SZENT MARGIT LAP A fenti címmel megjelenő havilap első száma 1995 decemberében készült el. 2005 júniusában pedig már a 109. szám látott napvilágot. Ehelyütt kerül folyamatosan feltöltésre az összes eddig megjelent és ezután megjelenő szám anyaga.
„Azokat, akik megvallanak engem az emberek előtt, én is megvallom majd mennyei Atyám előtt.” |
2008. március - 142. szám
Tartalom:
U
Az egyházi év csúcspontja - P. Schulz 2007 áprilisi levele a bécsi hívekhez |
FELTÁMADTAM
ÉS ÍME, VELED VAGYOK:
ALLELUJA, ALLELUJA, ALLELUJA!
(Részlet) A MISE KÁNONJA
| |
A kánon szó manapság a szentmisének állandó, vagyis a Sanctus-tól az áldozásig, illetve a kehely kitörléséig tartó részét jelenti. Ez két részre osztható: az átlényegülés kánonjára (canon consecrationis), mely a praefatió-tól a Pater noster előtti Amen-ig tart és az áldozás kánonjára (canon communionis), mely a Pater noster-nél kezdődik s a kehely kitörlésével ér véget. Régente a kánon csak a Pater noster előtti Amen-ig tartott, s ezt az Amen-t a nép kiáltotta, hogy ezáltal a szent áldozatban való részvételének kifejezést adjon. A kánon, melynek régi neve a görögöknél anophora, a latinoknál prex, vagy actio (gratiarum actio) volt, tulajdonképpen görög szó (?????), s normát, szabályt jelent. Mikor ugyanis Rómában a szentmise fő részének a szövegét – valószínűleg szent Damasus pápa (†384) idejében – állandóvá tették, egyúttal megkívánták, hogy ehhez a megállapított szöveghez mindenki alkalmazkodjék. Manapság a pap a kánont oly halkan mondja, hogy még a körülállók sem hallhatják a szavát. Ez a szabály a mai alakjában először az V. Pius által megreformált misekönyvben (1570) jelent meg. A régi egyházban a mai szokástól eltérően a pap hangosan imádkozta, sőt énekelte a kánont. A liturgiatörténet terén kutató tudósok sokat fáradnak annak a megállapításán, hogy ki, hol, mikor s milyen okból hozta be a csendes kánont. Egészen biztos eredményt ezen a téren a kutatás még nem tud felmutatni. Mindazonáltal e kérdés lényegesebb pontjaira szeretnénk rámutatni annál is inkább, mert az egyház újabb időben is hangsúlyozta, hogy a mai gyakorlat szerint a híveknek a kánont nem szabad a pappal együtt recitálniok. ... Arra szeretnénk röviden rámutatni, milyen körülmények voltak a mise-kánonra hatással, s mik voltak azok az okok, melyek miatt az Egyház a régi szokástól eltért s halk hangon kezdte imádkozni a kánont. Legelőször kell említenünk a katechumenek intézményének a megszűnését. Mikor a tömeges megkeresztelkedések miatt az Egyház már nem tudott annyit foglalkozni a keresztelésre jelentkezőkkel, vagyis a katechumenekkel, olyanok is betolakodtak a keresztény istentiszteletekre, akik lélekben még nem voltak keresztények. Franz szerint az Egyház ezeknek a gúnyos megjegyzéseitől akarta megvédeni a legszentebb Titkot, mikor elrendelte, hogy a kánont a pap halkan mondja. Általában minél inkább csökkent az Oltáriszentség iránti tisztelet a keresztény tömegekben, annál inkább törekedett az Egyház az Eucharisztiát bizonyos titokzatos homályba burkolni, hogy azt a tiszteletlenségektől megóvja. Így keletkezett az V. században keleten az ikonosztáz, vagyis az a képekkel díszített fal, vagy rácsozat, mely az oltárt a hívek előtt eltakarta. ... | |
|
március 1. március 2. március 15. március 16. |
szombat vasárnap szombat vasárnap |
Mária Szíve engesztelő szombat NAGYBÖJT NEGYEDIK VASÁRNAPJA Szent József ünnepe (kivételesen) VIRÁGVASÁRNAP |
18 óra 10 óra 18 óra 10 óra | szentmise ünnepi mise szentmise ünnepi mise, bárkaszentelés |