jézus megígérte a tanítványainak, hogy a kenyérben velük marad, azok protestálni kezdtek. Miért? Mert az emberek Istent nem akarják ennyire közel tudni magukhoz, inkább biztonságos távolságra akarnak lenni tőle. Jézus azonban egészen közel akar lenni hozzájuk, testben és vérben akar velük találkozni. Még azt a rizikót is magára vállalja, hogy e szavai után a 12 apostol elhagyja. De szerencsére Péter ezt válaszolta neki: „Uram, kihez menjünk? Neked örök életet adó igéid vannak.” (Jn 6,68) Krisztus jelenléte a szentségben azonban nem statikus, hanem dinamikus: meg kell tőle változnunk. ²²² NÉMET PÜSPÖKÖKNEK AZ ELMÚLT HÓNAP ÜNNEPEIN ELHANGZOTT SZENTBESZÉDEIBŐL (Forrás: merkur-online) A német püspöki konferencia elöljárója, Karl Lehmann bíboros pünkösdi prédikációjában óva intette a híveket a szabadsággal való visszaéléstől. „Gyakran hivatkozunk a szabadságunkra, miközben szabadság alatt csak a saját önkényes akaratunkat értjük”, mondta a püspök a mainzi dómban. „A szabadsághoz az tartozik, hogy legyőzzük saját önző és egocentrikus tendenciáinkat és túl lépünk önmagunkon.”
Franz Kamphaus limburgi püspök Isten „édeskéssé tétele” ellen figyelmeztetett pünkösdi beszédében. „Olyan Isten, aki simán megfelel kívánságainknak és álmainknak, a kereszténységben nem létezik.”
Passau megyéspüspöke, Wilhelm Schraml, Úrnapján mondott prédikációjában a Krisztushoz való tartozás nyilvános megvallásának szükségességét emelte ki. Május 26-án „Krisztus testének és vérének nagy ünnepén” – ez Úrnapjának a helyes liturgikus elnevezése – a püspök a dómban tartott szentmise prédikációjában ezen ünnep három központi elemét emelte ki, nevezetesen: Krisztus előtt állni, Krisztussal haladni és Krisztus előtt térdelni. A hívő keresztény, mondta a püspök, az Úristen előtt áll, kitart Jézus Krisztus, az Úr és Krisztus Egyházában a többiek mellett. A körmenetben Istennel együtt a templomok kapuja elé megy ki, hogy a világ előtt tanúságot tegyen a hit öröméről. Ezután letérdel Isten elé, mert Krisztus imádása és dicsőítése életünk középpontja, hangsúlyozta Passau főpásztora. ²²²²² vissza |