|
Részlet
[Előszó:
Bergoglio halála után mind a világi, mind a zsinati egyházi oldalról soha eddig nem látott tömegben érkeztek a dicshimnuszok az elhunyt személyéről és működéséről. Olyan volt, mintha a megszólalók egymást akarták volna túllicitálni abban, hogy ki tud még több szépet, jót, vagyis még nagyobb hazugságot a halottról elmondani. [Mindebből az derült ki, hogy az egész világ igen nagyra értékelte Bergoglionak a katolikus, illetve a zsinati egyház szétzúzása érdekében mutatott szívós kitartó munkáját.] Én viszont azt kérdezem magamtól, hogy egyáltalán méltók vagyunk-e mi Isten közbelépésére? Azok a prelátusok, akik felismerték Bergoglio tanításában az eretnekségeket, most arra kérik Istent, hogy egy hithű pápát adjon nekünk. Én azonban ezt kérdezem: miért hallgassa meg Isten a kérésüket, ha olyan gyávák voltak, hogy nem merészeltek egy olyan nyilvánvaló igazságot kimondani, sőt még ma sem merészelik kimondani, hogy Bergoglio nem volt katolikus? Ha megvizsgáljuk Isten népének történetét, akkor azt látjuk, hogy Isten azokat az embereket hallgatta meg, akik hűek voltak Hozzá: „Távoltartja magát az Úr a gonoszoktól, de meghallgatja az igazak imáját.” (Péld 15,29, lásd még 1 Pét 3,12; Zsolt 33,17) – „A gyávák, hitetlenek, gonoszok, gyilkosok, kicsapongók, csalók, bálványimádók és hazugok mind a lánggal égő kénköves tóba kerülnek.” (lásd Jel 21,8)
Miért hallgassa meg Isten azok imáit, akik elárulták Őt, akik hazudnak és csalnak? Istent nem az eretnekek árulták el, hanem mindazon prelátusok, akik tudták, hogy Bergoglio eretnek volt, és mégis hallgattak, hogy ne veszítsék el pozíciójukat. Igen, ezek az emberek mind ugyanúgy felelősek az Egyház mai helyzetéért, sőt ki merem mondani, hogy még inkább, mint az eretnekek. Akárkit is válasszanak pápává, annak Bergogliot eretneknek kell nyilvánítania, minden (szabadkőműves) gúnyiratát érvénytelenítenie kell, minden kinevezését vissza kell vonnia – mert minden egyéb csak ezt a bohózatot fogja elmélyíteni, és az Egyház agóniáját fogja meghosszabbítani.
|
vissza