Benedek pápa ökumenizmusa III.
Richard Williamson püspök 2012. április 21-i Eleisón-kommentárja

Egy héttel ezelőtt az Eleison kommentár a zsinati dokumentumok kétértelműségétől óvott, ami miatt e szövegeket mindig kétféle módon lehet értelmezni, mintha nem lenne bennük semmilyen elvetendő, holott csak az egyik értelmezés helyes, a másik viszont halálos a katolikus Egyházra nézve – miként ezt az eltelt 40 esztendő világosan bebizonyította.
     Most három olyan idézetet mutatunk be, melyek döntő szerepet játszottak Jézus Krisztus Egyházának – ami „a” katolikus Egyház – felbomlásában:

Az első idézet a „Lumen Gentium” zsinati dokumentum 8. szakaszából való, és így szól: „Krisztusnak ez az Egyháza ... e világon mint közösségbe szervezve és rendezve, a katolikus Egyházban valósul meg, melyet Péter utóda és a püspökök ezen utóddal való közösségben vezetnek.” („Ecclesia Christi subsistit in ecclesia catholica.”) [Ez a mondat kétezer évig így hangzott: „Krisztus Egyháza a katolikus Egyház.” Ezzel a „subsistit in” problémával a honlapnak már számos cikke foglalkozik.]
     Mit jelent ez a „valósul meg”, illetve a latin eredetiben „subsistit in” kifejezés? E szó használatának kétértelműsége abban rejlik, hogy egyfelől úgy értelmezhető, hogy Krisztus Egyháza főképp és kizárólag a katolikus Egyházban létezik – ezt tanította az Egyház a II. Vatikáni Zsinatig. Másfelől azonban azt is jelentheti, hogy az Egyház főképp, de nem egyedül a római-katolikus Egyházban létezik, ami viszont magában hordozza, hogy Krisztus Egyháza részben a római-katolikus Egyházon kívül is létezik. Ez az értelmezés a kapunyitás a zsinati ökumenizmus számára, és ez rombolja le a katolikus Egyház örök dogmatikus követelését, miszerint ő az üdv kizárólagos bárkája: „Extra ecclesiam nulla salus” – „A katolikus Egyházon kívül nincs üdvösség.”

Ugyanakkor egy másik dogma azt mondja ki, hogy az Egyház „egy”. Minden vasárnapi szentmisében azt halljuk vagy énekeljük, hogy „az egy, szent, katolikus és apostoli Egyházban” hiszünk. Akkor hogyan lehetne Krisztus Egyháza különböző, többé vagy kevésbé egyházhoz hasonló közösségekbe felosztva? Ha az Egyház „egy”, akkor nem állhat fenn több részből! És fordítva: ha több részből áll, akkor nem lehet „egy”.
     Dr. Wolfgang Schüler a „XVI. Benedek pápa és a katolikus Egyház önértelmezése” című könyvében Joseph Ratzingernek több olyan idézetét is leközli, melyek bizonyítják, hogy Ratzinger mint fiatal teológus mennyire lelkesen támogatta a katolikus Egyház kizárólagossági-igényének a lerombolását, miközben mint bíboros és pápa azon fáradozott, hogy az Egyház „egy” voltát magasra tartsa.

A második idézet az „Unitatis Redintegratio” című zsinati dokumentum 3. szakaszából való: „Ehhez jön, hogy néhány, sőt sok és jelentős elem és érték, melyek összességéből a katolikus Egyház felépül és életét nyeri, a katolikus Egyház látható határain kívül is létezhet.”
     E szavak nyilvánvaló jelentése így hangzik: Ahogy egyfelől több aranyérme egy érmerakást tesz ki, másfelől ezek a rakáson kívül is aranyérmék maradnak, úgy lehet egyházi elemeket és javakat – a zsinat többek között e javakat nevezte meg: „hit, remény, szeretet és a Szentlélek más ajándékai” – a katolikus Egyházon kívül is létezőként elismerni.
     Holott Urunk Jézus Krisztus azt mondta, hogy a szőlőtőről lemetszett szőlővesszők elszáradnak és meghalnak (Jn 15,6). Mi más akarna a szőlőtő lenni, ha nem az Ő Egyháza?

A harmadik idézet nem sokkal ezután az „Unitatis Redintegratio” 3. szakaszában levonja a fentiek logikus következményét: „Éppen így ezek a külön egyházak és közösségek azon hiányosságok ellenére, melyek a mi hitünk szerint hozzájuk tapadnak, nincsenek jelentőség és fontosság nélkül az üdv titka számára. Mert Krisztus lelke arra méltatta őket, hogy az üdv eszközeként használja őket.”
     Erre mondta Lefebvre érsek: „Egyetlen, a katolikus Egyháztól elszakadt közösség sem élvezheti a Szentlélek támogatását, mert ezek elszakadása a Szentlélekkel elleni szembenállást jelenti. A Szentlélek direkt módon csak azokra a lelkekre hathat, és csak azokat az eszközöket tudja direkt használni, melyek nem viselik magukon a szakadás jelét.”

A II. Vatikáni Zsinat a lényegében értette félre az Egyházat. A következő kommentárban azt mutatjuk be, hogyan hatott XVI. Benedek erre a félreértésre mind fékezőleg, mind gyorsítólag is.

Kyrie eleison


Feltéve: 2012. május 5.


VISSZA


vissza

a KÖNYVTÁR oldalra                              a KEZDŐLAPRA