[A következő három hír a zsinati egyház és „pásztorainak” akatolikusságáról, illetve hitehagyásáról ad ízelítőt]
Lalanne „püspök”: „Nem tudom megmondani, hogy a pedofília bűn-e vagy sem” (forrás: www.katholisches.info – 2016. április 6.) A francia RCF, egy 63 francia-nyelvű keresztény rádióállomás egyesüléséből létrejött rádióadó egy „Az egyház Franciaországban és a pedofília” című adásában, a franciaországi Pontoise „megyéspüspöke”, Stanislas Lalanne kijelentette: hogy a pedofília „baj”, de azt „nem tudom megmondani”, hogy a pedofília bűn-e vagy sem. A „püspök” szó szerint ezt mondta: „A pedofília baj. De bűn is? Ezt nem tudnám eldönteni. Ez minden személy számára különböző. De baj, és a legfontosabb, amit tenni kell, az áldozatok vagy a lehetséges áldozatok védelme.” A La Parole Libérée egyesület, ami a lyoni egyházmegye egyik papja által elkövetett szexuális visszaélésre felhívta a figyelmet, közleményben tiltakozott Lalanne „püspök” fenti szavai miatt. A nyilatkozatban azt írták, hogy Lalanne kijelentései „kínosak”, és ezen kívül „megalázóak a pedofília áldozatai számára”. Lalanne 1948-ban született Metz-ben, 1975-ben „szentelték” „pappá”, 1997-ben a párizsi világifjúsági találkozó sajtóhivatalát vezette, később pedig egyházmegyéje lelkipásztori hivatalát. Ratzinger 2007-ben nevezte ki Coutances, majd 2013-ban Pontoise „püspökévé”.
[Az egész történetben az a „legszebb”, hogy még a tiltakozóknak sem Isten parancsa, az Egyház parancsa, egyáltalán a keresztény vallás jut az eszébe egy halálos (ha kislány az áldozat), vagy égbekiáltó (ha kisfiú az áldozat) bűn kapcsán, hanem csak az ember – ezáltal a tiltakozók egy jottányival sem különb keresztények, mint „püspökük”.]
Voderholzer „püspök”: Ratzinger az a „pápa volt, akinél jobbat Luther Márton sem tudott volna elképzelni” (forrás: www.kath.net – 2016. április 5.) Bergoglio „irgalmasság évének” alkalmából a regensburgi egyházmegyéből „megyéspüspökük” vezetésével zarándokok érkeztek Rómába, ahol találkoztak Ratzingerrel is. Rudolf Voderholzer „püspök” átnyújtott Ratzingernek egy zarándoksálat, amit az rögtön magára tekert, miközben szívélyesen üdvözölte honfitársait. A Szent Péter bazilikában Voderholzer prédikációban méltatta a zarándokok előtt Ratzingert: Ő olyan „pápa volt, akinél jobbat Luther Márton sem tudott volna elképzelni. Egy pápa, aki első feladatának tartotta, hogy az értelem és a történelmi felismerés minden erejével tanúságot tegyen Jézus Krisztusról. Milyen sok elismerést aratott az egész világon teológus-pápaként, akinek örökségét mi Regensburgban olyan különlegesen kvalifikált módon őrizhetjük és a jövőbe átvihetjük.”
[Hogy mi lenne egy igazi pápa feladata, és hogy mi az, amit ehelyett Ratzinger tett – arról lásd a honlap számos írása közül a ma feltett tanulmányt.]
Ökumenikus gyászünnep egy lutheránus, bevallott homoszexuálisért egy katolikus bazilikában Németországban (forrás: www.katholisches.info – 2016. április 7.)
Guido Westerwelle 1961-ben egy tekintélyes protestáns ügyvédcsaládban született. A család az 1538-ban protestánssá lett Lippe-ből származott. Westerwelle szintén ügyvéd lett. 1983-ban a fiatal liberálisok első szövetségi elnöke lett, 1994-ben az FDP, a német liberális párt főtitkára, 1996-ban parlamenti képviselője, 2001-ben az FDP szövetségi elnöke, 2006-ban frakció-vezető, és végül 2009-ben alkancellár és külügyminiszter lett, ez utóbbi hivatalát 2013-ban vesztette el, amikor az FDP a választások után nem került be a parlamentbe. Bár Westerwelle köztudottan protestáns volt, a Rheinland-i evangélikus egyház, egy porosz unió-egyház, melyben kálvinisták és lutheránusok egyesültek, tagja, mégis ökumenikus gyászünnepséget tartottak tiszteletére, ráadásul egy katolikus bazilikában, egy protestáns pásztor vezetésével. A prédikációt a „katolikus” Karl Jüsten prelátus, a német „püspökök” berlini „katolikus” irodáinak a vezetője tartotta, aki beszédében közvetlenül is megszólította Westerwelle „férjét”, aki az első sorban, direkt Angela Merkel mellett ült. A homoszexualitás, az égbekiáltó bűnök egyike, Guido Westerwelle által, még halálán túl is, a leghivatalosabban bevonult a Németországi Szövetségi Köztársaságba, ahol már nem csak „természetesnek”, hanem különösen előtérbe helyezendőnek is számít.
|
vissza