Figyelmeztetés: Ugyan igaz az a mondás, hogy egy csecsemőnek minden vicc új, és ezért talán helyesebb lenne minden olyan hír előtt, mely egy régebbinek a folytatása, bizonyos mértékig ismertetni az előzményeket is, a mostani hír-áradat miatt ez szinte lehetetlen. Ezért arra kérem az olvasókat, hogy a „frissítés” oldalon nézzenek utána az elmúlt hetek cikkeinek, azokban megtalálják mindennek az előzményét. A történet első 5 fejezete 6. fejezet: február 17. kedd dél, 14:59 órakor A „Tagespost” értesülései szerint Gerhard Wagner nem önszántából lépett vissza. Az újság arról számol be, hogy Wagner plébánost püspöke, Ludwig Schwarz kérte erre a lépésre a sokfajta kritika és a fenyegetések miatt. Paolo Rodari olasz Vatikán-szakértő február 17-én, kedden azt jelentette, hogy jelenleg a Vatikánban sem tudják még, mit fognak tenni. A kúria azon tagjai, akik úgy vélik, hogy Wagner visszalépését nem szabad elfogadni, azon a véleményen vannak, hogy végre erős jelet kell az osztrák episzkopátus vezetőségének adni. Egy olyan jelet, mely megérteti velük, ki a parancsnok, s mely mind az új nuncius, Peter Zurbriggen érsek, mind Schönborn bíboros fülét eléri. Egy neves egyházjogász, aki ismeretlen akar maradni, kedden a kath.net internetes portálnak azt mondta, hogy can. 189 § 2 szerint egy egyházi tekintély, mely egy hivatalt átad, az erről való lemondást, mely nem valódi indokon alapul, nem fogadhatja el. Arra is utalt, hogy a Vatikán ebben az esetben can. 188 is alkalmazhatja, melyben kifejezetten szó van a jogtalanul bebeszélt félelemből való visszalépésről. Végezetül megemlítette, hogy Wagner, ameddig lemondását nem fogadják el, bármikor vissza is vonhatja azt. 7. fejezet: február 18. szerda 15:13 órakor Ludwig Schwarz linzi megyéspüspök szerdán telefonon arra kérte Gerhard Maria Wagner plébánost, hogy végre írja alá visszavonási kérelmét, majd küldje el azt a Vatikánnak. Ennek ellenére eddig a pillanatig a kinevezett segédpüspök nem írta alá a kérelmet. Mindeközben az interneten számos egymással ellentétes érzelmű és tartalmú e-mailes akciók futnak. Egy petíció arra kéri Wagner plébánost, hogy vonja vissza lemondását, mert „püspöktársaitól olyan hamis képet kapott a kinevezését követő reakciókról, mely nélkül véleményünk szerint soha nem fordult volna ilyen kéréssel Rómához”.      Ezen kívül Schwarz püspököt arra kérik, hogy „újra vegye fel eredeti magatartását, és próbálja meg a munkát az általa pár napja még szívesen fogadott Wagner segédpüspökkel”. 8. fejezet: február 19. csütörtök 8:34 órakor A Rómában oktató egyházjogász, P. Markus Graulich SDB a Radio Vatikanban elhangzott beszélgetés során azt mondta, hogy „egyházjogilag egyedülálló”, hogy egy püspök a pápától kinevezése visszavonását kérje. Ilyen helyzet még soha sem fordult elő, és ezért „jogilag nehezen kezelhető”, vélte.      „Ismerek olyanokat, akik lemondtak a kinevezésről, ez olyasmi, ami gyakran előfordul. De hogy valaki azt kéri, hogy a már megtörtént kinevezését vonják vissza, nem tudok arról, hogy ilyesmi bármikor is előfordult volna. És ez jogilag nehezen kezelhető, mert nem tudok olyan hivatalból visszalépni, amit még nem is gyakorlok.” „Ebben az esetben nem is visszalépésről van szó, hanem Wagner arra kéri a pápát, hogy mondjon le a kinevezésről. De erre a kérésre ezidáig nincs semmi válaszunk a pápa részéről. Ugyanakkor Schwarz püspök reakcióiból arra tudunk következtetni, hogy mindenki azzal számol, hogy a pápa eleget tesz a kérésnek. Mindazonáltal a pápa szabadon dönt az ilyen dolgokban.” 9. fejezet: február 19. csütörtök 13:34 órakor Stephan Baier, a Tagespost újságírója „Gerhard Wagner megy, a válság marad” címmel számolt be Wagner kinevezett linzi segédpüspökkel folytatott beszélgetéséről. Wagner a nyomást, mely rá nehezedett így jellemezte: „Az espereseket talán meg tudtam volna győzni – de ha egy püspök el kezd félni…?” Végül nem látta értelmét, hogy a hivatalt elfogadja, „miután a püspökök mind elbuktak”. A végén mint segédpüspök, „nem látott semmilyen alapot” egy gyümölcsöző munka számára. Annak elképzelése, ahogy a bérmálásokat visszavonják, a vizitációkat elutasítják, a megyéspüspök „félelmeivel és szorongásaival” együtt adta a lökést a kinevezés visszavonásának kérelmezéséhez. Az újságnak számos olyan a pápához és az osztrák – még – nunciushoz intézett levél van birtokában, melyben a levélírók azt kérvényezik, hogy Gerhard Wagner mégis segédpüspök maradhasson. Eközben a média hangosan ünnepelte Róma újabb vereségét. A „Kleine Zeitung”, Ausztria második legolvasottabb napilapja első oldalán hozta a hírt „Püspökök kritizálják a Vatikánt” címmel. A német „Süddeutsche Zeitung” olvasóival szintén a címlapon azt közölte, hogy megtörtént a „Vereség a pápa számára”. Ugyanakkor a most triumfáló osztrák püspökök sem gondolják, hogy a válság Wagner menesztésével megoldódik. Schönborn bíboros újságíróknak bevallotta, hogy a Felső-ausztriai egyházi helyzet a püspököknek nagy gondot okoz. Meggyőződésük, hogy itt az összes megkeresztelt általános papsága és a felszentelt papság közötti egyensúlyt újra helyre kellene állítani.      Ugyanezt gondolta Wagner, kinevezett segédpüspök is, amikor egy interjúban „a laikusok klerikalizálása és a papok laicizálása” ellen emelt szót. Tényleg úgy tűnik, hogy a linzi egyházmegyében uralkodó liturgikus visszaélések szolgáltak okul arra, hogy a bécsi nunciatúrában és Rómában arra a következtetésre jutottak, hogy Linzben végre rendet kell csinálni. Ha ezek után Schwarz megyéspüspök úgy véli, hogy „az utóbbi hetek izgalmai után végre vissza térhet a nyugalomhoz”, akkor túl korán örül. Számos laikus és pap, akik örültek Wagner kinevezésének, a „Tagespost”-nak azt nyilatkozták, hogy a linzi egyházmegyében eljött az idő egy apostoli vizitáció számára. Mindeközben az osztrák püspökök február 16-án, hétfőn kiadott nyilatkozatukban világossá tették, hogy mindent megtesznek azért, hogy a jövőben Ausztriában a püspök-kinevezések során a hivatalban levő püspökök kikerülésével ne létezhessen egy külön pápai út. 10. fejezet: február 20. péntek délután Windischgarst plébánosa, Gerhard Maria Wagner péntek délután aláírta a pápának szóló kérelmét a segédpüspöki kinevezése visszavonásáról. Vasárnap este ő személyesen ezt közölte a kath.net internetes hírportállal. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy „ez a lépés nem egészen önként történt”. Wagner sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy nem csak a média gyakorolt nyomást Schwarz megyéspüspökre, hanem mindenekelőtt az egyházi körök. A püspököt leginkább az esperesek véleménye, valamint az egyházból való kilépések megnövekedett száma félemlítette meg. A kath.net szerint még senki nem tudja, hogyan alakul tovább a dolog. Jól informált egyházi körök szerint még mindig létezik az az elképzelés is, hogy Gerhard Maria Wagnert mégis püspökké szentelik. 11. fejezet: február 23. hétfő hajnal Az osztrák államelnök, Heinz Fischer (szocialista párt) a linzi segédpüspöknek kinevezett Gerhard Maria Wagner plébánossal kapcsolatban „döbbenetének” adott hangot, mert Wagner az abortusz korlátozott ideig való engedélyezését „gyilkos törvénynek” nevezte. Egyes egyházi személyiségeknek a homoszexualitást érintő bírálatával kapcsolatban az elnök a Wiener Magazinnak adott interjújában „a leghatározottabban” azt követelte, hogy „az egyneműek kapcsolatának diszkriminációja” végre Ausztriában is „ténylegesen szűnjön meg”. Ez a homoszexuálisok házasságkötését is érinti. „Ez történhet az anyakönyvvezető előtt is. Az én véleményem szerint nem létezik olyan fontos érv, ami miatt ezt a kívánságot ne lehetne teljesíteni.” Az előzményeket lásd a következő cikkekben:        Ami a New Orleans-i hurrikán történetéből kimaradt        A katolikus Egyház újabb veresége? Kommentárok a hírhez e cikkekben találhatóak:        A vég        Amiről Linzben és máshol is valójában szó van