Hans Küng csak következetességében más
Írta: B. Élthes Eszter

Hans Küng katolikus papnak (!) a honlapra „Adjanak egyházunknak perspektívát” címmel feltett nyílt levele több, első látásra nem annyira világos problémát is magában rejt.

Tudvalevő, hogy a mértékletesség az egyik alapvető katolikus erény. A túlzásoktól való óvakodás, a helyes mérték betartása mind a gyakorlatban, mind az elméletben kötelező egy katolikus számára. Nos, a zsinat óta az egész hivatalos egyház, de számos, egyébként jóérzésű, sőt magát hagyományhűnek tartó klerikus vagy hívő, gondolja úgy, hogy ő a mértékletesség erényét gyakorolja, amikor mind a tradicionalisták, különösen a Pius Közösség elveit, mind a Hans Küng-féle megnyilatkozásokat visszautasítja.
     Vagyis azzal, hogy Hans Küng létezik és hangosan terjeszti tanait, azt a látszatot kelti, hogy ő csak egy kivétel. És hogy mind az ő nézetei, mind a vele szögesen szemben álló tradíció csak végletet jelent, és a helyes, a mértékletes megoldás a középen van, e kettő között, hiszen mind a ketten fanatikusok, radikálisok, az egyik jobb, a másik a bal oldalon.
     Ezzel áltatják magukat a püspökök, a hivatalos egyháziak és hívek legnagyobb része.

A reform reformját, a kis lépések politikáját hirdetők azt állítják, hogy a II. Vatikáni Zsinat nem jelentett törést az Egyház életében, hogy ott semmi olyan nem hangzott el, ami oka lehetne a mostani hitehagyásnak. De ők nem voltak ott, Hans Küng viszont ott volt, és aktívan részt vett benne. És nagyon jól ismerte a modernista zsinati atyák céljait, elképzeléseit. És ezért tudja, hogy azok, akiknek ő a zsinat alatt a peritusa volt, ugyanazokat a dolgokat tűzték ki célul, amit most Küng XVI. Benedek pápán kér számon.

Ha azt a szót, hogy „tisztességes”, Küngre egyáltalán használni lehetne, akkor azt lehetne mondani, hogy ő az egyetlen tisztességes modernista, aki következetesen végiggondolja és végigviszi, amit gondol, illetve, amire tanárai, példaképei közvetlen a zsinat előtt, alatt és utána felkészítették!

Amikor a pápa teljes liturgikus öltözetben elmegy egy evangélikus istentiszteletre és azon részt vesz, sőt prédikációt mond, akkor pontosan azt teszi, amit Küng a nyílt levelében követel tőle! Hiszen a katolikus előírás szerint legfeljebb egy Miatyánkot mondhatna el egy eretnek templomban, azt is csupán liturgikus alkalmon kívül! Vagy ha a pápa elmegy a zsidó zsinagógába, a püspökök támogatják mecsetek építését Európa egykor katolikus városaiban, csak azt teszik, amit Hans Küng jónak tart! Ha a német püspöki konferencia elnöke azt nyilatkozza, hogy Jézus nem váltotta meg az embereket a kereszten, semmivel sem marad el Hans Küng eretnek állításaitól! Amikor a püspökök szerte a világon a Summorum Pontificum motu proprio-ban lefektetett pápai akaratnak és utasításnak fittyet hányva nyíltan vagy csak burkoltan megtiltják, illetve lehetetlenné teszik a tridenti mise ünneplését, szintén csak a Küng félék követeléseit teljesítik. De e felsorolást vég nélkül folytathatnánk. Nincs egyetlen olyan hivatalos egyházi személy vagy intézmény, mely számos, de legalább egy-két pontban ne teljesítené azt, amit Küng követel!

Küng valójában nem tesz mást, mint 1) összefoglalja, 2) fennen hirdeti a katolikus Tanítóhivatallal szöges ellentétben álló nézeteit, 3) azt állítja, hogy ezek megfelelnek a zsinat célkitűzéseinek, szellemiségének.

Küng azonban olyan tömören képviseli a modernizmust, hogy az igazán tradicionalistákon kívül mindenkiben azt a látszatot kelti, hogy ez valóban nem lehetett a zsinat szellemisége. Pedig az volt! Ennek tudatában, vagyis éppen ezért és csakis ezért alapította meg Lefebvre érsek közösségét, az a Lefebvre érsek, aki szintén ott volt, és aki szintén úgy ítélte meg az ottani légkört, szándékokat, ahogy Hans Küng!

A nagy baj az, hogy Küng kijelentései kibúvót adnak mindazoknak, akik 1) nem minden pontban, azaz nem következetesen modernisták, 2) nem fennen vagy nem elvekben, hanem rejtetten vagy csak a gyakorlatban követik a modernista tanokat. Rá hivatkozva állíthatják sokan, legyenek akárkik, hogy nem tesznek semmi, a katolikus tannal, gyakorlattal ellentétes dolgot, mindössze az arany középúton maradnak, és se a jobb, se a baloldali radikálisokkal nem értenek egyet, és nem hagyják magukat a mértéktelenségektől eltántorítani. És felmentik a zsinatot, elhitetik magukkal és a világgal, hogy a zsinat nem „gondolt” semmi, a katolikus tanítással ellentétes dolgot.

Sajnos, amíg Küng-ök léteznek, addig az ő viselkedésük mindig kibúvóul fog szolgálni a rejtett, a félig, vagy a csak alig hitehagyóknak. Addig a langyosak – akikről pedig az Úr azt mondta, hogy kiköpi őket – mindig találnak maguknak magyarázatot, miért nem döntenek végre, miért nem állnak teljesen a modernista, vagy a katolikus tanok oldalára.


VISSZA


vissza

a KÖNYVTÁR oldalra                              a KEZDŐLAPRA