Az FSSPX válasza Rómának
|
[Miután Róma közölte a Pius Közösséggel, hogy a július 1-re hirdetett püspökszentelések megtartása kiközösítést von maga után, a közösség rendfőnöke igazi katolikus hitvallással reagált Róma fenyegetésére. A rendfőnöknek ez az írása talán még értékesebb, mint előző levele. – A mostani hitvallást olvasva, egyfelől összeszorul az ember szíve, hogy miként nem tudnak ezek elszakadni lefebvrista eretnek tanuktól – „elfogadni és ellenállni” ideától –, másfelől felcsillan a remény, hogy talán, egy ilyen tökéletesen katolikus hitvallás után belátják tévedésüket, és végre igazán katolikusok lesznek. – Az eredeti szövegen csak annyiban változtattam, hogy Prevost művésznevét a megszólításban és még egy másik helyen nem írtam ki]
Katolikus hitnyilatkozat Rómának Írta: Davide Pagliarani, az FSSPX rendfőnöke (forrás: www.fsspx.de) A Szent X. Pius Papi Közösség több mint ötven éve igyekszik azon tévedésekkel kapcsolatos lelkiismereti konfliktusait közölni a Szentszékkel, melyek a katolikus hitet és erkölcsöt tönkreteszik. Sajnos, minden eddigi tárgyalás eredménytelen maradt, ráadásul az összes általunk felhozott problémára sem kaptunk kielégítő választ. A Szentszék részéről több mint ötven éve láthatóan az egyetlen komolyan fontolóra vett megoldás a kánoni szankciókból áll. Ennek következtében számunkra – nagy sajnálatunkra – úgy tűnik, hogy Róma a kánonjogot nem a hitben való megerősítésre, hanem az attól való eltávolításra használja. A következő szöveggel a Szent X. Pius Papi Közösség gyermeki tisztelettel és nyíltsággal a katolikus hithez való hűségét szeretné kinyilvánítani, anélkül, hogy …. bármit is elhallgatna.
A Pius Közösség ezt az egyszerű hitnyilatkozatot az ön kezébe helyezi. Az e szövegben foglaltakat mi azon elengedhetetlen minimumnak tartjuk, ami szükséges ahhoz, hogy valaki az Egyházzal való közösségben legyen, hogy magunkat valóban katolikusnak, következésképpen a pápa gyermekeinek nevezhessük.
aki egyetlen egy vallást akart, aki az Ószövetséget véglegesen hatályon kívül helyezte, aki az egyetlen egy Egyházat megalapította, aki a Sátán fölött diadalmaskodott, aki a világot legyőzte, aki az idők végezetéig közöttünk marad és újra el fog jönni, hogy az élőket és holtakat megítélje. Ő, az Atya tökéletes képmása, Isten emberré lett Fia megtestesülésével és a kereszten önként vállalt áldozatával a világ egyetlen Megváltójává és Megmentőjévé tétetett meg. Urunk az isteni igazságosságnak tesz eleget, amikor drágalátos vérét kiönti; ebben a vérben alapítja meg az Új és Örök Szövetséget, és helyezi hatályon kívül a régit. Ezért Ő az egyetlen közvetítő Isten és az ember között és az egyetlen út, melyen az Istenhez lehet jutni. Csak aki ismeri őt, ismeri az Atyát is. A Boldogságos Szűz Mária isteni végzéssel lett közvetlenül és szorosan az egész megváltás műve mellé állítva, ezért e kapcsolat tagadása – a hagyományos tanítás értelmében – maga az isteni Gondviselés akarta megváltásfogalom meghamisítását jelenti.
Csak egyetlen egy hit és egyetlen egy Egyház létezik, ami megmenthet bennünket. A római katolikus Egyházon kívül és az ezen Egyház által ősidők óta tanított hit megvallása nélkül nincs se üdvösség, se bűnbocsánat. Az a megbízatás, amit az apostolok kaptak, nevezetesen, hogy hirdessék az Evangéliumot minden embernek, és minden embert a katolikus vallásra térítsenek, az idők végezetéig érvényben marad, és megfelel annak a legabszolútabb és legkényszerítőbb szükségszerűségnek, ami csak a világon létezik: „Aki hiszen és megkeresztelkedik, üdvözül; aki pedig nem hiszen, elkárhozik.” (Mk 16,16) – Ezért az ezen feladat teljesítéséről való lemondás az emberiség elleni legsúlyosabb bűntettet jelenti!
Egyedül a római katolikus Egyház bírja mindazt a négy jellegzetességet, mely a Jézus Krisztus által alapított Egyházat jellemzi: egység, szentség, katolikusság és apostoliság.
Egyetlen egy hitnek egyetlen egy istentisztelet felel meg, ami e hit legnagyobb, legautentikusabb és legtökéletesebb kifejeződése.
A segítség, amiben a lelkek a katolikus Egyház szentségei által részesülnek, minden körülmény között és minden időben elégséges arra, hogy a híveknek a kegyelem állapotában való életre lehetőségük legyen. Keresztelő Szent János példáján okulva az igazi felebaráti szeretet arra kötelez bennünket, hogy a bűnösöket figyelmeztessük, és soha ne mondjunk le azon eszközök használatáról, melyek a lelkek megmentésére szükségesek.
Aki a bűn állapotában eszi Urunk testét és issza vérét, az saját ítéletét eszi és issza [ld. 1 Kor 11,22], és ezt a törvényt, ami Szent Pál tanításában és a tradícióban bennfoglaltatik, egyetlen tekintély sem változtathatja meg,
Az evilági intézmények és nemzetek, mint ilyenek, alárendelése Urunk Jézus Krisztus tekintélyének a Megtestesülés és a Megváltás közvetlen következménye. Ennek következtében az intézmények és a nemzetek laicizmusa nem más, mint Urunk istenségének valamint egyetemes királyságának burkolt tagadása.
ebben a hitben és ezekben az alapelvekben tanítson és erősítsen meg minket. Urunk segítségével inkább akarunk meghalni, mint hogy erről lemondjunk. Ebben a megváltoztathatatlan hitben akarunk élni és meghalni – abban reménykedve, hogy ez egykor a megváltoztathatatlan, örök igazság közvetlen látásának engedi át a helyet..
Kiközösítés? De hát kitől? (forrás: www.summorum-pontificum.de – 2026. május 15.)
Jean-Michel Gleize, a Pius Közösség egyik fontos teológusa egy cikkében kijelentette, hogy nem hajlandó arra, hogy egy olyan teológiailag képzetlen alak, mint Fernández, továbbra is "orrkarikánál fogva vezesse őt körbe a kuriális porondon". Kiközösítés? De hát kitől? Attól, aki egy szakadár nőtől – Canterbury "érsekétől", Sarah Mullally-tól – áldatja meg magát? Azoktól, akik engedélyezik a homoszexuálisok megáldását? Azoktól, akik a Pachamama előtt letérdelnek? Az Egyházban a büntetéseknek gyógyító célkitűzésük van. Nem kellene akkor a jóakaratú katolikusok ajkára Urunknak az Evangéliumban elhangzott szavai tolulnia? „Medice, cura teipsum – Orvos! gyógyítsd tenmagadat!” (Lk 4,23) A rendfőnök levele német nyelven ITT olvasható
|
vissza