|
„Az evilági tekintélyt alá kell vetni a lelki hatalomnak” (VIII. Bonifác pápa)
Prevost szavazása (forrás: www.kath.net – 2026. október 29. és 30.) A Vatikán megerősítette, hogy Prevost „borítékos szavazás útján Chicagóban leadta szavazócéduláját”. Az amerikai „County Clerk” közigazgatási hatóság megerősítette, hogy Prevost október 3-án „Illinois államra vonatkozó borítékos szavazáshoz tartozó iratokat kért” tőlük. Prevost a választói névjegyzékben polgári nevén, és bátyjának a címén lett regisztrálva.
A Vatikán 2026. október 30-i hivatalos nyilatkozata:
Prevost és a szuverén nép Írta: Massimo Viglione professzor (forrás: www.katholisches.info – 2026. november 3. https://katholisches.info/leo-xiv-und-das-souveraene-volk/) Nem a szabadság, egyenlőség, testvériséget ünnepelte Prevost már Franciaországban is?
Prevost azzal, hogy az egész világnak maga jelentette be, hogy részt vesz az amerikai félidős választáson, nem csak nyilvánvaló választási reklámot űzött – hiszen köztudott, hogy eddig is mindig a demokratákat támogatta –, hanem valójában sokkal rombolóbb és felforgatóbb operációt hajtott végre, mint azok, akik ilyet csupán politikai síkon szoktak elkövetni. Prevost e tettével ismét felmerül a döntő kérdés: Szabad-e Péternek részt vennie egy választási propagandában, és egy idegen állam kötelességtudó polgárának mutatkoznia? – Nem alacsonyítja-e le ezzel a pápaságot egy szekuláris állam, és egy államorientált etatista politikai nevelés kiszolgálójává? Még világosabban: Szabad-e egy pápának azt eltorzítani, értékteleníteni, banalizálni és szánalmas módon emberivé tenni, ami nem csupán emberi természetű, és egyáltalán csak azért létezik, mert lényét tekintve nem csak emberi, hanem isteni eredetű is? [??]
Szabad-e Péternek magát, vagyis az Egyházat az állam szolgálatába állítania?
És ha Prevost ezt teszi, ráadásul ezt még az egész világnak is tudomására hozza, akkor vajon mit akar ezzel velünk közölni? Milyen következtetéseket kell nekünk abból levonni, ha Prevost továbbra is egy állam közönséges polgárának tartja magát és nem Péternek?
Szerkesztő megjegyzése: Nagyon "megható", ahogy az ú. n. konzervatív katolikus oldalak cikkírói és kommentátorai felháborodó írásaikkal elárasztják az internetet. Hogy aztán, mint minden ehhez hasonló botrány után, szépen visszatérjenek elképesztően anti-katolikus és ostoba véleményükhöz: Akármit is tesz Prevost, akármit is tesznek a zsinati szekta elöljárói, azért ők pápák. Ugyan nem kell őket komolyan venni, mert aki a pápát komolyan veszi, az ultramontanista, vagyis olyan tant követ, amit csak a 19. század végén találtak ki. [E véleményen alapszik a lefebvrista-ideológia, és az ezt követők elméletei, köztük minden magát tradicionalistának mondó magyar közösség és aktivista is.]
A kommentárokban beszélnek Péterről, a pápaságról, csak éppen a lényeget hagyják ki teljes egészében. Arról egyetlen cikkben, hozzászólásban nincs szó, hogy ki is a pápa elsősorban. Azt nem mondja ki senki, nem írja le senki, hogy Péter, és utódai Krisztusnak a Helytartói, hogy a katolikus Egyház Krisztus Egyháza, és ezért Ő az Egyház Feje, a pápa pedig közvetlenül az Ő földi helyettese, megbízottja. Ezért a pápának mindazt, amit tesz, e tény tudatában kell tennie.
Sátán két legnagyobb és leghatásosabb fegyvere a rombolásra, a minél nagyobb káosz előidézésére: a demokrácia és a technika. Ez a két dolog, ami a legalkalmasabb az emberek rosszra való hajlamát a végtelenségig kiaknázni, támogatni és felerősíteni. És ez a két dolog az, ami mai, sátáni világunkat teljes mértékben uralja. És Prevost mindkettő, de különösen a demokrácia legnagyobb híve, nem csak azzal, hogy dicsőíti ezt a velejéig istentelen rendszert, hanem azzal is, hogy a pápaságot e rendszer szerint igyekszik átalakítani.
Prevost e tette bizonyítja, mennyire előre megfontolt volt az új zsinati kalendárium bevezetése, ami Krisztus-Király ünnepét Mindenszentekünnepe előtti vasárnapról az egyházi év végére helyezte át: ezzel akarták demonstrálni, hogy Jézus majd csak a túlvilágon lesz király, itt a földön még nem Ő uralkodik. Krisztus királyságának, és ezzel az Egyház államok fölötti lelki hatalmának a nagy védelmezői voltak – többek között – II. Szilveszter, VII. Gergely, III. Ince és VIII. Bonifác pápák.
Prevost mostani tette tehát nem más, mint saját pápa-létének és Krisztus királyságának a tagadása. Szavazását ezért akár bejelentésnek is lehet minősíteni: „Vegyétek már végre észre, hogy nem vagyok pápa, hogy már nincsenek pápák! Mire vártok még? Milyen bizonyítékra van még szükségetek, hogy lássátok a nyilvánvaló igazságot? Mit kellene még Istennek tennie, hogy végre észre térjetek?”
|
vissza