Aki racionálisan nézi a katolicizmus helyzetét, az az elmúlt időszakban sem állapíthatott meg javulást – minden esetleges jószándék és kísérlet ellenére – a katolikus hitélet alakulásában sem a világban, sem itthon nálunk. Ugyanakkor valami nagyon lényeges, az emberek üdvösségét – vagyis a világ legfőbb célját – érintő dolog mégis tagadhatatlanul megtörtént. Simeon a templomban a 40 napos Jézust látta ezt jövendölte a világ Megváltójáról: „Ez sokak romlására és sokak feltámadására lesz Izraelben.” (Lk 2,34)      Jézus maga pedig ezt mondta: „Ha nem jöttem és nem tanítottam volna őket, nem lenne bűnük. De így nincs mentségük bűneikre.” (Jn 15,22) Vagyis amíg sötétség van, addig nem lehet felismerni a dolgokat. Sötétben a tiszta nem különböztethető meg a koszostól. Ha viszont fényt gyújtanak, akkor különbséget lehet, sőt KELL tenni, ez minden eszes lény Istentől rendelt kötelessége. Ha Jézus nem jött volna el, és Isten nem igazolta volna őt csodákkal, a zsidóknak nem lenne bűnök. Ha XVI. Benedek pápa nem adja ki a Summorum Pontificum motu propriot, sok pap, hívő tudatlanságban maradt volna és nem lenne bűnük. Ha Barsi Balázs atya nem mutatja be a tridenti misét, és azt követően nem tartja meg elmélkedését a két rítusról, illetve azok különbözőségéről, akkor sok papnak és hívőnek nem lenne bűne, hiszen nem volt mi között választaniuk.      A motu proprio és Barsi atya miséje fényt gyújtott a „liturgikus sötétségben” – s ezzel megszüntette a mentségeket. Kötelezővé tette a gondolkodást és az állásfoglalást. Mostantól kezdve nem lehet visszabújni a sötétbe, és azt mondani, nem látok, így nem dönthetek, tehát nincs felelősségem. Kétséges, hogy sokan vagy egyáltalán vannak-e olyanok, akiket a tradíció felé tett lépések, a motu proprio vagy egy nyilvános tridenti mise indított el az igazság keresésében. Ugyanakkor azokat, akik már ezek megléte előtt elindultak az igazság felé, ezek az események komolyan megerősítették döntésükben, haladásukban, kitartásukban. És ez a két hatás – a sötét megvilágítása és a „jók” megerősítése – a Summorum-Pontificum motu proprionak, Barsi atya miséjének és a hozzájuk hasonló történéseknek igazi jelentősége. A fentiekkel kapcsolatban lásd még a következő cikket:        „Arra választattam, hogy megsemmisítsem a hit ellenségeit.”