A Rózsafüzér-imádkozás nem csupán egy ember dolga, nem egy privát ima. A Rózsafüzér-imádkozás egyet jelent a nagy világháború helyszínén való részvétellel Egy régi monda szerint a kígyók, az emberek kegyetlen ellenségei, az asszonyt jobban gyűlölik, mint a férfit, és ezért gyakrabban is támadják meg, ölik meg mérgükkel. Ha férfiak egy csoportja között van egy nő is, akkor a kígyó ezt az egyetlen nőt igyekszik megmérgezni. Bár ennek a mondának semmilyen tudományos alapja nincs, az biztos, hogy vallási háttéren alapszik.      Az ördög, az emberi nem ellensége, ugyanolyan titokzatos, mint amilyen feltűnően kérlelhetetlen dühöt tanúsít az asszonnyal szemben. Sátán harca az asszonyért, mint világtörténelmi tény, már a Szentírás első lapján világosan és határozottan tárul elénk. Isten, az Úr így szólt a kígyóhoz: „Ellenkezést vetek közéd és az asszony közé, a te ivadékod és az ő ivadéka közé. Ő széttiporja fejedet, te meg a sarkát veszed célba.” (Ter 3,15) – Az asszonyért folyó küzdelem elválaszthatatlanul össze van kötve az égben folyó nagy viszállyal, az Istenemberért folyó harccal. Azaz e harcnak Krisztus-centrikus karaktere van; az asszony, mint Krisztus-hordozó ellen irányul. Az ördög az asszonyban valójában az Istenembert akarja eltalálni. A Sátánnak e világtörténelmi jelentőségű küzdelme az asszonyért adja meg a Rózsafüzér-imádság legmélyebb tartalmát. A Rózsafüzér-imádkozás nem csupán egy ember dolga, nem egy privát ima. A Rózsafüzér-imádkozás egyet jelent a nagy világháború helyszínén való részvétellel, melynek középpontja az asszony és a sárkány, melynek tárgya Krisztus-király uralma, és melynek három stádiumát az Éváért, a Máriáért és az Anyaszentegyházért folyó küzdelem képezi. Az Éváért folyó küzdelem Az asszonyért folyó harc először az Éváért vívott küzdelem. Azt is mondhatjuk, hogy ez a Sátán részéről háborús csel, taktika, pszichológiai számítás volt. De egyúttal elv is volt. Az, hogy Sátán elsőnek Évát célozta meg, azt jelenti, hogy rögtön az EGÉSZET vette célba. Ezt mondta magában: Az asszony eleste magával hozza a férfi elestét, és az anya eleste utódainak az elestét.      Sátán haditerve tehát Krisztus-centrikus, Sátán mindig ellenséges értelemben gondolkodik Krisztus-centrikusan. Az Éva ellen elkövetett támadás az ő számára végső soron azon személy elleni halálos ütés akar lenni, akinek el kell jönnie, vagyis a megtestesülő Krisztus elleni csapás. A tiltott fa árnyékában kell nagy ellenfelek sorsának eldőlnie. A Sátán orvtámadása által. Ezt követően az asszony ellen az első évezredekben folyó harc csupán a paradicsomi csábító terv folytatása volt, és ezért végső soron ez is egy Krisztus elleni harc volt. A Sátán terve szerint az emberiség egyre terebélyesedő fájának az asszony lázadó bűnéből származó méregtől annyira istenellenesen kellett átitatódnia, hogy az képtelen legyen a Krisztus-király nemes gyümölcsét teremnie. Az asszony elleni harc tehát a jövőbeni Krisztust-szülő asszony ellen irányult. Az asszonyra irányuló sátáni-keresztényellenes merényletnek kettős támadási pontja van. Az asszonyt elsőnek az érzékiséggel kell elbuktatni. „Az asszony látta, hogy a fa élvezhető, tekintetre szép, és csábít a tudás megszerzésére. Vett tehát gyümölcséből, megette, adott férjének, aki vele volt, és az is evett belőle” (Ter 3,6) – így számol be a történtekről a Szentírás. A Sátán a szem ablakán keresztül lépett be az asszony lelkébe. Az asszony rövidlátó lett: nem látott a dolgok mélyébe és jelentőségébe. Hagyta magát elvakítani a külső látszat és saját érzelmei által. Érzékei uralták az értelmét és a lelkiismeretét. Ez a megszokott folyamat az asszony bűnbeesésénél.      A másik támadási felületen a Sátán az asszony hiúságára apellál. Ilyeneket suttog neki: Olyan leszel, mint egy istennő, mint egy imádott! Második helyett az első! Ez hízeleg az asszonynak. Az asszony az isteni világrend szerint a férfi segítőtársa, tehát csak a második. Az asszony nagysága abból áll, hogy az legyen, amit Isten akar. Közreműködő és nem vezető. Ez alázatot követel tőle. Lucifer bűne abból állt, hogy nem akart Krisztus, az Első mellett második lenni. Ezt az érzületet, amivel a mennyben lezajlott lázadás elkezdődött, kell a kígyónak az asszonyba is beoltania. Ha ez sikerül, akkor az asszonynak kell az első szót kimondania, neki kell a földön a középpontnak lennie, ami körül minden más kering. Az asszonyok eme elfajzott viselkedésével és érzületével veszi kezdetét a sátáni eredetű lázadás a földön. A Máriáért folyó küzdelem Mária ajándékozta a világnak a Krisztus-királyt, az Elsőt, a teremtés Fejét, úgy a láthatatlant, mint a láthatót. Mária egészen Krisztus-centrikusan gondolkozik, a hit, a remény és a szeretet szellemében. Krisztus, a Király az ő mindene. Ellentétben Évával, ő Krisztus mellett mindig csak másodiknak érzi magát, „Isten szolgálóleányának”. Ezért ő egészen Lucifer- és lázadás-ellenesen gondolkodik. Ezáltal válik ő a kígyó fejének széttaposójává, személyében és Fiában is. Ahogy Mária egészen Lucifer-ellenes, úgy Sátán egészen Mária-ellenes. Valójában Mária ellen harcol, Évában, az ősanyában is Máriát látja. Minden asszonyban, különösen a szűzben, Máriából lát valamit. Mindenütt, ahol Sátán uralkodott, ahol még most is uralkodik, az asszony a legszerencsétlenebb teremtmény. Rabszolga, minden módon lealacsonyítva és eltaposva. Ez a bánásmód alapjaiban sátánista. De mindez nem más, mint egy Mária elleni csapás.      Évában, mint ősanyjában, és minden asszonyban, mint nővéreiben Sátán Mária személyét üldözi olyan dühvel, melyet alig lehet lefesteni. Milyen volt Mária élete? Miként Fia a fájdalmak férfija, úgy ő a fájdalmak asszonya volt. „Ó, ti mindnyájan, akik az úton átmentek, figyeljetek és lássátok, ha vagyon-e fájdalom, mint az én fájdalmam?” (Jeremiás Siralmai 1,12) – Ezért senki mást, csakis őt illeti meg a Vértanúk Királynője cím. Mária a Sátántól halálosan gyűlölt lény. Az Egyházért folyó küzdelem Az asszonyért folyó harc végülis nem más, mint az Egyházért folyó harc. Az Egyház az apokaliptikus asszony (lásd Jel 12,10ff), Krisztus menyasszonya, Isten gyermekeinek anyja. Szellemi anyaként az Egyház a továbbélő Isten-szülő, mint ahogy az Egyház feje a továbbélő Krisztus. Aki Egyházat mond, Krisztust mond. És aki Egyházat mond, az Máriát is mond. Aki az Egyházat gyűlöli, az Krisztust gyűlöli, és Máriát. A sátáni egyházüldözés mindig keresztény- és Krisztus- és Mária-ellenes.      Szent János Jelenések könyve ezért ábrázolja a Sátán egyházüldözését a sárkánynak az asszony ellen folytatott küzdelmeként. „Amikor a sárkány látta, hogy a földre taszították, üldözőbe vette az asszonyt, aki fiúgyermeket szült…. Erre a kígyó annyi vizet lövellt a szájából az asszony után, mint egy folyó, hogy elsodorja az ár. De a föld segített az asszonyon: megnyílt a mélye, és elnyelte a sárkány szájából kiáradó folyót. A sárkány haragra lobbant az asszony ellen, és harcba szállt többi gyermekével, aki megtartja Isten parancsait és kitart Jézus tanúsága mellett.” (Jel 12,13,15-17) Az ördög gyűlöli az Egyházat, mert az Egyház az apokaliptikus asszony, aki Mária vonásait viseli. Az ördög gyűlöli az Egyházat, mert az Egyház a Bárány szeplőtelen menyasszonya és Jézus fivéreinek és nővéreinek az anyja. Ezért gyűlöli a Sátán az asszonyt. A Rózsafüzér szerepe az asszonyért folyó harcban A Rózsafüzér imádkozása alatt tudatossá kell válnia bennünk, hogy ez a világ hadszínterére való leszállás, annak a sok ezer éves küzdelemnek a helyszínén való aktív részvétel, melyet a sárkány vív az asszony ellen. A Rózsafüzér kifejezetten valami harcias tett, valami Lucifer-ellenes ima, ördögöt idéző és ördögöt kiűző. Másfelől azt is megláthatjuk a Rózsafüzérben, hogy az asszonynak milyen roppant hatalma van a világ történelmében. A világban minden szerencsétlenség és minden üdvösség az asszonnyal kezdődik: Évával vagy Máriával. Minden asszonyban van valami Évából, vagy valami Máriából. Aki az emberiséget biztosan a szakadékba akarja taszítani, annak az asszonyt a luciferi minta alapján csak érzékivé és istenivé kell tennie a szemérmetlen divattal, a radikális feminizmussal, a nemek egyenlővé tételével. És ellenkezőleg, aki az emberiséget meg akarja menteni, annak az asszonyt kell megmentenie, ami annyit jelent, hogy alázatossá és tisztává és máriássá kell tennie. Az asszony megmentése a Krisztus-királyság nagy kérése és feladata. Feltéve: 2024. október 8. Magyarok Nagyasszony, Királynője ünnepén