Omnia ad maiorem Dei gloriam! – Mindent Isten nagyobb dicsőségére!
Per Mariam ad Jesum!

Az imában az értelem őseredeti tevékenysége működik

Elmélkedések az imádságról
Írta: Evagrius Ponticus († 400)
(forrás: www.einsicht-online.org – 2001. december)

Nem fogsz tudni tökéletesen imádkozni, ha anyagi dolgokkal vagy megterhelve, és állandóan gondok nyugtalanítanak. Az imádkozás megköveteli a gondolatoktól való mentességet. Béklyóban lehetetlen szárnyalni. A lélek, mely alá van vetve a szenvedélyeknek, soha nem fogja elérni az imádkozás csúcsát, mert a szenvedélyek ide-oda rángatják, és így nem képes az imádkozáshoz szükséges megingathatatlan nyugalmat megszerezni. Ha Isten angyala segítségünkre jön, egyetlen szóval elűz minden ellenséges befolyásolást, és az értelemnek azt a fényét gyújtja meg, ami nem alszik ki.

A Jelenések Könyvének 24 véne tömjénnel tele aranycsészét tartott a kezében – a szentek imáját. Az aranycsésze alatt az Istennel való barátságot értjük, az Iránta való tökéletes lelki szeretetet, melyben az imádság a lélekben és az igazságban hat.

Ha azt gondolod, hogy az imádkozás közben nem kell vétkeid felett könnyeket ontanod, akkor gondolj arra, hogy ezzel messzire távolodsz Istentől. Ha örökre Vele akarsz maradni, akkor forró könnyeket hullassál. – Ha helyesen imádkozol, akkor belső biztonságban lesz részed. Az angyalok fognak meglátogatni, mint egykor Dániel prófétát, és fényes bepillantást engednek neked minden történésbe. Ha szenvedélymentesen és szellemi módon, lélekben és mély békében imádkozol, akkor olyan leszel, mint egy sas, ami messzi magasságokba emelkedik.

A zsoltár-imák tompítják a szenvedélyeket, és megnyugtatják a test türelmetlenségét. Az imában az értelem őseredeti tevékenysége működik. Az ima az a tevékenység, ami a szemlélődő értelem fenségességén alapszik, vagy más szóval: a szemlélődő értelem legszebb és legtökéletesebb teljesítménye az ima.

A test tápláléka a kenyér, a léleké az erény, a szemlélődő értelemé a szellemi ima. Imádkozás közben győzzél le minden testi ingert. Ne hagyd, hogy bármi megfosszon az ima fenséges kincsétől.


Evagrius tanácsait kissé más formában lásd ITT.


Evagrius Ponticus (345 körül-400), egyházi író, Nyssai Szent Gergellyel részt vett a II. Konstantinápolyi Zsinaton. Majd Jeruzsálembe, s onnan az egyiptomi remetékhez távozott. Mint aszkéta és író nagy tekintélyre tett szert.



Szerkesztő megjegyzése:
Evagrius Ponticus e szavakkal leírt megállapítását: „Nem fogsz tudni tökéletesen imádkozni, ha anyagi dolgokkal vagy megterhelve, és állandóan gondok nyugtalanítanak. Az imádkozás megköveteli a gondolatoktól való mentességet” – gondolom – minden komolyan imádkozni szokott és akaró mai hívő túlságosan is jól ismeri és fájlalja. Mert a mai világ információkkal, apró-cseprő és nagyobbnál nagyobb gondokkal, tennivalókkal túlterhelt embere egész egyszerűen nem lehet mentes még az imádság alatt sem az evilági gondolatoktól. S. Maessen ugyan azt mondta, hogy az ima alatti elkalandozások ne nyugtalanítsanak, mert még a szentek sem voltak ettől mentesek, ez annyira emberi dolog, de ez alatt csak az emberre jellemző figyelmetlenségeket értette, nem a folyamatos, gondok okozta elkalandozásokat.
     Mivel ez a probléma nem mai keletű, a katolikus Egyház mindig támogatta a szemlélődő apácarendek, például a klarissza, a karmelita kolostorok létrejöttét. De a zsinati, és ma már nyugodtan sátáninak nevezhető NOM-os szekta törvénye az, hogy minél hasznosabb és jobb, sőt nélkülözhetetlenebb valami a katolikusságnak, azt annál könyörtelenebbül és annál gyorsabban el kell pusztítani. Ezért hozta meg Bergoglio fellépésének kezdetén már azt a rendeletet, hogy a szemlélődő apácarendeket meg kell szüntetni, ha nem végeznek szociális munkát, illetve ha kevés tagjuk van.
     E szekta fő célja valójában ez: gyökeréig kiirtani a katolikus lelkiség minden formáját, elsősorban azt, ami a leghatékonyabban tud ellenállni a Gonosz támadásának – köztük az alázatos katolikus imádságot.


Feltéve: 2026. október 21.
Kiegészítés: 2026. október 22.


VISSZA


vissza

a KÖNYVTÁR oldalra                              a KEZDŐLAPRA