Ratzinger bíboros röviddel a szertartás kezdete előtt érkezett meg a vatikáni állami közigazgatás hivatalos székhelyére, ahol a jelenlevők szívélyesen üdvözölték. Megérkezésekor Bergoglio megölelte őt. A szertartás alatt a Monumentum téren egymás mellett felállított trónszékeken ültek.
Bergoglio rövid beszédében köszönetet mondott elődjének, hogy részt vesz az általa elindított eljárás ünnepélyes befejezésén. Pont a „hit évében” van nagy jelentősége a Szent Mihály arkangyalnak való felajánlásnak, hiszen ő harcolt az ördöggel Istenért [Istenért harcolt?]. Szent József pedig Jézus családjának a védelmezője volt. „Adjon nekünk erőt és bátorságot, hogy életünkben helyet adjunk Istennek, és hogy mindig legyőzzük a jóval a gonoszt.”
Az új Mihály-szoborral szemben egy József-kút áll, melyet nemrég szenteltek fel.
A kath.neten a résztvevők nevei természetesen nem így szereplnek, ahogy ebben a fordításban.
Szerintem az igazi katolikus lelkület próbatétele e két ember mai pozíciójának és hivatalos nevének elfogadása vagy nem elfogadása. 2013. február 28-t követően eddig ez a honlap is a XVI. Benedek elnevezést használta Ratzinger bíborosra, de Maeßen atya megerősített abban, hogy ez nonszensz, ilyen nincs.
Ez a helyzet kiválóan alkalmas arra, hogy bemutassa, hogyan torzulhat el a legrövidebb idő alatt azok hite, agya, jelleme, akikből „hiányzik az objektív igazság iránti érzék és szeretet” (lásd Williamson püspök úr kommentárját).
2013. február 11-t követően az internet tele volt katolikus publicisták, klerikusok elemzésével, akik azzal nyugtatták a megrökönyödött híveket, hogy nem kell attól tartsanak, hogy ezentúl a Vatikánban két fehér ruhás ember sétálgat majd, és hogy természetes, hogy a korábbi pápa ezentúl fekete reverendát visel, és újra a polgári nevét és rangját használja. Aztán amikor ugyanezek az emberek egy-két héttel később észrevették, hogy nem ez a „fő sodor”, egy szempillantás alatt, a legkisebb arcpirulás nélkül olyanokat kezdtek mondogatni, mint például Laun segédpüspök: »Micsoda öröm: van egy öreg, „emeritált” és egy új, „igazi” pápánk, akik azonban együtt dolgoznak az egyház javáért, amennyire erre Benedek pápa [!] még képes lesz. Két „szentatya” – és mégis egy szív és egy lélek.« (lásd a honlap „Korunk a halál kultúrája – Az elmúlt hét eseményeiből” című cikkének 4/1. szakaszát)
Miután a média jóvoltából az év minden napján, a nap minden percében műsorok milliói arra nevelik az embereket, hogy „legyenek valakik”, hogy csak az számít, aki a legutolsó divatot követi, aki mindig benne van a legújabb áramlatban, egyszerűen még a megszokottnál is kevésbé tudják az emberek elviselni, hogy egy elhallgatott, tudomásul sem vett kisebbséghez tartozzanak. És ennek oka az, amit Williamson püspök úr múlt heti kommentárjában megfogalmazott: mert „elvesztették érzéküket az objektív igazság számára”. Ugyanis a „mindig benne lenni az eseményekben” nevű vágy csak azokban működik ilyen erősen, akik nem ismerik, nem szeretik eléggé az igazságot, hogy akkor is kitartsanak mellette, ha az nem „divatos”.
G. atya szerint Laun püspök legközelebb azt fogja ajánlani, hogy Bergoglio is mondjon le, válasszanak helyére valaki mást, és akkor a vatikáni kertekben, mint egy modern szentháromság sétálgathatnak majd együtt. Persze a katolikus pápa nem a Szentháromság egy Isten földi Helytartója, hanem a Megtestesült Igéé, a Szentháromság emberré lett harmadik személyéé. Vagyis ember és nem isten.
A baj éppen az, hogy ezek istent játszanak most.
u. i. Gondolkoztam, hogy a honlapot megszentségtelenítsem-e ezekkel a szörnyű, istentagadó képekkel. Végül úgy döntöttem, hogy fekete keretben, de közlöm őket. Jó módszer az önvizsgálatra: Érzek-e őszinte szívfájdalmat, amikor rájuk pillantok vagy sem? – ez a katolikus hit egyik próbatétele. A képeken az is jól látszik, hogy mindez nagy nézősereg előtt zajlott le. És miután az eseményt még filmezték is, az interneten keresztül (pl. kath.net) az egész világ részesülhet e „felemelő” látvány élvezésében.
A helyzet abszurditásához tartozik még, hogy az idei évnek most nyilvánosságra hozott első pápai [?] enciklikáját is ketten (!) írták és jegyzik!
Feltéve: 2013. július 6.