|
Bécs/ Ausztria Cristoph Schönborn bíboros, bécsi érsek ez év január 5-én látogatott el első ízben a bécsi iszlám centrumba. Évtizedek óta ez volt az első látogatása egy bécsi érseknek a mecsetben az után, hogy Franz König bíboros 1968-ben jelen volt a mecset alapkő-letételénél. Schönborn bíboros a közeli plébánia betlehemező gyerekeit kísérte el a mecsetbe, akiket az iszlám központ vezetői hívtak meg. A plébánia vezetője, Richard Tatzreiter plébános, aki nemrégiben lett a bécsi papszeminárium új vezetője, az utolsó években jó szomszédi kapcsolatot alakított ki a mecsettel.
Mind a bécsi érsek, mind az Iszlám Hitközösség elnöke a vendégbarátság és a „jó együttélés” motívumát hangsúlyozták a találkozáskor. A betlehemező gyerekek az iszlám központban előadták énekeiket, majd az iszlám központ leánycsoportja énekelt békedalokat. Ezután a keresztény vendégeket élükön a bíborossal körbevezették a mecsetben és a könyvtárban, ahol ajándékokat cseréltek. A bécsi egyházmegye katolikus ifjúságának elöljárója, Johannes Kemetter is megerősítette a Vízkereszt előtti este történt látogatás szimbolikus erejét. „A szent három királyok és az ő a vallási vagy kulturális határokon túlmutató baráti együttműködésről szóló üzenetük ma aktuálisabb, mint valaha. Éppen olyan időkben, melyekben gyakran durva klíma uralkodik a bevándorlókkal vagy más vallási csoportokkal szemben, az ilyen gazdagító találkozásoknak nagy jelentősége van.”
szerk. megj.: Egyszerűen elképesztő – de már nem hogy nem egyedi, de a legtermészetesebb dolog –, hogy egy érseknek, egy szemináriumi rektornak, egy katolikus ifjúsági vezetőnek, egyszóval katolikus klerikusoknak fogalmuk sincs, miről szól elsősorban Vízkereszt ünnepe. A Vízkereszt, az Epiphánia, azaz Isten megjelenése, annak ünnepe, hogyan hódolnak leborulva a pogányok Krisztus, a király előtt, és hogyan ismerik el Istennek és királynak!
És mit tanít az iszlám Jézusról? Idézzünk erről egy részletet Basilea Schlink anyának „Valóban csak ilyen kevéssé szeretjük a mi Urunkat Jézust?” című írásából:
És még két megjegyzés: 2011. január 9.
|
vissza