(Jn 16,33)
Bűn nélkül fogantatott szeplőtelen Szűz Mária,
könyörögj érettünk, kik hozzád menekülünk
(Csodásérem)
könyörögj érettünk, kik hozzád menekülünk
(Csodásérem)
|
Bízzatok, mert én legyőztem a világot (Jn 16,33) Bűn nélkül fogantatott szeplőtelen Szűz Mária, könyörögj érettünk, kik hozzád menekülünk (Csodásérem) |
|
hagyományhű magyar katolikusok MAGYARORSZÁG KIRÁLYNŐJÉNEK felajánlott honlapja
|
| A megtestesülés ünnepköre: ÁDVENTI SZENT IDŐ A karácsonyi ünnepkör bevezető része az ádvent. A neve a latin adventus, azaz eljövetel szóból származik, és ez a név jelzi, hogy ez az idő az Úr eljövetelére emlékeztet. Ezt az időszakot három vonás jellemzi: 1. Ádvent az imádság ideje; 2. Krisztus eljövetelére való várakozás és a Messiás utáni vágy; 3. A Szűzanya tisztelete. 1.Ádvent, mint bűnbánati idő. Minthogy az egész karácsonyi ünnepkör kialakulására a már meglévő húsvéti ünnepkör volt hatással, azért az ádvent, mint előkészítő idő hasonlít a nagyböjtre. Ezért első jellemvonása a bűnbánat, mert erre és imádságra serkent. A szentleckében Szent Pál apostol önmegtagadásra, bűnbánatra, böjtre, imádságra és az erények gyakorlására figyelmeztet. Az evangéliumok közül az első az utolsó ítéletről, a többi Keresztelő Szent Jánosról szól, és mind arra intenek, hogy tartsunk bűnbánatot és így készítsük elő az Úr útját. f) Egyes szerzetekben még ma is böjt van ádvent szerdáin, és ilyenkor ünnepélyes menyegzőt sem szabad tartani. Mindazonáltal az ádvent nem olyan szigorú idő, mint a negyvennapos nagyböjt, mert teli van bizalommal és reménnyel.
2. Ádvent az Úr eljövetelére való várakozás ideje. Az Úrnak hármas eljöveteléről szól a liturgia: történelmi eljöveteléről a múltban; kegyelmi eljöveteléről ma is minden ember lelkében, a jelenben; és utolsó eljöveteléről a jövőben, a világ végén. Mint gyermek, ki Betlehemben született; mint Üdvözítő, ki ma is lelkünk megváltója; és mint Bíró, aki felhőtrónján ítél eleveneket és holtakat. 3. Végül ádvent a leggyengédebb Mária-tisztelet ideje. Hogy is ünnepelhetné az Egyház ádvent idején az eljövendő és várva-várt Üdvözítőt anélkül, hogy ne gondolna a Szűzanyára, ki szíve alatt hordozta, akit az egész világ várt. Ezért teljes joggal nevezhetjük ádventet liturgikus Mária-hónapnak. Erre szolgálnak a Mária-köszöntéseken kívül elsősorban a roráte misék. Szép, igazán finom szimbólum van abban, hogy a hajnal pirkadásakor mondják ezeket a miséket, mert Mária a hajnal, aki jelezte, hogy jön Krisztus, a világ világossága, az igazi Nap. Még jobban a kereszténység hajnalcsillagának mutatja be a szent Szűzet a Szeplőtelen Fogantatás ünnepe, mely ádvent elejére esik. Ekkor ünnepeljük Máriát, mint azt a „signum magnum”-ot, nagy jelet, amelyet Szent János evangélista ír le. Ő az az asszony, kinek „ruhája a nap, a hold a lábai alatt és fején tizenkét csillagból álló korona ragyog”. Ő az, kit úgy köszöntött az angyal: Ave Maria, gratia plena
|
| ADVENT ELSŐ VASÁRNAPJA Stációs templom: Sancta Maria Major bazilika A liturgikus év első vasárnapja. Ott állunk az egyházi évnek és karácsony ünnepének kapujában. Ezért az Egyház rámutat az Úrra, aki eljött szegénységben és alázatosságban, hogy megváltson bennünket, és az Úrra, aki eljön még egyszer dicsőségben és hatalomban, hogy megítélje az eleveneket és holtakat. Ezért a mai vasárnap alaphangulata a félelem, mert «a félelem a bölcsesség kezdete». Ezt a félelmet akarja bennünk felkelteni édesanyánk, az Egyház, hogy rettegve a Bírótól, meneküljünk a Megváltóhoz. Az újesztendő kapujában az Utolsó Ítélet harsonája fogad: rövid az idő, jön az örökkévalóság. Térjünk meg tehát (mondja a szentlecke), tekintsünk bizalommal a Megváltóra (figyelmeztet az introitus), hogy ne kelljen remegnünk az eljövendő Bírótól. Íme a mai vasárnap nagy döntése: vagy-vagy. Vagy a kegyelmes Megváltó, vagy a szigorú ítélő Bíró. Melyiket válasszuk? Introitus: Hozzád emelem lelkemet, Istenem, tebenned remélek; ne hagyd, hogy megszégyenüljek s ellenségeim belőlem gúnyt űzzenek: hisz senki, aki tebenned bízik, meg nem szégyenül. |
| december 3. | Xavéri Szent Ferenc hitvalló Spanyol nemesi család sarha. Párizsban egyetemi tanár volt, amikor Loyolai Szent Ignáccal megismerkedett és társai közé lépett. Tíz évig Indiában és Japánban térített. Általa a missziós apostol is készíti a liturgiában az Úr útját. Meghalt 1552-ben. A hitterjesztők pártfogója. |
| december 4. | Aranybeszédű (Krizológus) Szent Péter püspök, hitvalló és egyháztanító Gyönyörű szentbeszédeiért kapta a Chrysologus=Aranybeszédű melléknevet. Ravenna püspöke volt. Meghalt 449-ben. |
| december 6. | Szent Miklós püspök és hitvalló Görögországban élt és ott is halt meg, Myrában 350-ben. Az ajándékot osztogató Szent Miklós ünnepe beillik ádventbe, mint az üdvösség ajándékát hozó Úr Üdvözítő előhirnöke. |
| december 7. | Szent Ambrus püspök, hitvalló és egyháztanító (Szeplőtelen Fogantatás vigíliája) Trierben született, Rómában nevelkedett s Milánó püspöke lett. Beszédei és himnuszai mutatják nagyságát. Meghalt 397-ben. |
| december 8. | SZEPLŐTELEN FOGANTATÁS ÜNNEPE Mindjárt az egyházi év kezdetén, december8-án, csodálja,meg a liturgia a megváltás nagy napjának kedves hajnalcsillagát és dicsőíti azt a hittitkot, hogy Mária Isten különös kegyelméből, Jézus Krisztus érdemeiért az eredeti bűn minden foltjától ment maradt. Ezen ünnepnek gondolatát a középkor végéig élénken vitatták a teológusok, de csakhamar a pápák tekintélyének hatására mindinkább világossá tették, úgy, hogy amikor IX. Pius pápa 1854. december 8-án mint isteni kinyilatkoztatást kihirdette ezt a tant, akkor már a XVII. századtól általános meggyőződés volt. Az ünnepet a keleti egyházban már a VII. században kimutathatjuk és a IX. században már nyugaton is ismerték. Fő terjesztői a bencések voltak, és a Szeplőtelen Fogantatás első teológusa Eadmer angol bencés volt. 1416-ban IV. Sixtus bevezette a római Egyházba. 1622-ben XV. Gergely: «Conceptio B. M. V. immaculata» címet adta neki. 1693-ban XII. Ince másodrendű ünneppé emelte, nyolcaddal. 1708-ban XI. Kelemen általános ünneppé emelte. 1863-ban IX. Pius egy új zsolozsmát és egy új misét rendelt el a napra és címét, «Immaculata Conceptio»-ra változtatta. 1879-ben XIII. Leó elsőrendű ünneppé emelte, vigíliával. 1883-ban a lorettói litániához hozzáfűzte: «Regina sine labe originali concepta» = «Eredeti bűn nélkül fogantatott királynő – könyörögj érettünk.» 1891-ben engedélyezte Franciaországban a Szeplőtelen Szűz lourdesi megjelenésének ünneplését. 1904-ben ugyanezt X. Pius az egész Egyházba bevezette. December 8-ának, választását a természetes következtetés hozta magával; kilenc hónappal ünnepelik szeptember 8., a Szent Szűz születése napja előtt. Ezen ünnep titka megmutatja nekünk az emberi szépség legtökéletesebb ideálját, melyre nekünk is testben és lélekben törekednünk kell. Megmutatja azután ennek az ünnepnek a története azt is, hogy a teológiai tudományok előrehaladása az isteni igazságokat nem másítja meg, csak tudományosan megalapozza és teljesebb világosságra kifejleszti azt. Oratio: Isten, ki Egyszülöttednek Anyját fogantatásakor csodálatosan megőrizted az áteredő bűntől: add, kérünk, hogy közbenjárása által megerősödve, tiszta szívvel vegyünk részt ünnepén. |
| ADVENT MÁSODIK VASÁRNAPJA Stációs templom: a jeruzsálemi Szentkereszt temploma A félelem vasárnapja után a mai vasárnap a remény ünnepe. Krisztus valóban a mi Megváltónk. Az evangélium szerint ő az, aki eljövendő volt és nem kell mást várnunk. Reméljünk hát benne, mondja a szentlecke és a szentmise minden imádsága. Az evangéliumban Jézus bizonyítja, hogy Jánost küldte az Úr az ő útjának elkészítésére. Mi is utat akarunk készíteni szívünkben a Megváltó számára; hallgassunk tehát Jánosra, akit az Anyaszentegyház advent folyamán még többször is megszólaltat. Introitus: Sion népe, íme jön az Úr a népek megmentésére: és hallatni fogja az Úr dicsőséges szavát szívetek örömére. |
| ADVENT HARMADIK VASÁRNAPJA Stációs templom: Szent Péter bazilikája Az adventi öröm vasárnapja. Az Anyaszentegyház, mint jó édesanyánk, ezzel az örömmel akarja enyhíteni a bűnbánat szigorúságát. Az egész istentisztelet alaphangulata az öröm. Ma szabad rózsaszínben mondani a misét és szólhat az orgona. Az öröm forrása: közel van az Úr. Ezt mondja a bevezető ének, erről beszél a szentlecke, ezt erősíti meg az evangélium: íme köztetek van a Megváltó. Ám hozzáteszi, de ti nem ismeritek. Kell-e édesanyánk, az Anyaszentegyház figyelmeztetésénél erősebb ösztökélő? Iparkodjunk megismerni az Urat, aki köztünk van most is. Introitus: Örüljetek az Úrban mindig: újra mondom: örüljetek. Ismerje meg mindenki a szelídségteket, mert az Úr közel vagyon. Ne legyetek semmiben aggodalmaskodók, hanem mindenben terjesszétek a kéréseiteket az Isten elé. |
| szerda: | Az adventi kántorböjt szerdája Stációs templom: a Sancta Maria Major bazilika A téli kántorböjt először hálaadás volt a délvidéken oly fontos olajtermésért. Azután könyörgés, hogy Isten áldását továbbra is megkapják. Ezért böjtöltek és ezért adták alamizsnaként Isten oltárára és Isten szegényeinek termésük tizedét. Végül mindezeknek következtében lelki tisztulás és megújulás napjai voltak ezek a napok. Ma a régi, sokszoros és szép jelentésük háttérbe szorult és elsősorban fokozottabb karácsonyi előkészületi napok lettek. A mai mise éppen ezért a középkor kedves miséje volt. Aranymisének (missa aurea) nevezték. A miseszövegek szólnak az örök Ige megtestesüléséről a Szent Szűz méhében. Ezért lett a Rorate misék példaképe. Régi voltát mutatja, hogy két könyörgés van benne és megvan az eredeti két szentlecke. Introitus: Harmatozzatok, egek, onnan felülről és a föllegek csöpögjék az igazat: nyíljék meg a föld és teremje az Üdvözítőt. |
| december 20. | Szent Tamás apostol vigíliája |
| december 21. | Szent Tamás apostol Szent Tamás, akit Didymusnak (iker) nevez a Szentírás, szintén galileai halász volt. A hagyomány szerint Indiában hirdette az evangéliumot, ahol vértanúságot szenvedett. A pogányok megölték, mikor a kereszt előtt imádkozott. Miséje a hit értékéről, szükségességéről és boldogságáról szól. Ismételjük X. Pius pápa tanácsa szerint, minden szentmisében a felmutatott színekre tekintve, Szent Tamás vallomását: Én Uram, én Istenem. (Hét évi és hétszer 40 napi búcsú.) Communio: Tedd ide kezedet és ismerd meg a szögek helyét és ne légy hitetlen, hanem hívő. |
| péntek: | Az adventi kántorböjt péntekje Stációs templom: a tizenkét apostol bazilikája A tizenkét apostol bazilikájában fogadták egykor vissza a vezeklőket a hívők közösségébe, azért ebben a misében több szó esik a bűnbánatról és vezeklésről. Tegyük ezt a napot tartalmának megfelelően a magunk bűneiért vezeklő nappá. Introitus: Közelemben vagy te, Uram, és utaid mind igazak: kezdettől megismertem bizonyságaidból, hogy mindörökre vagy. |
| szombat: | Az adventi kántorböjt szombatja Stációs templom: Szent Péter bazilikája Papszentelési mise és mint a negyedik vasárnap vigília miséjét éjszaka mondották valaha. Ezért az olvasmányai részben a felszentelendőknek szólnak, részben az éj és a fényesség motívumait használják fel. A bűn éjszakája és Krisztus várva-várt világossága igazi adventi hangulatot adnak és arra intenek: Ki az éjszakából! Menjünk a világ Világosságához! Imádkozzunk jó papokért. Introitus: Jöjj és ragyogtasd fel arcodat, Uram, ki a kerubok felett trónolsz és megszabadulunk. |
| ADVENT NEGYEDIK VASÁRNAPJA Stációs templom: a tizenkét apostol bazilikája Az adventi bizonyosság vasárnapja. Már az előző vasárnap liturgiájában az öröm hangja csendült fel az Egyház ajkán. Ma a várakozást nyugodttá teszi annak a nagy ténynek a tudata és a belőle fakadó bizonyosság, hogy Krisztus eljött. Ezt hirdeti a szentlecke, de ugyancsak ennek a ténynek a következményére mutat rá az evangélium. A tényekkel ugyanis számolnunk kell. Krisztus eljött és itt él köztünk. Ha ezzel a ténnyel nem számolunk, most önként, kénytelenek leszünk meghajolni előtte, mikor majd eljön másodszor «ítélni eleveneket és holtakat». Ezért csak egy logikus következtetést vonhatunk le: azt, amit az Egyház is hirdet a mai szentmisében Keresztelő Szent János szája által: «Készítsétek el az Úr útját». Itt a legfőbb ideje karácsonyi gyónásunk elvégzésére, hogy tiszta szívvel fogadhassuk Üdvözítőnket. Egész advent alatt sokszor gondol továbbá az Egyház a boldogságos Szent Szűzre. A mai szentmise énekei szintén őt magasztalják, aki által az Igen testet ölthetett. Oratio: Kelj fel, kérünk, Urunk, hatalmaddal és nagy erőddel sietve jöjj segítségünkre, hogy kegyelmed segítsége által megbocsátó irgalmad siettesse azt, amit bűneink visszatartanak. |
| A megtestesülés ünnepköre: KARÁCSONY ÜNNEPE Ma talán az egyetlen ünnep, amely mutatja, hogy mit tud adni a liturgikus év a polgári évnek, ha a liturgia szelleme átjárja. Nem is lehet igazán katolikus ember, aki ma ne örülne az Egyházzal együtt. „Krisztus Jézus megszületett, örvendezzünk”. Liturgikus szempontból az Ige megtestesülésének ideje két nagy ünnepet foglal magában: Karácsonyt és Vízkeresztet. Ez a liturgikus idő a következő érzelmeket akarja felkelteni bennünk: 1. Az emberiség határtalan örömét megváltásának hajnalán. 2. Mélységes imádást, mert a betlehemi gyermek Isten. 3. És a gyermek Jézus anyja iránt tisztelő csodálatot. Az egész liturgián az ünnepen érzett öröm hangulata vonul végig. A karácsonyi liturgiának sajátossága a három mise. Ennek keletkezését Jeruzsálemre lehet visszavezetni. Az ottani őskeresztény hitközség éjjel is tartott egy istentiszteletet a betlehemi barlangban, ahol az Ige testté lett. Hazafelé menet, hajnalban is egyet a város szélén levő feltámadás templomában. Végül magán a napon a jeruzsálemi főtemplomban is volt ünnepélyes istentisztelet. Ezt vették példaképül Rómában is Karácsony megünneplésére. Éjfélkor a nagyobb Mária-templomban gyűltek össze, mert itt őrzik ma is a jászol néhány darabkáját. A második mise hajnalban a görög udvari templomban, Szent Anasztázia templomában volt, mert anastasis: feltámadás. Végül a harmadik misét a főtemplom, a Szent Péter bazilikában mondták. Mikor ezt a történelmi fejlődést elfelejtették, akkor jelképesen kezdték magyarázni ezt a három misét, hogy ez jelentené Krisztus Urunk hármas születését. Az éjféli mise jelképezné Krisztus test szerinti születését Betlehemben szegénységben és gyöngeségben. A hajnali jelentené a lelki születését az emberi lélekben a kegyelem megvilágosítása által. Végül az ünnepi mise Krisztus örök születését ünnepelné az Atyától, hatalomban és ragyogásban. Maguk a liturgikus szövegek nem tudnak erről a jelképes magyarázatról. A három misét ezzel szemben teljesen átszövi a fény, a világosság szimbolizmusa, mert az „igazi Nap”, az Úr Jézus születésnapját ünnepli. Ha megkapja lelkünket a Karácsony varázsa és szeretnők, hogy életünk minden napja oly vonzó és kedves legyen, mint karácsonyeste, ne feledkezzünk meg arról, hogy mi teszi oly bűvös-bájossá a szent karácsony estét. Kettő: az egyik, hogy három mise van, tehát háromszor annyit gondolunk Istenre, mint máskor; a másik, hogy egy estére meg tudunk feledkezni énes magunkról és másoknak iparkodunk örömet szerezni. Tegyük meg ezt máskor is: gondoljunk háromszor annyit Istenre, feledkezzünk meg önző énünkről, törődjünk mások boldogságával, és akkor mindig karácsonyi hangulat lesz lelkünkben.
|
| december 24. | Karácsony vigíliája Stációs templom: Sancta Maria Major bazilika Reménnyel teljes vágyakozás és derűs, könnyed vidámság jellemzi ezt a napot. Ha nem öltöznék a pap a bűnbánat lila színébe és ha nem lenne böjt, szinte azt hihetnők, hogy megkezdődött karácsony szépséges ünnepe. A biztos tudat, hogy jön az Úr, örömmel tölt el, de az Egyház mégegyszer, az utolsó percben figyelmeztetni akar, hogy készen várjuk jövetelét. Engeszteljük meg az Urat bűneinkért böjttel és az Egyház imádságával egyesített könyörgésünkkel. Introitus: Ma megtudjátok, hogy eljő az Úr és megszabadít minket; s reggel meglátjátok aaz ő dicsőségét. |
| december 25. Éjféli mise |
KARÁCSONY ÜNNEPE Stációs templom: Sancta Maria Major bazilika Az éjféli misét tekinthetjük az Egyházban még egyedül megmaradt vigíliának. A pásztorok a betlehemi mezőkön virrasztanak. Egyszerre csodálatos fény veszi körül őket és angyal-szózat hirdeti nekik Krisztus születését. Ez a fény Krisztus szimbóluma. A világ is a bűn sötétségében volt, mikor ez az «isteni fény» eljött az emberekhez. És a szent éjjel évenkint újra megjelenik ez a fény, hogy ami a bűn sötétségéből még megmaradt a szívekben, azt kikergesse onnan. Az éjfélkor ragyogón kivilágított templomnak a fénye körülvesz minket, mint egykor a pásztorokat és lelkünkre hull ez a fény, mely számunkra nem más a szentlecke szavai szerint, mint Isteni kegyelme. Mindez a liturgiában misztérium – azaz titkos –, de jelenlevő szentségi valóság számunkra. A szentmisében újra megszületik az Úr és mi tanúi vagyunk. Adjuk át neki magunkat, hogy szent csereként kapjuk Öt. Krisztus megszületik bennünk – kegyelmével; és mi újraszületünk Krisztusban – mint Isten gyermekei. Oratio: Isten, ki e szent éjszakát az igaz világosság fényességével ragyogóvá tetted, add meg, kérünk, hogy amint a világosság misztériumát szemléljük mostan – a földön, úgy – annak örömeit is megízlelhessük a mennyben. |
| december 25. Hajnali mise |
KARÁCSONY ÜNNEPE Stációs templom: Szent Anasztázia bazilikája A hajnali misét a pásztorok miséjének is nevezik, mert az evangélium elmondja, hogy az angyal szavára mint feleltek tettel a pásztorok, mint siettek a kis Jézus imádására. Van-e bennünk hasonló készség? – A szentmise szövege Jézusnak mind a három születésére figyelmeztet: az énekek az örök születésre, az evangélium az időben való születésre, az imádság és a szentlecke a lelkünkben való, kegyelmi születésére. Megemlékezünk még a szentmisében Anasztázia vértanúról, akinek temploma Rómában a mai stációs-templom, mert ezen a napon szenvedett vértanúhalált. – A második mise a feltámadás órájában hajnalban van. A nap felkelőben, hogy ragyogó fényével mindent elárasszon. A fölséges felkelő nap Krisztusnak új, ragyogó jelképe. Az Ő felkeltével új korszak, természetfölötti korszak kezdődik az emberiség történelmében. Ennek fényét magasztalják az Egyház énekei a szentmisében és az imádság azt kéri, hogy fény legyen Krisztus, a kegyelem és a mi földi életünk. Introitus: Világosság ragyok ma felettünk, mert Urunk megszületett: és az ő neve lesz: Csodálatos Isten, a béke Királya, a jövendő Atyja; és országának vége nem lesz. |
| december 25. Ünnepi mise |
KARÁCSONY ÜNNEPE Stációs templom: a Sancta Maria Major bazilika Teljes fényben ragyog Karácsony napja, azért az Egyház is teljes fényben állítja elénk a ma született gyermeket, akiről fennen hirdeti az egész mise, hogy Isten egyszülött Fia, az örök Ige, aki előtt hódol az egész világ, még a messze idegen és pogány bölcsek is. Az introitusban ujjongó örömét fejezi ki az Egyház, hogy eljött Isten nagy végzésének hirdetője, ki megvalósítja majd a Szentháromság fönséges terveit. A szentlecke arra int, hogy ne felejtsük el, hogy aki a jászolban fekszik, az igaz Isten. Erre figyelmeztet az Egyház Szent Pál szavaival, aki egyúttal megmondja a Fiúisten megtestesülésének a célját is, hogy visszavezesse a világot alkotó Urához. Az evangéliumkor a mindennapos szentmise utolsó evangéliumára olvasott részletet ma itt alkalmazza az Egyház, mert ez ünnepélyesen összefoglalja Krisztus hármas születését. Szól először az öröktől való születéséről: Kezdetben vala az Ige. Azután megemlékezik az időben való születéséről: És az Ige testté lőn. Végül int arra, hogy kegyelem által lelkünkben is megszületik az Úr és mi is Isten fiai lehetünk. A harmadik mise valamikor a világegyházat, hatalmat jelképező Szent Péter templomban volt, mert a liturgia elsősorban nem a betlehemi kisdedet ünnepli, aki tehetetlenül gügyög bölcsőjében. hanem a kisdedben a világ Urát köszönti, kinek vállán a hatalom, Isten egyszülött Fiát, ki előtt az egész világ hódolni tartozik, és akiben való hit Isten gyermekeivé tesz bennünket. Introitus: Kisded született számunkra és fiú adatott nekünk, akinek vállán királyi hatalom van: és az ő neve lesz: a nagy határozat hirdetője. |
| KARÁCSONY NYOLCADA A Karácsony nyolcada eltér más ünnepek nyolcadától, mert nem az ünnepről szólnak a misék, hanem más-más szentről. A valószínű magyarázat, hogy az első három ünnep régibb eredetű, mint maga a Karácsony. Így pl. december 26-ika valószínű, hogy Szent István vértanúságának az évfordulója. És Szent Jánost is, testvérével, Szent Jakabbal együtt már régen megünnepelték ezen a napon keleten. Később kapcsolatot kerestek ezen ünnepek és karácsony között, és a nyolcad elején ünnepelt szenteket a kis Jézus kísérőinek nevezték (comites Christi). Közülük az első kettőben az őskereszténység két ideális szentjét: a vértanút és a szüzet ünnepli. Szent Bernát pedig azt mondja, hogy három vértanút ünnepel az Egyház. Az első, Szent István, vértanú volt valóságban is, meg akaratával is (facto et voluntate); a második, Szent János, csak akaratával, de az olajbafőzéstől és a valódi vértanúhaláltól megóvta az Isten (non facta, sed voluntate). A harmadik, az aprószentek serege, valósággal vértértanú volt, de akarata ellenére (facto, non voluntate). |
| december 26. | Szent István első vértanú Stációs templom: Szent István temploma a Mons Coeliuson Szent István a hét első diakónus egyike. Legelőször szenvedett vértanúságot Krisztusért, mint a szentlecke leírja. Ünnepe nem elgondolt terv szerint, hanem a történeti fejlődés szerint került Karácsony második napjára. De az isteni gondviselésnek tanítása rejlik ebben számunkra, mely sokszor a látszólagos véletlenekben nyilvánul meg. Mintha csak arra készítene elő, hogy Krisztus követésének útja a vértanúság útja. Vegyük fel keresztünket és legyünk készek vérünk hullásával is megmutatni a betlehemi kisded iránt való szeretetünket, akkor leszünk az ő igaz követői. Introitus: Összeültek a fejedelmek és ellenem szóltak: s a gonoszok üldöztek engem; segíts meg, Uram, istenem, mert szolgád megismerte igazságodat. |
| december 27. | Szent János apostol és evangélista Stációs templom: a Sancta Maria Major bazilika Szent János dicsőségéből semmi sem hiányzik: apostol (az legkedvesebb tanítványa), evangélista (a legmagasabban szárnyaló tanúbizonyságot ő hagyta ránk a testté vált Igéről, ezért a jelképe a sas), próféta (aki a Titkos Jelenéseket látta és leírta), szűz és vértanú (bár a forró olaj nem ártott neki; melyben ki akarták végezni). Ezeken felül a Szűzanya gondozója az Úr Jézus halála után. (Ezért van az ő templomában a stáció.) Karácsonyi ünnepkör gondolatában élve: valljuk meg mi is minden tettünkkel a testté vált Igét. Oratio: Világosítsd meg, Urunk, kegyesen, Egyházadat, hogy apostolodnak és evangélistádnak, Szent Jánosnak tanai által fölvilágosítva, az örök jutalomra eljuthasson. |
| december 28. | Aprószentek ünnepe Stációs templom: Szent Pál bazilika A betlehemi kisded köré csodálatos sereg gyülekezik. Ott van Isten legszebb csillaga, a Boldogságos Szűzanya. Ott van az igaz: Szent József, a vértanú: Szent István, a szűz: Szent János. Ma új sereg veszi körül: a betlehemi ártatlanok serege, akik halálukkal tettek vallomást, hogy ez a gyermek, aki istállóban született, király. Az Aprószentek ünnepe már az ötödik évszázadban december 28-ra esett. Liturgiai színe a lila, a miséből hiányzik a Glória és az Alleluja, mert ezek a gyermekvértanúk nem kerültek azonnal Isten színe elé. A mennyország kapuját ugyanis Krisztus keresztje nyitotta meg, addig az igazaknak is várniok kellett. Ha azonban az ünnep vasárnapra esik, akkor, mint az oktáváján is, a vértanúk ünnepének teljes fényével tartják meg. Introitus: A kisdedek és csecsemők szájával hirdetted ellenségeiddel szemben dicséretedet. |
| december 29. | Szent Tamás püspök és vértanú Szent Tamás, Canterbury érseke és Anglia prímása volt. Az Egyház szabadságának védelmében szenvedett vértanúhalált saját templomában 1170-ben. A Jó Pásztor hívja meg általa a lelkipásztorokat a kis Jézus jászolához. Menjünk velük mi is. |
| VASÁRNAP KARÁCSONY NYOLCADÁBAN Karácsony liturgiája teljes szépségében ragyog a mai szentmisében is. Karácsony ünneplése egész Vízkeresztig a megtestesülés nagy titkát akarja örömmel teli ismeretté varázsolni bennünk. Az Ige megtestesülésének gyümölcséről szól a mai szentlecke. Megszabadultunk az ószövetségi törvényektől, megszűnt a szolgaság ideje, Isten gyermekei lehetünk. A köztünk megjelent isteni gyermek szépségét és királyi fönségét magasztalja az Egyház éneke. A Messiást hűségesen váró zsidók két képviselője lép elénk. Anna és Simeon hirdetik számunkra is, hogy ez a gyermek a világ megváltója. A karácsonyi örömökbe itt vegyül bele először a szenvedés megjövendölése. Szeressük még jobban ezt a kisdedet, akire annyi szenvedés vár még miérettünk. Introitus: Míg mély csönd borult mindenre s az éjjel sietős útja közepén tartott, jött a te mindenható Igéd, Uram, az égből, királyi székedből. |
| december 31. | Szent Szilveszter pápa és hitvalló Szent Szilveszter pápa Nagy Konstantin barátja és tanácsadója volt. Így része volt Konstantin rendeleteiben, melyek felszabadították az Egyházat és megadták a hívőknek azt a békét, melyet az isteni Gyermek hozott a földre. Ez a nagy pápa erősítette meg a niceai zsinat határozatát, melyek megvédték Ariussal szemben Krisztus isteni voltát, melynek hirdetésével telve van karácsony liturgiája. Meghalt 335-ben. |