„A veszteség minden képzeletet felülmúl” – ezzel a megállapítással kezdődik a summorum-pontificum összefoglalója Mixa püspök kálváriájáról. E cikkben az augsburgi egyházmegye egyik munkatársának azon kommentárja is szerepel, mely az egész katolikus internetes sajtót bejárta, s mely feltárta a Mixa-ügy hátterét – olyan valaki részéről, aki közvetlenül a helyszínen tapasztalta, élte át azokat. A www.summorum-pontificum összegző és az anonim szerző leleplező írása tökéletesen rávilágított a lényegre, melyek nagyon röviden a következők:      – Mixa püspököt olyan rágalmakkal, olyan ármányokkal tették tönkre és késztettek lemondásra, melyek a legrosszabb időkre emlékeztetnek;      – Egyházi hivatalviselők rágalomhadjáratukhoz a világi médiát vették segítségül, ezt be is ismerték, miközben lábbal tiporták a legegyszerűbb jogi követelményeket;      – E módszereket érdekes módon mindig csak konzervatívnak ismert egyházi személyek ellen alkalmazzák;      – Az anti-katolikus erők támadása elsősorban nem Mixa püspök ellen irányult, illetve nem a sajtóban felfújt vagy kitalált „bűnei” ellen, hanem Róma, vagyis a katolikus Egyház tanítása ellen;      – Mixa püspök fő bűne az volt, hogy kitartott a katolikus Egyház hit- és erkölcstana mellett, azaz ellent mondott a korszellemnek;      – Az eddigi állítások igazát a Mixa püspököt lejárató egyházi személyek saját közleményében közzétett követelések bizonyítják. Az egyházmegye munkatársa – aki jelenleg is Augsburgban dolgozik – írását ezzel a mondattal fejezte be: „Ha a lázadóknak szabad kezet adnak, akkor Augsburg egyházmegye teljesen ki fog esni a katolikus Egyház közösségéből. A szkizma már itt van, láthatatlanul, de messziről halhatóan.”      A www.summorum-pontificum.de szerkesztője összefoglaló írását pedig a következő megállapítással zárta: „A pápának előbb vagy utóbb döntést kell hoznia arról, hogy az Egyházban egymással szembenálló erők közül melyik van vele egy közösségben és melyik nem.” Mindezen előzmények után július 1-én – miután a pápa fogadta végre kihallgatáson Mixa püspököt – a Vatikán kiadott egy közleményt, melyben szinte csak arról van szó, hogy Mixa püspök hibázott, és ezért bocsánatot kér. Egyetlen szó nincs a közleményben arról, hogy mit követtek el saját munkatársai és püspöktársai Mixa püspök ellen, egyetlen szó nincs a közleményben arról, hogy Mixával szemben a rágalmazás legocsmányabb tettét hajtották végre, amibe emberek olykor bele is szoktak halni, egyetlen szó sincs arról, hogy Augsburgban a „Pünkösdi nyilatkozattal” és a gyűlésekkel lázadást szítanak Róma, azaz a katolikus Egyház ellen. (Aki nem hiszi el ezt a hihetetlenséget, az olvassa el a közlemény teljes szövegét a honlapon.) Mindezek után a következő kérdések merülnek fel: 1. Ki követett el nagyobb rágalmazást Mixa püspök ellen, az augsburgiak vagy a pápa?      Például az interneten az olvasók már levonták az egyetlen logikus következtetést: Miután a pápa ilyen közleményt adott ki, Mixa püspök nyilván nagyon nagy bűnt követett el, mégha nem is lehet tudni, hogy mit. Az őt támogatóknak, a benne bízóknak, és az őt lemondásra kényszerítők bírálóinak tehát nem volt igazuk, hiszen Mixa bűne olyan súlyos, hogy vele szemben minden aljasság jogos, sőt szükségszerű volt. 2. Mi lehetett Mixa püspök azon szörnyű súlyos bűne, mely azt eredményezte, hogy ügyében mindenkit felmentenek, csak őt egyedül marasztalják el?      Mi lehet akkora bűn, mely feledteti, hogy az egész világ előtt súlyosan megrágalmazták? Mi lehet akkora bűn, mely feledteti, hogy megrágalmazói nyíltan lázítanak a katolikus Egyház hit- és erkölcstana ellen, és törekvéseik legfőbb kerékkötőjének Mixa püspököt tartották, akit bevallottan ezért mondattak le? 3. És végül: Mi késztethette a pápát ennek a közleménynek a kiadására?      Ki parancsol valójában a katolikus Egyházban? Mi a katolikus Egyház fő feladata és célja? Kik számítanak a Vatikán, a Szentatya szerint katolikusnak és kik nem? A pápa nincs tisztában azzal, hogy mennyit árt ítélete Mixa püspök jóhírének? Miért kellett az amúgy is letepert Mixába még egy nagyot belerúgni? A www.summorum-pontificum.de szerkesztője megint egyszer túl optimista: Ugyanis minden tette, intézkedése azt mutatja, hogy ez a pápa nem érzi úgy, hogy „előbb vagy utóbb döntést kell hoznia arról, hogy az Egyházban egymással szembenálló erők közül melyik van vele egy közösségben és melyik nem”. Miközben egy percig sem habozott, hogy azt a Mixa püspököt, aki egyedüliként szállt szembe a német állam család-írtó politikájával, kivégezze, szemrebbenés nélkül hagyja, hogy olyanok, mint például Zöllitsch érsek vagy Iby püspök (hogy csak ezt a kettőt említsem a számtalan közül), akik nyíltan terjesztenek eretnekséget, hivatalukban maradjanak. Ha a summorum-pontificum írójának igaza van, és a pápának döntenie kell, ki van vele egységben és ki nem, akkor nagyon helytelen ezek után az a következtetés, hogy úgy érzi, e két utóbbi van „egy közösségben vele”, míg a katolikus Mixa nem?      (Ha belegondolunk, hogy szerte a világon – Magyarországon is, sőt – az egyházmegye irányítói mindig csak azokat a papjaikat regulázzák meg, helyezik a legrosszabb plébániákra, akik még katolikus módon akarnak élni, és a katolikus igazságokat akarják terjeszteni, akkor ezen utolsó feltevés nem is olyan valószínűtlen. Hiszen a tagok csak azt merik csinálni, amit a fő megenged, illetve maga is tesz. Ne feledjük, hogy Ranjith érseknek is mennie kellett a kúriából!) Vagy sokkal egyszerűbb a dolog, és Mixa püspököt csak azért kellett lejáratni, a földbe taposni és meneszteni, mert össze merte hasonlítani a holocaustot az abortusszal? Vannak, akik úgy gondolják, ezért kellett mennie. Akkor viszont pláne itt a kérdés, mégpedig az egyetlen: Ki vezeti ténylegesen a katolikus Egyházat, és ki határozza meg, hogy Isten előtt mi számít bűnnek és mi nem? E cikk előzményeit lásd:         Egy püspök nyilvános kivégzése         Az utóbbi napok botrányainak folytatása         A segédpüspök megakadályozta Mixa püspök jubileumi ünnepségeit         Amikor a hitetlenség a hitet és uralomvágy a jogot kiszorítja         Mixa püspök egyelőre visszavonul a hallgatás idejére 2010. július 6.