A svájci Chur püspöke, Vitus Huonder olyan egyházfő, aki tartja magát a katolikus Egyház tanításához, és ezt nem is rejti véka alá. (Lásd a honlap nemrég feltett cikkét: „A házasság felbonthatatlan”.) Ezért óriási támadásoknak van kitéve. A következő interjút a Bündner Woche című sajtóorgánumtól Christian Ruch készítette a püspökkel. Kérdés: Püspök úr, Ön a házasságról szóló körlevelében arra mutatott rá, hogy a katolikus Egyház az újraházasodott elváltakat kizárja a szentáldozásból. E kijelentése hatalmas vihart kavart. Ezt Ön mivel magyarázza? Huonder püspök: Körlevelemben csak érintettem ezt a kérdést, amiről egyébként már régóta nagy vita zajlik mindenütt. A római Hittani Kongregáció e témáról már 15 évvel ezelőtt kiadott egy részletes iratot. Néhányan mégis úgy vélik, csak újra és újra meg kell bolygatni ezt a témát, és akkor majd csak változik rajta valami.      Nem tettem mást, mint hogy ragaszkodtam ahhoz, ami csak úgy, mint mindig, érvényes a világegyházban. Csakhogy egyesek nem szeretik, ha erre figyelmeztetik őket. Kérdés: Mit szól ahhoz a vádhoz, amit állandóan felhoznak Ön ellen, hogy Ön életidegen? Huonder püspök: A hit kérdéseiről van szó, melyeket nem lehet egyszerűen a vélemények „mainstream”-je alapján eldönteni. Ennyiben azt kellene mondani, hogy a hitben sok minden életidegen, ez lehet. A hitet mégsem lehet a világ véleményéhez igazítani, a világból magából levezetni, hanem a hitnek az Evangéliumból és az egyházi hagyományból kell kifejlődnie. Kérdés: De vannak olyan hívek, akik azt mondják, hogy Jézus is evett a bűnösökkel, ezért az irgalmasság elleni vétek, ha a katolikus Egyház az újraházasodott elváltaktól megtagadja a szentáldozást. Huonder püspök: Ezt gyakran hallani. Csakhogy ebben a véleményben a napi étkezést összekeverik az Eucharisztiával. Igen, az tény, hogy Jézus bűnösökkel evett egy asztalnál, hogy megtérésre bírja őket. De Jézus nem ünnepelte velük az Eucharisztiát. Ez óriási különbség! Kérdés: Nem rejlik abban is a probléma, hogy sok hívő az áldozást csak egyfajta szolgáltatásnak tartja, melyre az egyházi adónak köszönhetően mindenkinek joga van? Huonder püspök: Igen, e téren nagyon sok minden megváltozott. Itt is összekeverik az áldozást egy étkezésen való részvétellel, csaknem úgy, mintha egy pikniken lennének. De az áldozás nem piknik, hanem a Legszentebb, ami nekünk az Egyházban adva van. Beszéljen egyszer ortodox keresztényekkel. Náluk az emberek ritkán járulnak áldozáshoz és ha igen, akkor ezt rendszerint a gyónással kötik össze. Először gyónni mennek, és csak aztán áldozni.      Nálunk az áldozásban való részvételt az elmúlt évtizedekben nagyon megkönnyítették. Korábban le kellett térdelni és az ostyát nem a kézbe, hanem a nyelvre kellett fogadni. Ezek olyan elemek voltak, melyek a szentáldozás előtti nagy tiszteletet kifejezésre juttatták.      Ettől egyre jobban eltávolodtunk. Sajnos, nagyon ritkán gondoljuk át, mit is fogadunk magunkhoz. Ez már a gyerekek első áldozásakor így van, amikor már csak a „szent kenyérről”, de nem Krisztus testéről beszélnek. És ez zavart idéz elő. Kérdés: Tételezzük fel, hogy egy újraházasodott elvált járul áldozáshoz, és a pap ismeri a helyzetét. Hogyan kell ilyenkor viselkednie? Huonder püspök: A papnak diszkrétnek kell lennie. Az illetőt semmiképpen nem szégyenítheti meg a nyilvánosság előtt, azzal, hogy megtagadja tőle a szent ostyát, ez világos. De utána fel kell őt keresnie és meg kell vele beszélje a problémát. Tisztában vagyok vele, hogy ez nehéz. De a papnak már csak azért is tisztáznia kell ezt a helyzetet, mert az ilyen viselkedés őt magát hozza zavarba. Kérdés: Hogy ilyen helyzet ne is fordulhasson elő, néhány pap azt követeli, hogy a jegyeseknél jobban figyeljenek, és adott esetben tagadják meg az egyházi esketést. Ön is így látja ezt? Huonder püspök: Ezt a kérdést szintén érintettem a körlevelemben. Az embereket túlságosan kevéssé vizsgálják meg, vajon tényleg a házasság szentségére vágynak, vagy csak egy romantikus környezetben tartandó szép ünnepségre.      Talán több különbséget kellene tenni az esküvő és az ezzel gyakran egybekötött szentmise között. Az esküvőt nem kell feltétlenül egy szentmiséhez kapcsolni. Olykor olyan helyzetek is adódhatnak, melyekben ettől el is kell tekinteni. Vagyis, az esketést meg lehet tartani, de a miséről le kell mondani, ha az esküvői vendégseregnek semmiféle érzéke nincs az Eucharisztia iránt. Minden bizonnyal el kell gondolkodnunk azon, hogyan akarjuk a jövőben ezt a problémát megoldani, és hogyan tudjuk a vallási motivációt a jegyeseknek jobban elmagyarázni. Kérdés: Nem sokkal vagyunk Húsvét előtt. Olyan korban élünk, melyben sokan Húsvéttal, a feltámadással már nem sok mindent tudnak kezdeni. Mit mondana Ön az ilyen embereknek? Hol van a Húsvét értelme – a világi örömökön túl? Huonder püspök: Húsvét annak az üzenete, hogy életre vagyunk hivatva, és hogy a feltámadás titka által egy új életet kaphatunk. Kicsit profánul kifejezve azt mondanám, Húsvét életünk jövője. Az ember magában hordja az élet utáni erős vágyat. Mit meg nem tesznek a mai emberek, hogy meghosszabbítsák az életüket – mennyi ostobaságot. Kérdés: Ön néhány hét múlva 70 éves lesz. Ezért egy egészen személyes kérdés: Mit kíván a születésnapjára? Huonder püspök: (nevetve) Legnagyobb vágyam természetesen egy hívő egyházmegye. Kérdés: és? Ez reális vágy? Huonder püspök: (nevetve) Istennél minden lehetséges. Vagy Szent Ágostonnal mondva: Isten görbe sorokon is tud egyenesen írni. Kérdés: Ha látom, hogy mekkora támadásoknak van Ön kitéve, olykor megkérdezem, voltaképpen honnan veszi Ön az erőt és a motivációt a „munkájához”? Ráadásul Ön korán kelő ember … Huonder püspök: (nevetve) Igen, ez igaz. Egyszerűen megpróbálom az Egyház és hitünk útját járni. Ha ezt nem fogadják el, akkor nem tehetek semmit, de nekem ez biztonságot ad. Az erőt, hogy minden reggel újra kezdjem, az imában, magával a Mesterrel folytatott dialógusban kapom. Nagyon alaposan megvitatok Vele mindent. Neki sem volt mindig könnyű. Ez egy püspököt meg tud vigasztalni (nevet).      A csodálatos János-evangéliumban Jézusról ez áll: „Szakadást támasztott.” Jézust tehát nem csak ünnepelték. Nagyon nehéz pillanatai is voltak, de pont ezek tudnak azoknak, akik az őt követő úton járnak, sok erőt ajándékozni. Feltéve: 2012. április 5.