„Ez a kincsünk azonban cserépedényben van, hogy a nagyszerű erőt ne magunknak, hanem Istennek tulajdonítsuk.” (2 Kor 4,7) „Istennek a »gyöngesége« erősebb az embereknél.” (1 Kor 1,25) „Isten azonban azt választotta ki, ami a világ előtt gyönge, hogy megszégyenítse az erőseket.” (1 Kor 1,27-28) Az elmúlt hónapok turbulenciája után hirtelen minden elcsendesedett, szinte nem akadt egyetlen olyan hír sem az interneten, amit érdemes lett volna elolvasni, pláne lefordítani. És akkor egyszerre, 2013. február 11-én, Nagyasszonyunk Lourdes-i jelenésének ünnepén, felrobbant a bomba: XVI. Benedek pápa bejelentette lemondását. Ahogy a katholisches.info kommentátora írta, egy pápa halála minden hívő katolikust fejbe vág, sokként ér. Hát még egy pápa lemondása! A médiában hallható általános vélemény az, hogy nem ez az első lemondás az Egyház történetében! Csakhogy ez nem igaz! Se V. Celesztin pápa lemondása – akit remeteségéből erőszakkal ültettek Szent Péter trónjára II. Anjou Károly nápolyi király kivánságára és segédletével, akit Dante Isteni színjáték című monumentális művében lemondásáért a pokolba helyezett, de akit V. Kelemen pápa, bár nem lemondásáért, hanem szent életéért, a szentek közé emelt –, se a konstanzi zsinat idején lemondatott legitim pápa és egy ellenpápa esete nem hasonlítható össze a mostanival! Ekkor az érvényes pápa úgy mondott le, hogy az őt megválasztó konklávé összes bíborosa a konklávé elején egymásnak szavát adta, hogy amennyiben az egyházszakadás megszüntetésének érdeke ezt kívánja, megválasztásuk esetén lemondanak a pápai trónról. XII. Gergely, az érvényes pápa ezt tette aztán meg 9 évi kormányzás után, hogy a nagy nyugati egyházszakadásnak végre vége legyen! Amit ő tett, az valóban az Egyház javára történt! Ezzel a lemondással a pápa a katolikus Egyház természetfeletti karakterét tagadta meg, mondhatnánk, törölte el örökre. Mert ha egyszer ilyesmi előfordulhat, hogy Krisztus helytartója gyenge fizikai állapotára hivatkozva lemond, akkor Krisztus katolikus Egyházának, egyáltalán a kereszténységnek az alapköve rendül meg, mely kimondja, hogy Isten ereje a gyöngék és nem az erősek által munkálkodik!      A pápa ezzel az Egyházat egy világi intézmény szintjére, a pápaságot egy állami hivatalnok rangjára süllyesztette le! Ezzel megint csak annak bizonyságát adta, hogy nem hisz a természetfelettiben, nem hisz Isten erejében, kegyelmében! Hogy hite az evilági dolgokra, az Egyház evilágot érintő tanítására korlátozódik csupán. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy nem a katolikus, hanem csak a zsinati egyház vesztette el természetfeletti karakterét Maeßen atya gondolatai a pápa lemondásával kapcsolatban: XVI. Benedek mostani tette tökéletesen megfelel annak a képnek, ahogy a zsinati egyház a pápai hivatalt, a pápa személyét értelmezi. Eszerint a pápa már nem uralkodó, aki – mint például Szent V. Pius vagy Nagy Szent Gergely – betegágyából is képes kormányozni, mert ott is pápa marad, hanem moderátor, akinek mindenütt jelen kell lennie, akinek a világ felé ezt kell folyton közvetítenie: „Ich bin lieb” – Olyan kedves vagyok!; „Ich tue euch nichts” – Nem bántalak benneteket; – „Ich verlange nichts von euch” – Nem követelek tőletek semmit.      A zsinati egyház egyfolytában mosolyog, így mutatja, hogy „mennyire el van ragadtatva ettől a világtól”.      Maeßen atya mesélte, hogy régen, ha egy pápa vagy egy politikus észrevette, hogy filmezik, azonnal komoly arcot vágott, még ha előtte mosolygott is. Ma ez pont fordítva van: a pápának, a főpapoknak, a politikusoknak, ha nem látja őket senki, gondterhelt, „savanyú” az arcuk, de ahogy rájuk irányul a kamera, azonnal mosolyogni kezdenek. A nyilvánosság előtt csak nevetgélni szabad, azt mutatni, hogy mennyire jól megy minden. Maeßen atya szerint a pápa lemondásának oka az is lehet, hogy megzsarolták. Joseph Ratzinger évtizedeket töltött nagyon fontos pozíciókban, olyan időkben és helyzetekben, amikor nagyon sok mindent eltussoltak. München megyéspüspökeként, a Hittani Kongregáció prefektusaként nagyon sok kínos ügyet az ágy alá söpört, és Maeßen atya szerint, ezért zsarolhatóvá lett. A régi főpapok lelkiismeretük szerint cselekedtek, a mostaniak pedig nagyon gyakran a lelkiismeretük ellen. Malachi Martin „Az utolsó pápa” című könyve, és mostani népszerűsége, is nagyon elgondolkodtató. Ezen utolsó művében azt írta le, hogy 1996-ban a bíborosok egy csoportja, akiknek vezetője Casaroli és az ő utóda, Sodano, lemondásra kényszerítik a pápát. A könyvben ez a csoport évtizedek óta követte ezt a tervet, úgy valósította meg. Még pár napja is utópisztikusnak tűnt ez a feltételezés.      És most itt állunk a pápa lemondásánál. Ha a zsarolás-teória igaz, illetve, ha az egyházellenes csoportok kényszerítették a pápát lemondásra, akkor Maeßen atya szerint, az sincs kizárva, hogy Sodano bíboros lesz az új pápa. Vagy egy másik teljesen liberális modernista, egy nyílt eretnek, aki az Egyház erkölcsi tanítását is lebontja, úgy ahogy elődei a teológiai, liturgikus és fegyelmi alapjait lebontották. Ez nem más, mint a zsinati egyház bukása. Vagyis, nem a katolikus Egyház, hanem csak a zsinati újegyház dől össze most a szemünk láttára.      Maeßen atya nagy jelentőséget tulajdonít a fatimai látnok, Lucia nővér fogalmazására, aki a harmadik titokban ezt írta: „Püspök fehér ruhában.” Csakhogy Lucia nagyon katolikus környezetben élt, ahol senkinek nem jutott volna eszébe egy fehérruhás főpapra a püspök és nem a pápa kifejezést használni. Vagyis, a következő pápa lehet, hogy nem lesz érvényes pápa, viszont a harmadik titokban leírt esemény – t. i., hogy menekülnie kell és megölik – vele fog megtörténni. Ami a Szent X. Pius Papi Közösséget illeti: Fellay püspök nagy valószínűséggel megkapta az ultimátumot Rómából, hogy mikorra kell választ adnia. Csakhogy ezzel elkésett, a pápa nem valószínű, hogy az utolsó 18 napjában ezzel fog foglalkozni. A következő pápa azonban nem csak szigorú szankciókkal sújthatja, de újra kiközösítheti őket, esetleg most már nem csak a püspököket, hanem a papjaikat is. Isten nem hagy magából gúnyt űzni, tanította Szent Pál. Reméljük, hogy e szavak látható beteljesülése már nem várat sokat magára. 2013. február 11.