Tudathasadásban szenvedő közösség
A 2026. július 1-i Econe-"szentelések"
Roberto de Mattei és Taylor Marshall cikke nyomán
(forrás: www.katholisches.info – 2026. július 1. és www.kath.net – 2026. július 4.)

„Habetis mandatum apostolicum?” – (Birtokotokban van az apostoli felhatalmazás?) Ezzel a tiszteletreméltó formulával – amivel a hagyomány szerint megállapítják, hogy a felszentelendők megkapták-e felszentelésükhöz elengedhetetlen pápai engedélyt – kezdődött Econe-ben a püspökszentelés szertartása.
     E kérdésre az egyértelmű válasz helyett egy nyilatkozatot olvastak fel, amit az FSSPX-rendfőnöke fogalmazott meg, és amivel a Piuszosok a Róma engedélye nélküli szentelést akarták igazolni.
     A nyilatkozatban az állt, hogy az "egyház" tekintélyei olyan magatartást tanúsítanak, mely ellenkezik a hittel és a szent hagyománnyal és az Egyház változatlan Tanítóhivatalával. Ezért szükségesnek tartják, hogy olyan püspököket szenteljenek, akik a hagyományhoz hűségesek. Ezen okból tartják súlyos kötelességüknek, hogy ezeket a papokat a püspök-hivatal kegyelmével felruházzák.

A szertartás során a négy új "püspök" a főkonszekráló, Alfonso de Galarreta előtt térdelve, egyenként letette a Pontificale Romanum-ban előírt esküt, mely ezekkel a szavakkal kezdődik:
     „Én …, mostantól kezdve és mindörökre megőrzöm az engedelmességet és a hűséget Szent Péter apostol, a római Anyaszentegyház, XIV. Leó Szentatya és az ő törvényes utódaival szemben…”

Taylor Marshall kritikája e pontnál kezdődik:
     „Az FSSPX-főnökeinek meg kellett volna mondaniuk az igazat, amikor a liturgia előírása szerint a pápai engedély iránti kérdést megkapták: 'Nem, nincs apostoli meghatalmazásunk. Leó pápa kifejezett akarata ellenére tesszük ezt, mert nekünk van igazunk, és neki nincs', – ezt kellett volna válaszolniuk.”
     E világos válasz helyett „egy vörös szalagú pergamentekercsről olvastak fel egy szöveget, mintha ez lett volna a pápai dekrétum Rómából”.

Ez az eljárás még olyanokból is heves nemtetszést váltott ki, akik egyébként jóakarattal viseltetnek az FSSPX iránt. „Mert ez a pszeudo-mandátum, amit a liturgia alatt mutattak be, nem volt becsületes trükk. Ez a liturgikus újítás azonkívül egyértelműen 'nem hagyományos'.”



Szerkesztő megjegyzése:
Amit az FSSPX tagjai már 56 év óta művelnek, az nem egy trükk, nem egy egyszerű vétek, hanem egyértelmű bizonyítéka tudathasadásuknak. De mint minden egyéb hazugságot, csalást, gazemberséget, amit ma a zsinati egyházat követve a világban elkövetnek, ezt sem veszi senki észre. Az ú. n. tradicionalisták úgy néznek el felette, mintha ez a skizofrén cselekedet nem az orruk előtt valósulna meg naponta.
     A katolikus tanítás szerint értelmi fogyatékos férfit nem lehet pappá szentelni. Márpedig Lefebvre és követői súlyos skizofréniában szenvednek: hiszen már 56 év óta nyíltan nem engedelmeskednek a Rómában székelő fehér ruhás embereknek, mégis esküvel fogadják a világ előtt, hogy engedelmeskednek nekik.
     Sőt, még tag is csak az lehet náluk, aki belépésekor aláírja, hogy a szentmisét „una cum” fogja mondani – azaz egységben – a mindenkori zsinati fehér ruhás emberrel. Holott egy eretnekkel, pláne egy hitehagyottal egységben mondott mise már önmagában is érvénytelen, pláne ha még azt is tudjuk, hogy Lefebvre nagyon nagy valószínűséggel (e valószínűség mértéke egyre csak nő) nem volt se pap, se püspök, következésképpen az összes Lefebvre-féle vonalban "felszentelt" férfi valójában egyszerű laikus, akinek a szentmiséi ugyanúgy érvénytelenek, mint az általuk kiosztott szentségek.


Feltéve: 2026. július 6.


VISSZA


vissza

a KÖNYVTÁR oldalra                              a KEZDŐLAPRA