A pesszimizmus, ha nem abszolút, hanem relatív, úgy tűnik soha nem volt jogosabb, mint napjainkban.
Mi kételkedünk abban, hogy az emberiség megmenekülhet saját maga, vagyis az emberiség által. Ez hittétel! Ha Isten azt akarja, hogy egy mű egészen saját kezének műve legyen, akkor – Bossuet megfogalmazása szerint – mindent, amit az emberek tesznek, sikertelenné és semmissé tesz, és egyedül csak Ő cselekszik.
Tehát pesszimizmussal fogadjuk azt az elképzelést, hogy az emberiség megmenekülését az emberiség tudja elérni. És optimizmus tölt el bennünket, ha az emberiség megmenekülését egyedül az isteni közbelépéssel hisszük megtörténni.
Miért akarta a Szentatya, hogy a papok az oltárhoz lépjenek? Mert már csak az ima és az áldozat isteni diplomáciájának sikerében hitt.