|
Jó Pásztor vasárnapjának magyarázata a Schott-misszáléban Azalatt a 40 nap alatt, amíg az Üdvözítő feltámadása után még a földön időzött, gyakran megjelent tanítványainak, és „beszélt velük Isten országáról” (ApCsel 1,3), az Egyház berendezkedéséről, tanításáról és üdveszközeiről. Pont ezekben a napokban, amikor Egyházát szilárdabban megalapozta, iktatta be főpásztorát, azaz földi helytartóját, Pétert és az ő utódait, akiknek az Ő híveit az idők végezetéig kell vezetniük. Ezért ünnepelték korábban Rómában a mai stációs vasárnapi misét a Szent Péter bazilikában, az első legfőbb pásztor sírjánál.
„Humoros” értekezés a jó pásztorról Az egyik szedisvakantista honlap Jó Pásztor vasárnapjának „tiszteletére” viccesnek gondolt kis mesécskét közölt mindazokkal, akik szellemi táplálék után vágyva még mindig, megszámlálhatatlanul sok csalódás után sem adták fel a reményt, hogy olykor olvashatnak valami lélekemelő írást azoktól, akiknek az a feladatuk, hogy azon a poszton, ahova Isten helyezte őket, a rájuk bízott embereket, híveket támogassák, VALÓDI szellemi, lelki táplálékkal ellássák. A történetecske arról szól (amiről lényegét tekintve az ezt megelőző többszáz másik is), hogy egy nyáj juhai új pásztort kapnak, aki mindent másképp csinál, mindent másképp értelmez, mint az összes addigi pásztoraik, és aki olyan dolgokat enged meg nekik, melyek mindezidáig mindig tilosak voltak a számukra. A juhok nagy része gondtalanul követi az új embert, egyesek azonban gondolkodóba esnek. Közülük néhányan nem csak gondolkodóba esnek, hanem óva intik társaikat: „Nem látjátok, hogy ez az új ember nem pásztor, hanem maga a farkas, aki el akar benneteket pusztítani!” De a többiek lehurrogják őket, és a következő jelszót adják ki: „Ez igenis a mi igazi pásztorunk, akit azonban nem követünk, nem kell követnünk, elég, ha alkalmanként vidáman integetünk neki, udvariasan köszönünk neki, kedélyesen elbeszélgetünk vele. Lássátok, mi okosak vagyunk, ti pedig ostobák: Ezért nekünk van pásztorunk, nektek viszont már az sincs!”
Burke: „Egy eretnek pápát rendre kell utasítani” „A pápabírálat jogos, ha egy pápa eretnekséget tanít vagy támogat” (forrás: www.katholisches.info – 2018. április 12.) [Előzmény: Korunk sztár-tradicionalistái, élükön Raymond Burke, Walter Brandmüller és Athanasius Schneider zsinati tagokkal, április 7-én Rómában konferencián – melyet Newman bíboros és a nemrég elhunyt Caffarra tiszteletére rendeztek – elmélkedtek Bergoglio kedvenc buzdító iratáról, az Amoris laetitia-ról. A konferencia végén nyilatkozatot tettek közzé, melyben pontokba szedték az újraházasodott elváltak helyzetéről szóló katolikus tanítást, majd rendíthetetlen alázatos hűségükről, gyermeki bizalmukról biztosították Bergogliot. – A konferenciáról szóló beszámolójában az olasz „püspöki” konferencia hivatalos lapja, az Avvenire önelégülten állapította meg, hogy az ülésnek semmi értelme nem volt.]
Raymond Burke szószerint és nyomatékkal ezt mondta: „Miként a történelem tanúsítja, előfordulhat, hogy a római pápa teljhatalmának gyakorlása közben eretnekségbe esik, vagy legfőbb kötelességét: a hit, a kultusz és a fegyelem egységének megőrzését és támogatását nem képes teljesíteni.” – Ennek a megállapításnak azért van nagy jelentősége, mert Arnaldo Xavier de Silveira „Egy eretnek pápa teológiai hipotézise” című, 2016-ban napvilágot látott könyve nem tetszett néhány teológusnak, akik arról vannak meggyőződve, hogy egy pápa soha nem eshet eretnekségbe. Walter Brandmüller Newman bíborosra hivatkozva a sensus fidei fontosságát hangsúlyozta beszédében: „A hitérzék pozitív módon mélyebb belátáshoz, világosabb megértéshez és a kinyilatkoztatott igazságok erőteljesebb megvallásához vezethet, negatív módon pedig Egyfajta szellemi immunrendszerként tud működni, ami a híveket ösztönösen arra vezeti, hogy minden tévedést felismerjenek és visszautasítsanak. Ezért – az isteni ígéret mellett – erre a hitérzékre támaszkodik az Egyház passzív tévedhetetlensége is, másképp kifejezve, a bizonyosság, hogy az Egyház a maga egészében soha nem eshet eretnekségbe.”
[Mostani témánkat nem érinti, de azért érdekességképpen ezt is lefordítom:]
[A www.katholisches.info beszámolóját – rendkívül jellemzően egy új-tradicionalista bloghoz – ezen elképesztő mondattal zárja:]
A látható farkas fele annyira sem veszélyes, mint a hamis pásztorok
A honlapnak lassan már megszámlálhatatlanul sok cikke foglalkozik azzal a borzalmas veszéllyel, amit az előző írás szerzői és szereplői követnek el a katolikusnak megmaradni akaró hívekkel szemben. Ezen írások közül néhány: «
Mikor felolvastam valakinek Burke mostani kijelentését, miszerint „egy eretnek pápát rendre kell utasítani”, az illető így reagált: Hiszen ez a mondat önellentmondás: eretnek és pápa egymásnak ellentmondó fogalmak: Vagyis neki valóban volt hitérzéke, szemben e sztár-tradicionalistákkal. Szinte komikus, hogy pont az a Brandmüller beszél a hitérzékről (sensus fidei), aki például kifejezetten a NOM híve, s mint ilyen, mindig is támadta a régi rítus híveit, és aki Burke kijelentésében semmi katolikus ellenest nem talál. Végezetül a honlap e témával foglalkozó számos tanulmánya közül még kettőt ajánlok: Az első: Hogyan lehetne egy pápát korrigálni? választ ad Burke eretnek és ostoba kijelentéseire (Burke jó progresszistához híven, nem törődik a régi teológusokkal, egyházdoktorokkal, az ő rendszerében, forrásvilágában is csak a zsinattal kezdődik minden). A második Dr. Klaus Obenauer teológus alapos munkája a pápai eretnekségről, aminek – mint minden jó kezdeményezésnek – semmilyen következménye nem lett, még a sztár-tradicionalisták sem tartják érdemesnek megszívlelni, talán még elolvasni sem: Evangélium-hű vagy ‘papa haereticus’.
Befejezésül ez utóbbi tanulmányból álljon itt egy részlet: Nem, nem a Bergogliot követő, nem a zsinati egyházat és „pápákat” elismerőknek, az oda tartozóknak van pásztoruk! Nekünk van, azoknak van, akik, igenis, minden emberi okoskodás ellenére úgy hisznek, bíznak Istenben, és az Ő igaz Egyházában, ahogy Ábrahám hitt, amikor kész volt feláldozni fiát Isten parancsára. És ha így teszünk, akkor a mi Jó Pásztorunk gondoskodni fog arról, hogy még ez a mai szörnyű helyzet is a javunkra váljon. Mi csak keressük Isten országát és annak igazságát, és akkor minden egyebet megkapunk Tőle (lásd: Mt 6,33: „Ezért ti elsősorban az Isten országát keressétek, s ezeket mind megkapjátok hozzá!”).
|
vissza