Az élet bajai között sokszor juthatunk olyan helyzetbe, amikor bármit megtennénk egy-egy jó tanácsért. Ám hiába fordulunk másokhoz, mert esetleg ők sem tudnak segíteni rajtunk. Ilyenkor önkéntelenül is az égre emeljük tekintetünket, onnan várva, az értelmünket megvilágosító fénysugarat. A Jó Tanács Anyja-kegykép története is arról győz meg bennünket, hogy nem csalatkozik a keresztény ember, ha megpróbáltatásaiban a Boldogságos Szűz pártfogásába veti bizalmát. A kegykép története 1356-ban kezdődik, az itáliai Palestrina Egyházmegyében, Genezzanóban, amely mintegy ötven kilométernyire keletre található Rómától. Ebben a városkában volt egy régi kis templom a Jó Tanácsról nevezett Miasszonyunk tiszteletére. Nem volt semmi különös benne, úgy nézett ki, mint a legtöbb városszéli kis templomocska. A terület korábban a Colonna nemesi család birtoka volt, de ebben az időben már az Ágoston-rendi szerzeteseké, akik ott kolostort építettek.
Ugyanebben az időben élt a városban egy jámbor, istenfélő, idős asszony, Petruccia da Jeneo. Ö az ágostonosok harmadik rendjébe lépve kijelentette a szerzetesek, az ismerősei és rokonai előtt, hogy a régi öreg kápolnácska helyett egy sokkal szebbet, és nagyobbat fog építeni. Azok a rokonok, akik Petruccia örökségére pályáztak, minden módon igyekeztek őt eltántorítani szándékától. Különböző indokokat hoztak fel a templom építése ellen: „Miből fogsz majd megélni tehetetlen öreg napjaidban, ha pénzedet a templom építésére fordítod?” – kérdezte az egyik. „Kevés a te vagyonod ahhoz, hogy egy nagy templomot építs!” – mondta egy másik. De az asszony nem rendült meg elhatározásában. „Majd lesznek jó emberek, akik fogadalmam megvalósításában támogatni fognak. És ha az emberekben hiába bízom, elég erős a hitem ahhoz, hogy tudjam, a Jó Tanács Anyja nem fog elhagyni engem. Felépíti Ö a saját templomát. Meglátjátok, hogy micsoda hatalmas pártfogó asszonya lesz annak a templomnak!” – bizonygatta az ellenzőknek, sugárzó prófétai szemmel.
Szent Márk evangélista ünnepén, április 25-én vásár volt a kis városkában. A környékről is összegyűlt a nép, templomi zászlókkal, ájtatosan énekelve haladtak el a félbe maradt templom mellett. Sokan mondogatták annak csonka falai láttán, hogy „ez az asszony is építkezni kezdett, de nem tudta befejezni”. Amikor esteledni kezdett, a vásártéren egy égi tüneményre lettek figyelmesek. Könnyű felhő szállt le az égből, és rátelepedett a félbe maradt templom egyik falára. Amikor a felhő szerteoszlott, az összesereglett néptömeg egy festményt látott a templom belső falán, mely azelőtt nem volt ott.
Eddig tartott a két vándor elbeszélése. A genezzanóiak nem nagy örömmel fogadták elbeszélésüket, bár még mindig azt hitték volna szívesebben, hogy a kegykép egyenesen a mennyből szállott alá.
Az ügy a pápa elé került. II. Pál pápa az eseményeket szigorúan kivizsgáltatta, nehogy a hívek csalásnak essenek áldozatul. Elküldött két püspököt Szkutariba, hogy állapítsák meg a tényállást a kép hitelessége, és a két vándor szavahihetősége felől. Azok mindent úgy találtak, ahogy a két vándor elbeszélte. Azóta híres búcsújáróhely lett Genezzano. Zarándokok ezrei keresték fel, köztük püspökök, bíborosok és pápák is. VIII. Orbán pápa, aki egyébként nagy körültekintéssel járt el a természetfeletti dolgok ügyében, maga is elzarándokolt Genezzanóba 1630-ban, amikor pestisjárvány dúlt Itáliában, kérve a Szűzanya pártfogását.
JESUM FILIUM TUUM. (szerk. megj.: Genezzanó a Via Casilina (6-os út) mentén fekszik, mely Lazio belső tájain vezet Rómából Nápolyba, Palestrina után és Subiaco alatt. A belváros, mint minden régi olasz város, egy hegy tetején fekszik, melyben az utcák csak felülről lefelé egyirányban autózhatóak. A kegykép – mely a baloldali mellékoltáron van elhelyezve – melletti falra írják fel azon pápák nevét, akik maguk is elzarándokoltak a genezzanói kegyképhez. Utoljára II. János Pál pápa járt ott. Egy pap elmesélése szerint, az elmúlt évszázadban valamelyik pápa megvizsgáltatta a képet, Egy zsinórral körbe tekerték, és megállapították, hogy az a levegőben lóg! Nincs felfüggesztve sehol sem!) (A fotókon sorba a Jó Tanács Anyja kép, a Genazzanó-i templom bejárata, az oltár a kegyképpel, majd végül maga a kegykép látható.) |
vissza