Bízzatok, mert én legyőztem a világot
(Jn 16,33)
Bűn nélkül fogantatott szeplőtelen Szűz Mária,  
könyörögj érettünk, kik hozzád menekülünk  
(Csodásérem)  

    hagyományhű magyar katolikusok

SZŰZ MÁRIÁNAK,
MAGYARORSZÁG KIRÁLYNŐJÉNEK
felajánlott honlapja    


AZ EGYHÁZ FŐ ÜNNEPEI


AZ ÜNNEPEK MAGYARÁZATAI
A SZUNYOGH XAVÉR FÉLE MISSZÁLÉBÓL



JANUÁR HÓ

 
január 1. KISKARÁCSONY (Karácsony nyolcada)
Stációs templom: Sancta Maria trans Tiberim

A mai szentmisén három ünnep egyesül. 1. Megüljük az Úr körülmetéltetésének évfordulóját. Erről szól az evangélium. 2. De a mai ünnep egyúttal karácsony nyolcada is, azért a kórus énekei jórészt a karácsonyi miséből valók. Innen van a magyar neve is: Kiskarácsony. 3. Végül ünnepli a mai szentmise Megváltónk anyját is, mert a közös imádságok mind róla szólnak.
Erre a napra esik a Julianus naptár behozatala óta – Kr. e. 46. – a polgári esztendő első napja. De erről a mai liturgia semmi említést sem tesz. Régen, mivel a pogány rómaiak kicsapongó mulatságokkal és erkölcstelenségekkel ülték meg ezt a napot, ezeknek ellensúlyozására az Egyház sok helyen böjtöt rendelt el és külön miseszöveget a bálvány-istentisztelet ellen (Missa de prohibéndo ab idolis) De a IX. századtól kezdve mint karácsony oktáváját és a XIII. századtól pedig, mint az Úr körülmetélésének emlékét ünnepelte az Egyház.

Oratio: Isten, ki a boldogságos Máriának gyümölcsötadó szüzessége által az emberiséget az örök üdvösség ajándékában részesítetted, add meg nekünk, kérünk, hogy annak közbenjárását érezzük, aki által méltókká lettünk az élet szerzőjének, Jézus Krisztusnak befogadására.


 
január 2. Jézus szentséges Nevének ünnepe
A Kiskarácsonnyal szoros összefüggésben áll az Úr Jézus szent Nevének ünnepe, melyet, ha január 2-6-ika közé esik vasárnap, akkor ezen vasárnapon, ha pedig ilyen nincs, akkor január 2-án kell megünnepelni. Üdvösségünk e névben van, azért tiszteljük mi is az Egyházzal és hívjuk e szent Nevet a bűnök elleni harcokban segítségünkre. Főként ne hagyjuk elveszni ezt a szép köszöntést: «Laudetur Jesus Christus – in aeternum. Amen.» Aki az ősi katolikus üdvözlést: Dicsértessék a Jézus Krisztus-t használja, mindannyiszor 50 napi és halála óráján a megkívánt föltételek teljesítése mellett (XIII. Kelemen pápa 1759. évi szeptember 5-én kiadott rendelete szerint) teljes búcsút nyerhet. Ez ünnepen és ennek nyolcada alatt teljes búcsút nyerhet, ki meggyónik, megáldozik, legalább kis misét hallgat és templomot látogatva, Őszentsége szándékára néhány Miatyánkot és Üdvözlégyet imádkozik. (IX. Pius, 1866.)

Introitus: Jézus nevében hajoljon meg minden térd az égieké, a földieké és az alvilágiaké és minden nyelv vallja meg, hogy az Úr Jézus Krisztus az Atyaisten dicsőségében van.


 
január 5. Vízkereszt (Háromkirályok) vigíliája
A mai evangélium kettős tanulságot rejt számunkra. Megtanuljuk belőle egyrészt Szent József alázatos engedelmességét, hogy követésére buzduljunk; másrészt megismerhetjük, hogy mennyi elrejtett szépség tárul fel a liturgiában, ha megértjük azt. Mert ez az evangélium már bevezetés a holnapi ünnephez, amikor az isteni Gyermek kinyilvánítja Isten-voltát az egész világ előtt. És már Szent Hilárius szerint a pogányok megtérését jelentette az Üdvözítő Egyiptomba menekülése és visszatérése.
A mai napon üli az Egyház Szent Teleszforusz emlékét is, ki mint pápa 127-137 között kormányozta az Egyházat és vértanúként halt meg Rómában.

Introitus: Míg mély csönd borult mindenre s az éjjel sietős útja közepén tartott, jött a te mindenható Igéd, Uram, az égből, királyi székedből.


 
január 6. VÍZKERESZT (EPIPHANIA)
Stációs templom: Szent Péter bazilikája

Az ünnepkör második főünnepe az Epiphania, amelyet magyarul Vízkeresztnek vagy a Háromszentkirályok napjának is neveznek. De a magyar elnevezések nem fejezik ki eléggé az ünnep gondolatát. Egyike az Egyház legrégibb ünnepeinek és eredetileg az Úr születésének volt az ünnepe, majd pedig a keleti Egyház keresztelési ünnepe lett. Mivel Keleten keletkezett, azért igazi megértéséhez a keleti nép gondolatvilágából kell két dolgot megértenünk. A keleti népek szeretik a pompát, és ha egy király vagy nagy úr érkezett egy városba, nagy ünnepséggel fogadták és a király is roppant pompával vonult be, kitüntetéseket osztogatott és hódolatot fogadott. Az ilyen látogatást nevezték: Theophánia vagy Epiphánia névvel – az Isten megjelenésének. Továbbá Keleten a menyegző több napon át tartó ünnepség volt, nagy lakomával. Úgyhogy a keleti ember a másvilági életét sem tudta másként elképzelni, minthogy a «mennyek országa» hasonló egy menyegzői lakomához.
Ez a két gondolat egyesül az Epiphánia ünnepére. Krisztus, a Király, az Isten bevonul ma városába és megünnepli menyegzőjét Jegyesével; erre mindnyájunkat meghív és naponként vidám lakomát ad az Eucharisztiában. – Az Epiphánia ünnepségei január 6-án kezdődtek és három napon át tartottak. Közben a bölcsek imádásáról, Jézus megkereszteléséről a Jordánban és a kánai menyegzőről szóló evangéliumot olvasták, mert ezek a keresztségre és az Eucharisztiára vonatkoztak, melyet mind a három napon kiosztottak.
Mikor a római Egyház a IV. században átvette ezt az ünnepet keletről, akkor már az Úr születését december 25-én tartotta meg és így lett ez az ünnep Krisztusnak, mint az örök királynak az egész világ színe előtt való megnyilatkozása. Így azután a Krisztus király régebbi ünnepe is ez a nap, amelyen az Egyházzal együtt érző hívek igyekeznek elősegíteni, hogy Krisztus a mai pogányok közt is megjelenhessék, mint Király és Isten. – A pogányokat a bölcsek képviselik, akik ma eljöttek hódolni a világ Megváltója előtt és ajándékul aranyat, tömjént és mirrhát vittek neki. A Szentírás csak bölcseknek nevezi és sem számukat, sem nevüket nem mondja meg. De a középkor jámbor gondolkozása királyoknak tette meg őket, mert adományaik szerint gazdagok voltak és talán a zsoltáros jövendölések beteljesedését látták bennük. (7i. zsoltár) Az ajándékok számából már Szent Leó pápa arra következtetett, hogy hárman voltak. A IX. században nevet is adtak nekik: Gáspár, Menyhért, Boldizsár. A három ajándékot jelképesen magyarázzák: az arany mutatja a királyi hatalmát, a tömjén illata a főpapot illeti és a mirrha Krisztus szenvedésének és eltemetésének az előképe. Keleten az arany a király előtt hódolat volt, a tömjén és a mirrha az anyának és gyermekének szólt: az egyik jó illatot terjesztett, a másik szerintük a tejképzést segíti elő. És valószínű, hogy ez utóbbi az igazi jelentése az adományoknak. A liturgiában a secreta szerint ezek az adományok az Úr Jézust jelentik, akit ma ezeknek jelképe alatt átadunk és akit visszakapunk a misztériumban.
Az Epiphánia misztériumába belehelyezkedve mi magunk vagyunk a «királyok», akik Krisztusnak hódolunk, a felajánlási menetben neki ajándékot viszünk és ezért viszonzásul az áldozati lakomában új fény és új öröm tölt el, hogy a csillagot követtük. Bárcsak tiszta lélekkel és értelemmel felfoghatnánk, amit ma így ünnepeltünk – imádkozza az Egyház és kívánjuk magunk is.

Az Epiphánia ünnepét több szentelmény is gazdagítja! Ezek a következők:
1. A vízszentelés (Vízkereszt). Az Úr Jézus keresztségének emlékére Keleten a keresztség szentségének kiszolgáltatása volt ez a nap. A keresztkút vizéből hazavittek és jámbor módon használták. Ennek emlékére ma az egész Egyházban vizet szentelnek.
2. Házszentelés: Az ünnep vigíliáján sok helyen a pap ünnepélyes menetben megy a családok otthonába és ott imádság után a ház helyiségeit a szenteltvízzel és tömjénnel megszenteli.
3. A krétaszentelés. Sok helyen szokás, hogy a pap a házszentelés alkalmával vagy pedig a család feje, az ajtó fölé odaírja a három király nevének kezdőbetűit és az évszámot: 20 † G. † M. † B. † 08.
A krétát, mellyel ezt felírják, szintén megszentelik. Hogyan üljük meg a Vízkeresztet? 1. Adjunk hálát a katolikus hitért, m,ly csillagként felragyogott a lelkünkben és Istenhez vezet. És egyúttal fogadjuk meg, hogy a három királyokhoz hasonló elhatározottsággal és áldozatkészséggel követjük e csillagnak, a katolikus hitnek minden tanítását. 2. Ezen az életutunkon mi is három ajándékot viszünk: az istenszeretet aranyát, az imádság tömjénét és az önmegtagadás, a bűnbánat mirrháját. 3. A liturgikus szokásokból kettőt megtartunk: viszünk haza szenteltvizet és sokszor használjuk, mint az Egyház szentelményét. Megáldatjuk házunkat és felírjuk G † M. † B. nevét. 4. Ezen idő alatt kétszeresen buzgólkodunk az Egyház szándékának megfelelően a pogány missziók ügyéért. Imádkozunk – és adakozunk. Az Egyházzal való együttérzés kifejlesztésének hatalmas eszköze a missziókért való áldozatosság.

Introitus: Íme, megjött a Fedelem, az Úr: királyság, hatalom és uralkodás ékesítik őt.


 

A SZENTCSALÁD ÜNNEPE (Vízkereszt nyolcadába eső vasárnap)
A betlehemi jászol mellett fakadt a Szentcsalád tisztelete, ahol a kisded Jézus imádására egybejövő pásztorok ott találták Szűz Anyját és nevelőatyját, Szent Józsefet is és a kis Jézusra ragyogó fényözönből rájuk is hullott a tisztelet sugara. Így tehát nagyon szépen beleillik ez az ünnep a karácsonyi ünnepkör gondolatába, bár a legújabb ünnepek egyike. A liturgiába 1898-ban került és akkor a breviárium himnuszait maga a pápa, XIII. Leó írta meg. Legújabban pedig 1921-ben XV. Benedek pápa az egész világra kötelezővé tette megülését és erre a vasárnapra állandósította. Bár segítene hozzá ez az ünnep, hogy korunk legnagyobb bajára, a családok szétzüllésére és ezzel a társadalom elkereszténytelenedésére orvosság lenne. Szép lesz a mi családi életünk, ha követjük a szentleckében olvasott tanácsokat.

Oratio: Úr Jézus Krisztus, ki a családi életet szóval ki nem fejezhető erényeiddel megszentelted, mikor Máriának és Józsefnek alávetetted magadat: engedd, hogy mindkettőjüknek segítségével Szentcsaládod példája legyen a mi tanítónk, és hogy egykor mi is az ő örök közösségükbe juthassunk.


 

A megtestesülés ünnepkörének befejezése
A megtestesülés ünnepkörének befejezéséül szolgál a Vízkereszt után következő hat vasárnap és Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe. Ha húsvét nagyon korán van, akkor nincs hat hét Vízkereszt és Hetvenedvasárnap közt. Ilyenkor a Vízkereszt után elmaradt vasárnapok miséit Pünkösd után mondja el az Egyház a 23. és 24-ik vasárnap közé iktatva.
A hat vasárnap mindegyike az Epiphánia folytatásának tekinthető, mert mindegyikében Krisztus királyként jelenik meg az Evangélium elbeszélése szerint. Az 1. vasárnap a 12 éves ifjú az egész emberiség királyaként Isten Fiának jelenti ki magát. A 2-ik vasárnap a kánai menyegzőn a férfiúvá lett Üdvözítő a család királyának mutatja magát. A 3-ik vasárnap a kafarnaumi századossal hittel valljuk őt királyunknak minden bajban. A 4-ik vasárnap evangéliuma a természet királyának mutatja be az Urat, aki parancsol a viharoknak. Az 5-ik vasárnap a mennyek királya, akinek földjébe konkolyt akar hinteni az ellenség, de hasztalan fárad. És az utolsó, a 6-ik vasárnap az Egyház és a szívek királyának hódol, aki a hajócskáról hirdeti országa törvényeit.


 
január 15. Remete Szent Pál
Azoknak az úttörője volt, kik Krisztus szeretetéért elhagyták a világot és a pusztaságba menekültek, hogy megtanítsanak minket is a világról valólemondásra. Példája termékeny volt, mert a szerzetesrendek mind ezt a példát követték. Mikor meghalt Egyiptomban (347 körül) már 113 éves volt.
Ezen a napon emlékezik meg az Egyház Szent Mór apátról is. Szent Benedek legelső tanítványa és az engedelmesség hőse volt. Ő terjesztette el a rendet Franciaországban. Meghalt 565-ben.

Introitus: Jó dolog az Urat dicsérni, nevének, ó Felséges, éneket zengeni.


 
január 17. Szent Antal apát
«A puszták csillagá»-nak életrajza évszázadokon át volt a tökéletességre törekvők vezérkönyve. (Megírta Szent Atanáz) Barátjával, Szent Pállal együtt nagy hatással volt a későbbi szerzetességre. Meghalt 356-ban, 105 éves korában.


 
január 18. Szent Péter apostol római székfoglalása
Szent Péter uralkodásának két ünnepe van és mind a kettő az ő elsőségét dicsőíti, vagyis azt, hogy az Úr őt az egész keresztény Egyház fejévé emelte szavaival: «Te, Péter, azaz kőszikla vagy és erre a sziklára építem Anyaszentegyházamat.» … «Legeltesd bárányaimat, legeltesd juhaimat.» – A mai ünnep újabb eredetű, de már a IV. században február 22-én is volt egy hasonlóan Szent Péter primátusát kiemelő ünnep. A VIII. század végefelé a két ünnep közül a régebbit (a február 22-it) Szent Péter «antiochiai» uralkodásának emlékére szentelték. Ennek a február 22-i ünnepnek eredete és oka, egy őspogány népünnepben, a «Charistia»-ban rejlik. Ezt nagy vígsággal és kicsapongó lakmározással ünnepelték, különösen Itáliában, Galliában és Észak-Afrikában, mert itt az ősök kultusza nagy szerepet játszott. Abból az alapelvből kiindulva, hogy a pogányságot a kereszténység pótolja, a pápák a keresztény népben az őskeresztények kultuszát iparkodtak előmozdítani azzal, hogy Szent Péternek, a katolikus kereszténység ősatyja püspökké levésének «Natale Episcopis» napját megünnepelte. Mikor azután a pogány ősök ünnepe feledésbe ment – körülbelül a VIII. században –, megtörtént ezeknek az ünnepeknek szétválasztása. IV. Pál pápa rendelte el mindkét ünnepet kötelező ünnepnek.
Ugyanezen a napon ünnepli az Egyház Szent Piroska szűz vértanú emlékezetét, ki Claudius alatt szenvedett vértanúhalált, alig 14 éves korában. Meghalt 270-ben.

Introitus: Vele a béke szövetségét kötötte az Úr, hogy ő lesz fejedelme, hogy ő és ivadékait illesse a főpapi méltóság mindörökre.


 
január 19. Szent Margit szűz
IV. Béla királyunk leánya. A tatárjárás idején születetett Klisszában. Szülei fogadalma szerint domonkos apáca lett; önmegtagadó, alázatos élet után 1271-ben halt meg.


 

BÖJTBEVEZETŐ IDŐ
A megváltás ünnepkörének távolabbi előkészülete

Új időszak kezdődik. A természet is fakadóban: még vad és szeles, viharos, de már közeledik az új tavasz. Az Egyház szent évében is tavasz kezdődik, a lelkek tavasza. A talajkészítésnek munkás korszaka, a szív friss földjén az új mag elvetésének ideje. Mert most jött el újra az az idő, amelyben egykor az isteni mag, az Úr Jézus Krisztus a földbe temettetett, és meghalt, hogy halála által százszoros, ezerszeres gyümölcsöt hozzon. Itt az idő, hogy megünnepeljük újra a halálnak és a feltámadásnak ünnepét, Krisztusnak és az Egyháznak ezt a tavaszi ünnepét. Komoly és komor ez az idő. A régit ki kell söpörni és a kinövéseket le kell metszeni – ez is halál. De egyúttal reménnyel teljes is ez az idő, mert az új most kialakulhat.
Kilenc vasárnapból álló hozsanna kezdődik tulajdonképpen. Kilenc vasárnap és ezzel kilenc hét liturgiáján át akar elvezetni minket az Egyház a megváltás fő-fő ünnepeihez: a Húsvéthoz és a Pünkösdhöz. De mély bölcsességgel, édesanyai szeretettel, isteni pedagógiával három fokozaton át vezet ide minket: a böjtbevezető, a nagyböjt és a szenvedés idején át. Ebből a böjtbevezető csak az előcsarnoka az igazán komoly nagyböjti fegyelemnek és egyúttal átmenet a karácsonyi ünnepkör derűs világából a negyvennapos nagyböjtbe. Elmúlt a Karácsony és az Egyház nem akarja, hogy elfeledjük: szenvedni jött az Úr a földre, ezért a megtestesülés, mert így nyithatja meg nekünk az eget. Tehát készülünk megemlékezni az Úr haláláról.
De miért kellett az Úrnak szenvednie? Miért kellett meghalnia értünk? Erre felel a böjtbevezető idő liturgiájában az Egyház. Most a papi zsolozsma és a misekönyv kiegészítik egymást és kölcsönösen magyarázzák meg a most következő időt. A böjtbevezető idő három vasárnapot foglal magában: a Hetvened, a Hatvanad és az Ötvened vasárnapot. Ezalatt a papi zsolozsma olvasmányai az ószövetségi Szentírás első könyveit idézik. (A zsolozsma ugyanis egy évre elosztja az egész Szentírást és így olvastatja híveivel.) Ezekből az olvasmányokból három nagy pátriárka alakja domborodik ki: Ádám, Noé és Ábrahám, akik egyúttal Krisztus Urunk előképei. Ádám a bűn atyja, az ő bűne miatt kell Krisztusnak szenvednie. De egyúttal előképe Krisztusunknak, az új Ádámnak, a megváltott emberiség új ősatyjának. Noé és az ő bárkája előképe a megváltásnak a kereszt vízében és az Egyház hajójában. Ábrahám áldozata már sejteti velünk Jézusunknak haláláldozatát.
De az evangéliumok is a következő idők szellemét világítják meg előttünk. A három evangélium elénk tárja nagyböjt meghívását, feladatát, célját. Az Úr meghívása hangzik Hetvenedvasárnapján, hogy menjünk az ő szőlőjébe dolgozni. Vagy kezdjünk el tavasszal újra dolgozni! A nagyböjt feladata lesz előkészíteni lelkünket, a mi szőlőskertünket a magvető számára, hogy az isteni magvető magja százszoros termést hozzon bennünk is. És mi a célja ennek a munkának? A megvilágosodás a keresztségben, a Húsvét felragyogása bennünk, a megdicsőülés az egekben, ahová az Egyház liturgiája által a megdicsőült Krisztushoz megdicsőült hívőket akar elvezetni.
A három stációs-templom szentje is fokozatosan visz közelebb a nagyböjthöz. Az első Szent Lőrinc, a bátor vértanú, a hittanulók vezére, a diakónus vezet minket Krisztus küzdő tanítványai közé. A második Szent Pál, aki megmutatja mily küzdelmet tud kiállani, aki a kegyelemben bízik. A harmadik Szent Péter, Krisztus földi helytartója, aki megerősíti testvéreit az Úr szava szerint.
A három vasárnap nevét a történelemből értjük meg. Két forrásból tevődött össze ez a böjtbevezető idő. Az egyik a római liturgia alkotása. Valószínűleg már a VI. században Rómában stációs szentmisét tartottak a Rómában legjobban tisztelt három szent bazilikájában, hogy a népvándorlás zavaros, komor világában, a pestisek és más járványok idején, a gyakori természeti csapások közt és az ebből fakadó éhínségben körmenettel kérjék Isten kegyelmét és segítségét. Ez a sötét háttér teszi érthetővé a miseénekek égbeszálló, szinte kétségbeesett felkiáltását. A másik tényező kelet; itt kezdődött az a szokás, hogy húsvét előtt egyes helyeken ötven, máshol hatvan napon át böjtöltek; sőt volt olyan hely, ahol a hetven évig tartó fogság emlékére hetven napon át böjtöltek. Mikor azután a VI. században (még I. Gergely pápa, tehát 604 előtt) ezt a vasárnapot bevezetőként a nagyböjt elé csatolták, legalább a névben meghagyták a régebbi nagyobb böjtök emlékét.
Ebből következik, hogy ha még nem is az igazi böjtnek az ideje ez a három hét, azért komoly, magunkbaszállásra késztető szent idő. Meglátszik ez a liturgikus szabályokon is. Az első jel: az Alleluja elmaradása. Dehogy énekelhetné az öröm énekét az Egyház, mikor a Hetvened vasárnapja azt juttatja eszünkbe, hogy az egész földi élet számkivetés, fogság. Ilyen volt a zsidók élete, mikor Babilon folyóinak partján ültek és sírtak. Hiába kérték, énekeljenek. Hárfáikat a fűzfákra akasztották és elnémult ajkukon a dal. Nincs a liturgiában sem öröm-ének: ezért nincs Glória sem a szentmisében, ha az egyházi szín a viola. Most pedig abba öltözik a papság. Felhangzik a tractus böjti éneke (hamvazószerdáig csak vasárnapon: hétköznap kimarad). Íme, így készül az Egyház a nagyböjtre.


 

HETVENED VASÁRNAP
Stációs-templom: Szent Lőrinc bazilikája

A mai liturgiában az uralkodó gondolat az áteredő bűn és annak gyászos következményeinek a megfontolása. Ezért kell mindnyájunknak arcunk verejtékével dolgoznunk itt a földön, mely Isten szőlőskertje. Itt kell mindnyájunknak dolgoznunk lelkünk üdvéért. Ha kora reggeltől dolgozunk már, adjunk hálát Istennek és ne nézzük le a később jötteket. Ha magunk is későn álltunk munkába, itt az idő és alkalom bűneink meggyónására és mulasztásunk helyrehozására.

Introitus: Körülvettek a halál gyötrelmei, körülfogtak az alvilág gyötrelmei: szorultságomban az Urat segtségül hívtam és ő meghallgatta szent templomából szómat.


 
január 24. Szent Timóteus püspök és vértanú
Szent Pál hűséges kísérője volt. Az apostol szentelte őt Efezus püspökévé. Vértanúként halt meg az I. század vége felé.


 
január 25. Szent Pál apostol megtérése
A népek apostolának nemcsak a halálát ünnepli meg az Egyház, hanem a damaszkuszi úton való kegyelmes megtérését is.


 
január 26. Szent Polikárp püspök és vértanú
Polikárp Szent János evangélista tanítványa volt és ő tette püspökké Szmirnában. 86 éves volt, mikor vértanúhalált halt 159-ben. A haláláról szóló írás a vértanúk legrégibb okmánya. Ebben mondják az első keresztények: «Csontjai értékesebbek a drágakőnél.» Sírjánál kezdették vértanúságának napját «születésnapjaként» megünnepelni. Az ereklyék és a szentek liturgikus tiszteletének kezdetei ezek.


 
január 27. Aranyszájú Szent János püspök, hitvalló és egyháztanító
Kis-Ázsiában született. Megtérése után remete lett. Később Antiochiában prédikált. Beszédeiért kapta a Krizosztomusz = Aranyszájú jelzőt. 388-ban konstantinápolyi pátriárka lett. A népet és a klérust megreformálta,árvaházakat alapított, a gótok missziójáról gondoskodott. Az udvar azonban üldözte és számkivetésbe küldte, ahol 407-ben meghalt.

Introitus: A mennyei kegyelem, kérünk, Urunk, árassza el Egyházadat, amelyet aranyszájú szent János hitvallód érdemei és tanításai által is ragyogóvá akartál tenni.


 

HATVANAD VASÁRNAP
Stációs-templom: Szent Pál bazilikája

A mai szentmise szövegét csak úgy érthetjük meg teljesen, ha tudjuk, hogy Rómában a Szent Pál bazilikában van az ünnepi mise. A népek apostolát állítja elénk az Egyház a szentleckében példa gyanánt. Az ő élete a kegyelem nagy csodája. A mai szentmisével arra tanít minket édesanyánk, hogy örök üdvünkért munkálkodva, ne a magunk erejében bízzunk, hanem az isteni kegyelemben, mert enélkül az evangéliumban hallott isteni tanítás nem tud gyökeret vetni szívünkben és nem tudja megteremni bennünk a krisztusi élet gyümölcsét. – Szent Pál felel a szentleckében, mikor az álapostolok megtámadják és a maga védelmére kénytelen volt érdemeivel dicsekedni (saját szavaival: balgatag módon beszélni). De éppen ez mutatja meg nekünk legjobban, hogy a kegyelem mit tudott kíalakítani egy Saulusból. Küzdelmeinkben mi is ebben a kegyelemben bízzunk. És Szent Pál sok tettét látva, kérdezzük meg: mit tettünk mi? Megtettük-e legalább azt, ami rajtunk áll? Mert aki ezt megteszi, attól Isten nem vonja meg kegyelmét.

Introitus: Ébredj fel, miért alszol, Uram? Ébredj fel, ne taszíts el végképpen: miért fordítod el arcodat, s felejted el szorongatásunkat? Testünk a földhöz tapadott: kelj fel, Uram, nyújts segítséget és ments meg minket!


 
január 29. Szalézi Szent Ferenc püspök, hitvalló és egyháztanító
Grófi család sarja. Mint pap, majd mint genfi püspök sokat fáradozott az eretnekek megtérítésén. Szentsége és buzgalma kiváló volt. «Filotea»-ja ma is a legelterjedtebb könyvek egyike. XI. Pius pápa a katolikus írók pártfogójává tette meg. Meghalt 1622-ben Lyonban.


VISSZA

a KÖNYVTÁR oldalra                              a HÍREK oldalra                              a KEZDŐLAPRA