Bevezetés:
2025. szeptember 12. és 14 között, az ENSZ szervezésében a Szent Péter dóm és tér adott otthont a „Minden ember testvérisége” elnevezésű rendezvénynek. Ezzel kapcsolatban jelent meg Diane Montagne interjúja, melyet az újságírónő Gerhard Müllerrel folytatott.
Müllerrel, a felszabadulási teológia egyik fő védelmezőjével kapcsolatban fontos a tájékozódás – például a honlap vele foglalkozó, az ő nézeteit bemutató írásainak segítségével, hiszen Müller még a Hittani Kongregáció prefektusaként is több eretnekséget vallott.
A vele foglalkozó számos írás közül lásd a honlap ezen cikkét – Egy főeretnek lesz a Hittani Kongregáció új prefektusa – melyről még több róla szóló cikk érhető el.
Müllerből azután lett az igaz hit és a katolikus tradíció egyik előharcosa, amikor Bergoglio eltávolította prefektusi székéből. Ahogy az egyik őt bemutató szerző írja, Müller mindig is ismert volt karrierizmusáról, úgy hogy nem meglepő, hogyha kirúgását követően a másik oldalon akart „komoly tényezővé” válni. Ez sikerült is neki: mint az igaz hit bátor védelmezője naponta szerepel a sajtóban. Így volt ez a fent említett rendezvénnyel kapcsolatban is, amikor Diane Montagne, egy a jobbak közé tartozó vatikáni tudósítónő interjúvolta meg. Ebből az interjúból következnek itt részletek, melyeket azért közlök, mert német nyelven ebből lehetett a legtöbb információt szerezni erről az újabb római botrányról.
A „Minden ember testvérisége” elnevezésű ENSZ-agenda harmadik világtalálkozója
Ezen agenda kiindulópontja a Bergoglionak 2019-ben, Abu Dhabiban aláírt dokumentuma.
(További cikkek ezen eseménnyel kapcsolatban itt találhatók:
Jézus Krisztus vagy a Sátán – nincs más választási lehetőség
„Teljes egészében a Bergoglio-féle vonalat folytatjuk”)
Joseph Seifert osztrák filozófus a dokumentum egyik passzusát „minden eretnekség eretnekségének” nevezte, mivel abban – az isteni Kinyilatkoztatás és az Egyház tanításával szemben – az aláírók minden vallást "Istentől akartnak" jelentettek ki.
Az újságírónő bevezetőjében ezeket az adatokat közölte a szóban forgó találkozóról:
A rendezvényt Mauro Bambetti, a Szent Péter bazilika "főpapja", a Fratelli Tutti Foundation és a Be Human Initiative rendezte. A pénteki program középpontjában tizenöt tematikus beszélgetés-forduló állt, melyekben a következő témákhoz lehetett hozzászólni: a modern robottechnika [ezt hivatalosan másképp hívják], mezőgazdaság, gyermekvédelem és kommunális önigazgatás. Ezt szombaton a római Capitoliumon „az emberiség gyűlése” nevezetű rendezvény követte, valamint egy „Grace for the World” nevet viselő esti koncert a Szent Péter téren. Ezen olyan énekesek mellett, mint Andrea Bocelli és Jennifer Hudson, náluk is vitatottabb figurák is részt vettek, például olyanok is, akik homo-parádékon is szoktak közreműködni.
A Vatikán azt is bejelentette, hogy az estét „egyedülálló módon fogja gazdagítani egy látványos drón-show 3500 drónnal, amik a Szent Péter bazilika kupolája fölött megvilágítják az eget”. Gambetti elmagyarázta, hogy a drónok Bergoglio arcát, valamint a Sixtusi kápolna képeit fogják a kupolára vetíteni. – Végül Bergoglio arca nem a kupolára, hanem az égre lett kivetítve, a kupola körül ide-oda forgatva:
G. Müller: Ezt nem lehet felfogni. Ez az egész az antik apoteózisra emlékeztetett, amikor a római szenátus egy császárt istennek jelentett ki – vagy a moszkvai Vörös térre, ahol Sztálin és Lenin óriásképeit új bálványokként függesztették fel.
Mindazonáltal az egész valami mást is jelentett: Az emberben azt a nyomasztó érzést keltette fel, hogy a „Big Brother” szemmel tart bennünket.
A Szent Péter bazilika Jézus Krisztus világegyházának a jelképe. Róma püspöke Péter utódaként arra van hivatva, hogy Krisztus alázatos helytartója legyen – nem, ahogy az Osservatore Romano egyszer tévesen leírta, „Krisztus utóda”, aki az Isteni Kinyilatkoztatást saját tanai által teljessé teszi.
De milyen üzenetet hordoz Bergoglio égre kivetített arca – Krisztus orcája helyett – a világ számára?
Diane Montagna: Amikor a katolikus misszionáriusok pogányok közé mentek, elsőként gyakran a bálványszobrokat törték szét. Nem gondolja, hogy ma az "egyházban" is egyfajta „bálványdöntésre” lenne szükség?
G. Müller: De, feltétlenül. A Szent Péter bazilikát ismét meggyalázták – alig egy héttel az ú. n. "LGBT-szentévi zarándoklat" után.
A Szent Péter bazilika a katolikusság látható központja. A szervezők mégis kiszolgáltatták egy szekularizált világnak, hogy ők az ideológiájuk színpadává tegyék. A világgal kötött eme kompromisszumok nyílt ellentétben állnak Istennek Jézus Krisztusban megvalósuló Kinyilatkoztatásával. Hiszen maga az Úr mondta: „Ha szeret benneteket a világ, akkor nem vagytok az én tanítványaim.” (lásd: Jn15,18-19)
A bazilika előtt megtartott koncerthez írt beszédben Pharrell Williams ezeket kürtölhette világgá: „Mi a kegyelem? A kegyelem fény, ami közülünk mindenkiben él és arra vár, hogy megosszák – nem csak egy áldás, amit fogadunk, hanem egy erő, amit tovább adunk egymásnak. Minden kultúrában, minden nyelvben, minden történelemben ugyanaz a lehelet, ugyanaz a szellem, ugyanaz a fény – az univerzum fénye, ami minden, ami van, minden, ami valaha lesz … Fel tudjuk egy pillanatra emelni a kezünket és azt a fényt megnézni, ami a miénk? Emberek, emeljétek fel telefonjaitokat a levegőbe, és kapcsoljátok be a fényeiteket.”
Csakhogy a kegyelem nem ez, hanem természetfeletti ajándék, amit Istentől, a mi Atyánktól Jézus Krisztuson keresztül kapunk. Kerülnünk kell a keresztény kifejezések minden olyan használatát, mely eredetétől és céljától elválaszt – nevezetesen a Legszentebb Szentháromságtól és Isten emberré lett Igéjétől. Az ilyen kijelentések – különösen a Szent Péter dóm kulisszája előtt – zűrzavarhoz vezetnek és a pelagianizmusban végződnek, vagy egy csupán horizontális humanizmusban. Jézus mondta: „Én vagyok a szőlőtő, ti vagytok a szőlővesszők. Aki énbennem marad és én őbenne, az bő termést hoz; mert nálam nélkül semmit sem tehettek.” (Jn 15,5)
Mi köze van a szent római Egyháznak az önmegváltás mindezen programjaihoz? Úgy tűnik, hogy ezek a rendezvények inkább azt célozzák, hogy a katolikus "egyházat" az ENSZ egyfajta vezető fórumaként prezentálják – a pápával mint szekuláris káplánnal –, az Evangélium hirdetése, és Jézus Krisztus keresztje alatt állás helyett.
De felemelték-e ezek a csoportok valaha is a hangjukat a keresztények világban folyó üldözése vagy a keresztény nemzetek szisztematikus elkereszténytelenítése ellen? Nem, ezek miatt senki nem tiltakozik – csak hallgat.
[Afrikában szinte alig telik el nap, hogy ne ölnének meg egy csomó keresztényt egyedül a hitük miatt – de ki tiltakozik ez ellen? Prevost nem, a római "egyház" nem, a világsajtó nem…, sőt meg sem említik őket].
Diane Montagna: Prevost nemrégen azt mondta, hogy nem csoda, hogy az „értékek” támogatása – mégha evangélium-szerint is hangzanak – erőtlenek maradnak és nem képesek a világot megváltoztatni, ha kiszedik belőlük Krisztust, aki ezen értékek eredete. A mostani rendezvény sajtóközleménye Jézus Krisztust egyetlen egyszer sem említette meg – sőt, odáig ment, hogy kijelentse: „Nekünk az egyetlen horizontra kell tekintenünk – a testvériséggel táplálkozó emberiségre.” – Amikor Gambettinek feltettem a kérdést, hogy ez a két látásmód hogyan egyeztethető össze, ő azt válaszolta, hogy az inkaráció által egyeztethetőek össze. „Újra fel kell fedeznünk az istenit minden egyes ember életében.” ….
Vigyázat! Emiatt az utolsó bekezdés miatt nehogy azt higgye valaki, hogy Prevost nem tudott erről a rendezvényről, hogy nem tudta, mik fognak ott lejátszódni és elhangzani! Nem, ő pontosan azt a tervet hajtja végre, amit Malachi Martin az Utolsó pápa című könyvében leírt, és amit G. Müller is felfedett ebben az interjúban: A Vatikánt kiszolgáltatni a szekularizált világnak, hogy ők a saját ideológiájuk színpadává tegyék. A katolikus "egyházat" az ENSZ egyfajta vezető fórumaként használni – a pápával mint tiszteletbeli káplánnal.
Feltéve: 2025. szeptember 25. Szent Gellért püspök és vértanú ünnepén
|