Bízzatok, mert én legyőztem a világot
(Jn 16,33)
Bűn nélkül fogantatott szeplőtelen Szűz Mária,  
könyörögj érettünk, kik hozzád menekülünk  
(Csodásérem)  

    hagyományhű magyar katolikusok

SZŰZ MÁRIÁNAK,
MAGYARORSZÁG KIRÁLYNŐJÉNEK
felajánlott honlapja    


AZ EGYHÁZ FŐ ÜNNEPEI


AZ ÜNNEPEK MAGYARÁZATAI
A SZUNYOGH XAVÉR FÉLE MISSZÁLÉBÓL



OKTÓBER HÓ

 

A megváltás ünnepkörének befejezése:
A PÜNKÖSD UTÁNI VASÁRNAPOK

Megváltásunk misztériumait végig megünnepeltük. A kegyelem ezek által újra szívünkbe szállt, megerősödött és gyarapodott. Most kezdődik a nyugodt növekedés és érés, a kipróbálás és a megpróbáltatás ideje. Ez tart egész nyáron és őszön át. És valóban, erre a két évszakra gondolva, két észrevétlenül egymásba olvadó részre tudjuk osztani ezt az időt. A fordulópont a Pünkösd utáni 18. vasárnap. Az ez előtti időszak inkább visszatekint a múltba, a Húsvét ünnepére és a kegyelmekre, amelyeket hozott. Az utána jövő viszont már előretekint, és Krisztus eljövetelére készül maga is, és erre készít minket is. A vasárnapok misztérium ünnepe kegyelmi hatásában jelenlevő valósággá teszi az üdvösség azon tényét, amelyre elsősorban irányul.

Krisztus, az Úr, az égben trónol, az Egyház azonban itt maradt a földön, és várja az Ő visszatérését. Ebből a tényből és ennek következményéből fakad ennek az egész időnek a hangulata. És ez a hála: ezért a megváltásért „hálát adva” (azaz „Eucharisztiát tartva”) tekintenek az Egyház tagjai Krisztusra. Örömmel gondolnak Húsvétra, mely nekik a megváltást, Krisztusnak pedig a dicsőséget hozta. A hívők számára minden vasárnap új Húsvét. Ezért a régi időben vasárnap, a feltámadás napján, csak állva imádkoztak. Ennek nyoma még, hogy vasárnap a Mária-antifonát és az Úrangyalát állva imádkozzuk. Vasárnap a szenteltvízzel való meghintés keresztségünkről és a mi lelki feltámadásunkról való megemlékezés.

De földi életünk, az időben való járásunk, „távol az Úrtól” e Krisztus-ellenes világban az Egyház számára szenvedést, üldözést és az üdvösség ellenségeivel való harcot hozza magával. És a belsőbe, a hívők szívébe is be akar hatolni a világ lelke, és valóban talál is utat oda. Ebből fakad a vágy, a forró kívánság: szabadulni, megváltva lenni ettől a fáradságtól, ettől a harctól. Vágyakozással telítve néz a liturgiában a hívő lélek Krisztus eljövetele elé, aki ezt a megváltást hozza. Oly szívesen időzne Krisztusnál, fejénél és vőlegényénél, a megdicsőülésben. Ez a liturgia másik nagy érzelme ebben az időben.

Az Egyház a Pünkösd utáni vasárnapokon a frissen rügyező élet zöld színébe öltözik. Az Egyház magasztos küldetését a Pünkösd utáni időben a Szentlélek Úristen csendes működésének megfelelően tölti be, minden nagyobb változatosság és minden különösebb ünnepi fény nélkül. A vasárnapi evangéliumok, a Szent Pál leveleiből vett olvasmányok legnagyobb része, de különösen a forma és gondolatmélység tekintetében utolérhetetlen oratiók, a közös imádságok juttatják kifejezésre, amire a léleknek az üdvösség szempontjából szüksége van, és amit Istentől kell és szabad remélnie: a bocsánatot, a kegyelmet, az Istennel való egyesülés boldogságát. Mindezeket azonban a Szentlélek Isten működése adja meg nekünk addig a napig, amíg az Úr mint ítélőbíró eljön, hogy megítélje az embereket, jókra és rosszakra, kiválasztottakra és átkozottakra ossza szét. Azért lesz a Pünkösd utáni idő utolsó vasárnapjain az evangélium tárgya az általános utolsó ítélet, amely az egész egyházi évnek méltó és jelentőségteljes befejezését adja.

Az egész egyházi év szent idejével és ünnepeinek misztériumával újra megjeleníti előttünk Jézus életét, kiváltképp megváltói működését. Krisztus ma is él Egyházában és az Egyház által mi bennünk. Azért lelki szemeinket állandóan rá kell irányítanunk, amikor az Egyház vezetésével a liturgikus évet átéljük.


 
október 2. Szent őrzőangyalok
Az őrzőangyal ünnepe a hálás hódolat liturgiája Istennel szemben, aki maga küldi le szent angyalát hozzánk szolgálatunkra és védelmünkre. Egyúttal ennek az ünnepnek erősítenie és mélyítenie kell bennünk a szent őrzőangyalunk iránt az öntudatot és a hitet. És ezzel növelnie kell bennünk önmagunk és embertársaink lelkének megbecsülését is, hiszen, íme, Isten is egy tiszta szent angyal által őrizteti azt. – Az ünnep Spanyolországban keletkezett s onnan terjedt a XVI. században Franciaországba. II. Ferdinánd császár kérelmére engedélyezte V. Pál pápa (1605-1621) a császári államokban, amelyekben mindig szeptember első vasárnapján, a többi templomokban X. Kelemen pápa (1670-76) rendeletére október 2-án, Szent Mihály ünnepe után való első szabad napon ünnepelték. Ma X. Pius rendeletére, az összes nyugati egyházakban október 2-án ünnepelik meg. – Mindenkor és mindenütt tisztelettel gondoljunk szent őrzőangyalunk jelenlétére és semmiféle vétekkel meg ne szomorítsuk öt. Bizalommal hívjuk fel szószólásra Istennél és ajánljuk magunkat védelmébe. Benső intéseit és figyelmeztetéseit mindig készséggel kövessük.

Oratio: Isten, ki irántunk való kimondhatatlan gondoskodásodból szent angyalaidat méltóztatol őrizetünkre küldeni, add meg a hozzád folyamodóknak, hogy azoknak pártfogása szüntelen oltalmazza őket és egykor örökkétartó társaságuknak örvendhessenek.


 
október 4. Assisi Szent Ferenc hitvalló
A ferences rend alapítója; a szegénység alázatos szerelmese, az egyházi élet nagy reformátora. Meghalt 1226-ban.

Introitus: Tőlem azonban távol legyen másban dicsekedni, mint a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak keresztjében, ki által a világ megfeszíttetett nekem, és én a világnak.


 

PÜNKÖSD UTÁNI TIZENKILENCEDIK VASÁRNAP
Két felszólításban foglaljuk össze a mai szentmise tanítását: «Jöjjetek az Úr lakomájához» – «Öltsétek magatokra Krisztust.» Miután a zsidó nép nem fogadta el isten meghívását, akkor a pogányokat is meghívta apostolai által. Mi is hivatalosak vagyunk oda, de menyegzői ruhában: azaz új emberré alakulva Krisztusban. Így lesz számunkra is üdvösség az Úr, amint az introitus tanítja. – A mai szentlecke alkalmával tartsunk lelkiismeret-vizsgálatot: megtesszük-e, amire Szent Pál tanít. Ez a mi menyegzői ruhánk: csak ebben leszünk méltók az Úr asztalához járulni. A szentlecke arra tanít, hogy dolgozzunk. Ezt a tanítást kiegészíti a graduale: Imádkozzunk. A kettő együtt az igazi életszabály: «Ora et labora!» – «Imádkozzál és dolgozzál!» – A liturgiában minden részlet a mi okulásunkra van. Rólunk szól és nekünk szól a mai evangélium, hallgassuk ilyen lélekkel. És oly világos is a tanítása, hogy nem szorul magyarázatra. Isten meghívottja vagyok. Nekem ünneplő ruhában kell lennem!

Introitus: A nép üdve én vagyok, mondja az Úr. Bármely szorultságban kiáltanak hozzám, meghallgatom őket.


 
október 7. Rózsafüzér Királynéja
A török veszedelem idején kétszer is (1571-ben Lepantónál és 1716-ban Péterváradnál) a rózsafüzér imádsága segített a győzelem megszerzésében. Ezért rendelte el hálából XIII. Gergely pápa a mai ünnepet és XI. Kelemen pápa kiterjesztette az egész Egyházra.

Oratio: Isten, kinek Egyszülötte élete, halála és feltámadása által nekünk az örök élet jutalmát megszerezte, engedd, kérünk, hogy e titkokról a boldogságos Szűz Mária szent olvasója elmondásával megemlékezvén, utánozzuk, amit azok magukban foglalnak és elnyerjük, amit ígérnek.


 

RÓZSAFÜZÉR VASÁRNAP
A török veszedelem idején kétszer is (1571-ben Lepantónál és 1716-ban Péterváradnál) a rózsafüzér imádsága segített a győzelem megszerzésében. Ezért rendelte el hálából XIII. Gergely pápa a mai ünnepet és XI. Kelemen pápa kiterjesztette az egész Egyházra.

Oratio: Isten, kinek Egyszülötte élete, halála és feltámadása által nekünk az örök élet jutalmát megszerezte, engedd, kérünk, hogy e titkokról a boldogságos Szűz Mária szent olvasója elmondásával megemlékezvén, utánozzuk, amit azok magukban foglalnak és elnyerjük, amit ígérnek.


 
október 8.
MAGYAROK NAGYASSZONYA
Ezt az ünnepet Vaszary Kolos bíbornok, esztergomi érsek kérésére XIII. Leó pápa engedélyezte 1896-ban és október második vasárnapjára tette. X. Pius pápa október 2-ára tette át.

Oratio: Isten, ki a szeplőtelen Szűz Mária közbenjárására nemzetünket végtelen sok jótéteménnyel halmoztad el, engedd kegyelmesen, hogy akit Szent István királyunk kezdeményezéséből Nagyasszonyunknak magasztalunk és Pátrónánknak tisztelünk a földön: annak örökkétartó társaságában örvendhessünk a mennyben.


 
október 11. A Boldogságos Szűz Mária anyasága
Az efezusi zsinat 1500 éves évfordulójára rendelte el ezt a misét XI. Pius pápa 1932-ben.

Oratio: Isten, ki azt akartad, hogy Igéd az angyali üzenetre a Boldogságos Szűz Mária méhében öltsön testet, add meg alázatos könyörgésünkre, hogy mi, akik őt valóban Isten anyjának hisszük, közbenjárására nálad segítséget nyerjünk.


 

PÜNKÖSD UTÁNI HUSZADIK VASÁRNAP
A pünkösd utáni idő utolsó vasárnapjain közös gondolat vonul végig. Készüljünk az utolsó dolgokra. A négy utolsó dolog: a halál, az ítélet, a pokol és a mennyország közül ránk nézve a legfontosabb, az igazi sorsdöntő az ítélet. A legutolsó vasárnap evangéliuma ezt tárja majd a szemünk elé. De hogy nyugodt lélekkel nézhessünk szembe ítéletünkkel, arra készít elő a mai szentmise is, amikor a legfontosabb érzelemre: a bűnbánat érzelmére tanít a kafarnaumi százados példájával és a szentmise énekeiben. A százados előbb nem hisz teljes szívvel-lélekkel az Úr szavában. Az Úr ezért megrója őt. Ekkor alázatosan, hívő lélekkel kér és meggyógyul gyermeke. Ne legyünk kicsinyhitűek, hanem alázatos, bűnbánó lélekkel higgyünk Mesterünk szavának és nyugodtan várhatjuk ítéletünket.

Introitus: Mindazt, amit tettél nekünk, Uram, igaz ítélettel cselekedted, mert vétkeztünk ellened és parancsaidnak nem engedelmeskedtünk: de dicsőítsd meg nevedet és tégy velünk nagy irgalmasságod szerint.


 
október 15.
Avilai Nagy Szent Teréz

Szent Teréz: „Az Úr nem annyira a tettek nagyságára néz, mint inkább arra a szeretetre, mellyel azokat végzik.”


 
október 16.
Szent Hedvig özvegy
A bajor királyi család sarja. A mi szent Erzsébetünk is anyai nagynénje. Férje halála után cisztercita apáca lett és így Szent Benedek családjának szentjei közé tartozik. Meghalt 1243-ban.


 
október 17. Alacoque Szent Mária Margit szűz
A Szent Szív tiszteletének kiválasztott hirdetője, mert az Úr neki nyilatkoztatta ki teljesen szeretetének csodálatos titkát. Meghalt 1690-ben.


 
október 18. Szent Lukács evangélista
A régi kelet egyik legkulturáltabb városában, Antiochiában született. Ebben a városban nevezték először Krisztus tanítványait keresztényeknek és úgy látszik, Lukács maga is hamarosan keresztény lett. Később Szent Pálhoz csatlakozott és mindvégig hűséges követője lett. Ő írta Szent Pál tanítása alapján a harmadik evangéliumot és nagyrészt személyes tapasztalatai alapján az Apostolok cselekedeteit. Orvos volt s a hagyomány szerint néhány Szűz Mária képet is festett. Valószínűleg Görögországban halt meg 84 éves korában vértanú halállal.

Oratio: Járjon közben értünk, kérünk, Urunk, Szent Lukács evangélistád, aki neved dicsőségére a kereszt önmegtagadását testében állandóan hordozta.


 

PÜNKÖSD UTÁNI HUSZONEGYEDIK VASÁRNAP
A mai vasárnap is az utolsó ítéletre készít elő. Ezért szól a küzdelemről, melyet a gonosszal kell megvívnunk és ezért tanít arra, amire a Miatyánk is int: Ha azt akarjuk, hogy Isten az ítéletkor megbocsásson nekünk, akkor mi is bocsássunk meg az ellenünk vétőknek. A küzdelmünk két segítőjéről is szól a mai liturgia: Isten hatalmáról, melynek nincs ki ellenálljon és Isten fegyverzetéről, melyet magunkra öltve győztesek leszünk. – Tudjuk a Szentírásból, hogy az ördög éppen az ítélet előtt mesterkedik legjobban azon, hogy elejtsen minket. Azért tanít ma Szent Pál által arra az Egyház, hogy mint tudunk neki legjobban ellenállni. Ha érezzük, hogy harcainkat nem vívtuk végig győzedelmesen, hogy hibáztunk közben és rászorulunk Isten megbocsátó irgalmasságára, akkor véssük szívünkbe a mai evangélium tanítását és bocsássunk meg mi is mindazoknak, akik minket megbántottak.

Introitus: Hatalmad alá tartozik, Uram, minden és nincs, aki akaratodnak ellenállhatna, mert te teremtettél mindent, az eget és a földet és mindent, amit az ég pereme magában foglal: a mindenség Ura te vagy.


 
október 24. Szent Ráfael arkangyal
Ráfael, azaz Isten gyógyszere, mert mint az ifjú Tóbiás útitársa, atyja vaksága ellen gyógyszert adott. A liturgikus útiáldásban (Itinerarium) a szent angyalt, mint az úton lévők oltalmazóját hívják és a keresztény nép, mint ilyent tiszteli.

Oratio: Isten, ki Szent Ráfael arkangyalt szolgádnak, Tóbiásnak az útra kísérőül adtad: engedd meg nekünk, szolgáidnak, hogy oltalma őrizzen mindenkor és segítsége védelmezzen minket.


 

PÜNKÖSD UTÁNI HUSZONKETTEDIK VASÁRNAP
Ma is már az utolsó ítéletre készül elő az Egyház a szentmise liturgiájában. Ezért tanít Szent Pállal az állhatatos kitartásra, ezért figyelmeztet az Úr szavával, hogy adjuk meg Istennek, ami az Istené. Szívleljük meg az Egyháznak évenkint visszatérő tanítását és gondoljunk ezekben a napokban az «utolsó dolgokra», hogy meglegyen bennünk a szent komolyság. Így a szentlecke hármas tanítást foglal magában. Először a bizalomra tanít, azután a végsőkig kitartó állhatatosságra int és végül figyelmeztet, hogy az igazság gyümölcseivel, tetteinkkel készüljünk az ítéletre.

Oratio: Isten, oltalmunk és erősségünk, figyelj Egyházad buzgó könyörgésére és te, a buzgóságnak szerzője, add, hogy amit hittel kérünk, azt valóban meg is nyerjük.


 

KRISZTUS KIRÁLYSÁGÁNAK ÜNNEPE
(OKTÓBER UTOLSÓ VASÁRNAPJA)

E liturgikus ünnep tárgya Krisztus legfőbb uralma minden teremtmény felett. A korunkban az emberiségre különös súllyal nehezedő nyomorúságnak oka voltaképpen a népek elpártolása Krisztustól. Krisztus uralmát ismét be kell vezetni az állami és társadalmi életbe. Ezt a célt szolgálja ez az esztendőnkint visszatérő ünnepnap, amely mind a feljebbvalóknak, mind az alattvalóknak hathatósan hirdeti Krisztusnak az emberek és dolgok felett való fölséges és föltétlen uralmát.
Ezt az ünnepet XI. Pius pápa rendelte el 1925-ben a kegyelemteljes jubileumi év végén, és minden évben a Mindenszentek ünnepe előtti vasárnap Krisztusnak való felajánlással kell az egész Egyházban megünnepelni, ezzel is kinyilvánítva, hogy Jézus Krisztus hatalma nem csak a túlvilágon abszolút, hanem földi életünknek is ő az egyetlen uralkodója. Ezért ünnepeljük Krisztus királyságát nem az egyházi év utolsó vasárnapján, hanem még a Mindenszentek előtti vasárnapon. Ezzel a pompás liturgiával koronázzuk meg Krisztus élete titkának egyházi ünnepeit és mielőtt az Egyház Mindenszentek megdicsőítését ünnepli, annak a tiszteletét és dicsőségét magasztalja, aki diadalt ül minden szentekben és kiválasztottakban.

Oratio: Mindenható örök Isten, ki azt akartad, hogy szeretett Fiadban, a mindenség Királyában minden megújhodjék, engedd kegyelmesen, hogy a népek minden családja, akiket a bűn sebe elszakított egymástól, az ő édes uralmának meghódoljon.


 
október 27. Szent Simon és Júdás apostolok vigíliája


 
október 28. Szent Simon és Júdás apostolok
Júdás a harmadik az Úr Jézus rokonságából, az úgynevezett «Úr testvérei» közül. Hogy az áruló Júdástól megkülönböztessék, Tádénak nevezték. A hét katolikus levél egyikét ő írta és amint hiszik, a kánai menyegző vőlegénye is ő volt. Egyesek felfogása szerint Palesztinában az evangéliumot hirdette és Beirutban vértanúhalált halt. Mások szerint Simonnal prédikált Perzsiában és ott szenvedett vele együtt vértanúhalált Suanir városában.
A «testvérei» szó bibliai kifejezés a közeli rokonokra vonatkozik. Szent Simon apostol úgy látszik a zeloták pártjához tartozott; azért buzgónak is nevezték. Júdás Tádé Alpheus vagy Kleofás fia volt, aki viszont egyesek véleménye szerint Szent Józsefnek, az Úr Jézus nevelőatyjának volt testvére. Felesége, Mária pedig – tehát az apostol anyja – fogadott testvére, vagy közeli rokona volt Jézus anyjának. Így tehát Jézus unokatestvére volt.

Oratio: Isten, ki minket Szent Simon és Júdás apostolaid által neved megismerésére segítettél, add meg nekünk, hogy az örök dicsőségüket egyrészt előrehaladásunkkal ünnepeljük meg, másrészt a megünnepléssel előbbre haladhassunk.


 
október 31. Mindenszentek vigíliája



VISSZA

a KÖNYVTÁR oldalra                              a HÍREK oldalra                              a KEZDŐLAPRA