hagyományhű magyar katolikusok SZŰZ MÁRIÁNAK, MAGYARORSZÁG KIRÁLYNŐJÉNEK felajánlott honlapja

          SZENT MARGIT LAP
          A fenti címmel megjelenő havilap első száma 1995 decemberében készült el.
          2005 júniusában pedig már a 109. szám látott napvilágot. Ehelyütt kerül folyamatosan
          feltöltésre az összes eddig megjelent és ezután megjelenő szám anyaga.

          „Azokat, akik megvallanak engem az emberek előtt, én is megvallom majd mennyei Atyám előtt.”
               (Mt 10,32)


2008. március - 142. szám

Tartalom:

    U      Az egyházi év csúcspontja - P. Schulz 2007 áprilisi levele a bécsi hívekhez
    U      Az Üdvözítő halálával a kereszt ragyogó fényt kap - P. Göttler márciusi levele a salzburgi hívekhez
    U      A három szent nap - Szunyogh Xavér misszálé
    U      Pascendi Dominici Gregis - 7. rész - Szent X. Pius pápa enciklikája a modernisták tévedéseiről
    U      A szentmise története - 18. rész - írta: Dr. Petró József (ez cikk csak később lesz olvasható a honlapon)
             FIGYELEM! az első rész már olvasható a honlap «szentmise oldalán»


Szolgáltass nekem igazságot, Istenem,
kelj védelmére ügyemnek
az istentelen nemzetséggel szemben;
a gonosz és álnok embertől szabadíts meg engem:
hisz te vagy az Isten, az én erősségem.


FELTÁMADTAM
ÉS ÍME, VELED VAGYOK:
ALLELUJA, ALLELUJA, ALLELUJA!


A szentmise története
(Részlet)

A MISE KÁNONJA

A kánon szó manapság a szentmisének állandó, vagyis a Sanctus-tól az áldozásig, illetve a kehely kitörléséig tartó részét jelenti. Ez két részre osztható: az átlényegülés kánonjára (canon consecrationis), mely a praefatió-tól a Pater noster előtti Amen-ig tart és az áldozás kánonjára (canon communionis), mely a Pater noster-nél kezdődik s a kehely kitörlésével ér véget. Régente a kánon csak a Pater noster előtti Amen-ig tartott, s ezt az Amen-t a nép kiáltotta, hogy ezáltal a szent áldozatban való részvételének kifejezést adjon. A kánon, melynek régi neve a görögöknél anophora, a latinoknál prex, vagy actio (gratiarum actio) volt, tulajdonképpen görög szó (?????), s normát, szabályt jelent. Mikor ugyanis Rómában a szentmise fő részének a szövegét – valószínűleg szent Damasus pápa (†384) idejében – állandóvá tették, egyúttal megkívánták, hogy ehhez a megállapított szöveghez mindenki alkalmazkodjék.

Manapság a pap a kánont oly halkan mondja, hogy még a körülállók sem hallhatják a szavát. Ez a szabály a mai alakjában először az V. Pius által megreformált misekönyvben (1570) jelent meg. A régi egyházban a mai szokástól eltérően a pap hangosan imádkozta, sőt énekelte a kánont. A liturgiatörténet terén kutató tudósok sokat fáradnak annak a megállapításán, hogy ki, hol, mikor s milyen okból hozta be a csendes kánont. Egészen biztos eredményt ezen a téren a kutatás még nem tud felmutatni. Mindazonáltal e kérdés lényegesebb pontjaira szeretnénk rámutatni annál is inkább, mert az egyház újabb időben is hangsúlyozta, hogy a mai gyakorlat szerint a híveknek a kánont nem szabad a pappal együtt recitálniok. ...

Arra szeretnénk röviden rámutatni, milyen körülmények voltak a mise-kánonra hatással, s mik voltak azok az okok, melyek miatt az Egyház a régi szokástól eltért s halk hangon kezdte imádkozni a kánont.

Legelőször kell említenünk a katechumenek intézményének a megszűnését. Mikor a tömeges megkeresztelkedések miatt az Egyház már nem tudott annyit foglalkozni a keresztelésre jelentkezőkkel, vagyis a katechumenekkel, olyanok is betolakodtak a keresztény istentiszteletekre, akik lélekben még nem voltak keresztények. Franz szerint az Egyház ezeknek a gúnyos megjegyzéseitől akarta megvédeni a legszentebb Titkot, mikor elrendelte, hogy a kánont a pap halkan mondja. Általában minél inkább csökkent az Oltáriszentség iránti tisztelet a keresztény tömegekben, annál inkább törekedett az Egyház az Eucharisztiát bizonyos titokzatos homályba burkolni, hogy azt a tiszteletlenségektől megóvja. Így keletkezett az V. században keleten az ikonosztáz, vagyis az a képekkel díszített fal, vagy rácsozat, mely az oltárt a hívek előtt eltakarta. ...


Márciusi istentiszteleti rend

március 1.
március 2.
március 15.
március 16.
szombat
vasárnap
szombat
vasárnap
Mária Szíve engesztelő szombat
NAGYBÖJT NEGYEDIK VASÁRNAPJA
Szent József ünnepe (kivételesen)
VIRÁGVASÁRNAP
18 óra
10 óra
18 óra
10 óra
szentmise
ünnepi mise
szentmise
ünnepi mise, bárkaszentelés


vissza
a SZENT MARGIT LAP oldalra                                       a KEZDŐLAPRA