A német püspökökkel egyidőben a svájci főpapok is kiadtak egy hivatalos nyilatkozatot a Pius Közösség ellen. Elsőnek a svájciak, másodikként itt,ezen az oldalon a németek állásfoglalása olvasható, majd harmadikként egy cseh bíboros megnyilatkozása ugyanebben a témában.
Csak a holttestünkön keresztül
A német püspöki konferencia
hivatalos nyilatkozata az FSSPX püspökök kiközösítésének feloldásával kapcsolatban
A nyilatkozat szövege:
(A zárójeles részekben a www.summorum-pontificum.de szerkesztőjének kommentárja olvasható)
(Ezen „Erklärung der deutschen Bischöfe zum gegenwärtigen Weg der katholischen Kirche, Hamburg, 5. März 2009” (a német püspökök nyilatkozata a katolikus Egyház jelenlegi helyzetéhez, Hamburg, 2009. március 5.) című nyilatkozat eredetije a német püspöki konferencia honlapján található. Nem ismert, hogy hány német püspök tiltakozott e szöveg ellen – de ez az eredményt tekintve végülis lényegtelen. Amíg a kisebbség nem áll ellen hatásosan a többségnek, addig neki is együtt kell menetelnie a német nemzeti egyház kialakulásának útján. A Wagner plébános ügyben elért sikerük óta az „El-Rómától” mozgalom tagjai régen nem látott módon szervezkednek.
Ahogy „informált körök” kijelentették, az „El-Rómától” mozgalom tagjai azzal számolnak, hogy a Pius Közösség beilleszkedése évekig, ha nem évtizedekig fog tartani – ők pedig ezt a napot nem akarják megélni. És amíg élnek, minden tőlük telhetőt meg fognak tenni, hogy ezt a napot ne engedjék bekövetkezni.)
A nyilatkozat szövege:
Annak a kiközösítésnek a feloldása, mellyel a Szent X. Pius Papi Közösség négy püspöke 20 év óta sújtva volt, Németországban és világszerte az Egyházon belül és kívül számos reakciót váltott ki, melyeket a mostani tavaszi közgyűlésünkön kimerítően meg tudtunk tárgyalni. E tárgyalások során néhány elvi álláspontunk határozott formát öltött, melyeknek különös fontosságot tulajdonítunk.
1. A Szent X. Pius Papi Közösség saját maga szakadt el a katolikus Egyháztól. A közösséghez tartozó püspököknek és papoknak a kiközösítés feloldása után is tilos a szentmisét bemutatni vagy más szentséget kiosztani. Különösen az ez évre tervezett papszenteléseik vétenek súlyosan az Egyház rendje és jogai ellen. A Szentszéket nemsokára felszólítjuk, hogy adjon ki egy nyilatkozatot, mely jogi lépéseket tesz lehetővé azon püspök ellen, aki ezeket a szenteléseket végre fogja hajtani. Ezen kívül a kúria felelőseinek gyorsan javításokat kell kidolgozniuk a püspöki konferenciákkal való belső egyeztetés és kommunikáció területén. Ez különösen érvényes a konfliktus helyzetekre.
(A német püspökök gyakorlatilag az első pontban a Pius Közösség önfeloszlatását követelik, és arra az esetre, ha ez nem teljesíti követelésüket, nyíltan azzal fenyegetnek, hogy Rómától a püspökök ismételt kiközösítését fogják követelni.)
2. A Szent X. Pius Papi Közösség azért nincs közösségben a katolikus Egyházzal, mert a katolikus tradíción kívül helyezte magát és a pápával való egységet felmondta. … Az Apostoli Széknek a kötelessége megállapítani, hogy a Pius Közösség hajlandó-e az egész Egyház hitbeli meggyőződését, különösen a pápák és a zsinatok tanítását igenelni és elfogadni. A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai feladhatatlanul hozzátartoznak a katolikus tradícióhoz, nem utolsó sorban a vallásszabadságról, a nem-keresztény vallásokkal való kapcsolatokról, az ökumenizmusról, az „Egyház a világban”-ról, valamint a püspökök kollegialitásáról a pápai tekintélyhez fűződő viszonyukban szóló szövegek.
(Ebből világosan kiderül, hogy a német püspökök szerint csak a piuszos papok helyi püspökök alá való teljes behódolása teheti lehetővé az utat visszafelé a „szakadásból”.)
3. Sajnálatunkat fejezzük ki, hogy ezzel kapcsolatban az Egyház útjáról bizonytalanságok merültek fel. Ezt beszélgetésekből és levelekből tudtuk meg. .. Igyekezetünk – ezek a német egyház szellemi megújítása, korunk vallási kérdéseire a hit szóban és tettben adott válaszainak új erő kölcsönzése – magától értetődő alapjait mindenekelőtt a II. Vatikáni Zsinat teológiai és pasztorális rendelkezései képezik. Azt reméljük, hogy az elmúlt hetek a II. Vatikáni Zsinat dinamikája és irányítottsága iránt új érdeklődést ébresztett fel az emberekben. Ezt a sanszot ki akarjuk használni.
(És ki tette a német püspökök szerint a derék német jámbor katolikus egyháznépet bizonytalanná? A pápa, ki más. A zsinat dinamikájának és irányítottságának említése teljesen világossá teszi, miről is van szó: a „zsinati szellemről”, és egyáltalán nem a valódi, az éppen a német püspökök által évtizedek óta semmibe vett zsinati dokumentumokról.)
4. Különösen nyomasztó a Szent X. Pius Papi Közösség egyik püspökének holocaust-tagadása, és a közösség antiszemita irányzatai. Ezidáig nem történt meg az érintettek komoly elhatárolódása az ilyen elfogadhatatlan viselkedésektől, ahogy ezt a Szentszék már az elején követelte. XVI. Benedek pápa több ízben félreérthetetlenül kifejezésre juttatta, hogy a katolikus Egyház az antijudaizmust és az antiszemitizmust elveti. Örülünk, hogy a Szentatya az elmúlt hetekben kimagasló zsidó képviselőkkel a párbeszédet folytatni tudta. Németországban is sor került néhány jelentős találkozásra zsidó reprezentánsokkal, melyeken megadatott a lehetőség, hogy a gondokról és a félelmekről nyíltan beszélhessünk és a kölcsönös összetartozást elmélyítsük. Mi nagyon hálásak vagyunk ezért, és folytatjuk ezirányú törekvéseinket.
(Azt az adut, amit Williamson püspök az Egyház ellenségeinek adott, nem fogják olyan gyorsan kiengedni a kezükből. És szünet nélkül ki is játsszák, még azt is veszélyeztetve, hogy ezzel a „Ne tagadd a holocaustot” parancs a keresztény hit egyetlen és legnagyobb dogmájának tűnhet. Trelle püspök szerint, aki „közelebb érzi magát a protestánsokhoz, mint a Pius Közösséghez”, a „zsidó reprezentánsokkal való összetartozás” a legfontosabb dolog. Ölelkezzetek milliók, az emberi nem egysége immáron csaknem teljes.)
5. Az elmúlt hetekben az aktuális eseményekhez sajnálatos módon olyan kijelentések is elhangzottak, melyek az összefüggéseket eltorzították és polémikusan állították be. … Mindenekelőtt azokat a kísérleteket utasítjuk vissza, melyek a pápa tekintélyét és integritását kérdőjelezik meg, a katolikus egyházi alkotmányt tagadják és bomlasztólag hatnak.
(Az utolsó mondat színleg a pápai hivatal előtti tiszteletadás. Színleges azért, mert nem csak ebben a nyilatkozatban, de püspöki és professzori szájból az elmúlt hetekben számtalan alkalommal egészen nyíltan elhangzott, hogyha nem is direkt a pápa, de a kúria „tagadja az egyházi alkotmányt és hat bomlasztólag”.)
Hogy a Szent X. Pius Papi Közösségnek a katolikus Egyházzal való a teljes közössége egyáltalán létrejön-e, még nem dőlt el. Sok minden ez ellen szól. De elsősorban nem ez a kérdés foglalkoztat bennünket, hanem az egyházi élet erősítése és megújulása iránt érzett aggodalmunk, és ennek konkrét és sokrétű szolgálatban történő megvallása. E törekvésünkben dolgozunk együtt a papokkal és a diakónusokkal, az egyházi szolgálatban tevékenykedő munkatársnőkkel és munkatársakkal és minden hívővel, akik sokféle módon bocsátják erejüket és képességüket rendelkezésre. Az Egyház ezen elkötelezettségek összességéből él, hogy a húsvéti Úr küldetésének megfeleljen. Egybehangzóan rá bízzuk magunkat, és az ő áldását kérjük.
(A német egyház helyzet borzalmas – de igencsak kételkedünk abban, hogy azok, akik ezért felelősek, akik ezt nagy részben előidézték, a jövőben képesek lesznek ellene bármit is tenni. Végezetül bemutatunk egy diagrammát, mely a német püspökök elmúlt évtizedes teljesítményét mutatja. A kép a német püspöki konferencia hivatalos honlapjáról való. Szürkével a katolikusok, míg feketével a templomba járók számát jelölték. 1990-től a kelet-német tartományok katolikusai is szerepelnek a listán - ez okozta a látszólagos növekedést.)