Megszégyenítő lecke a számunkra

November 11-én tettem fel azt a cikket (Nincs más megoldás, mint a biztosan érvényes szentmise), melyben beszámoltam arról a levélről, melyet egy román családtól kaptam. („Romániában lakunk, és a wikkimissan kerestünk, hol vannak tartva a FSSPX szentmisék: Szeretnék eljönni a családommal egyszer minden hónapon. Kérjük, mondják meg nekünk a hónap napirendet. Közelebb Romániához van más hely, ahova el tudnánk jönni?”)

Nos, miután a levélíró megnézte a miserendet, újabb levélben jelezte, hogy a november 30./december 1-re misére tudnak jönni. És valóban eljöttek: középkorú apa, anya és felnőtt fiúk szombaton nem sokkal hat óra előtt megérkeztek a kápolnába. A hölgynek első kérdése így szólt: „Gyónhatok?” – Szerencsére a gyónási segédlettel (magyar-német gyónási segédlet), ha csak a mise végén, de tudott gyónni.
     Ahogy elmesélték (a fiú jól tudott angolul, édesanyja elég jól tudott magyarul) hajnali 3 órakor indultak Kolozsvárról, és a vasárnapi mise után mentek is azonnal vissza. (Másnap kaptam levelet, melyben jelezték, hogy rendben megérkeztek.) Kolozsvár-Budapest pontosan 400 km, de nem autópályán! A Kolozsvár-Nagyvárad közötti 150 km-es szakasz át a Királyhágón, hatalmas forgalmával, helységeken keresztül vezető, kanyarodó útjával, nem hasonlítható például a Budapest-Bécs útvonalhoz vagy a magyar autópályákhoz. Még nyáron és nappal sem kellemes, nemhogy télen és sötétben!
     Ráadásul nem magyarok voltak, hanem románok, és nem katolikusok, hanem görög-katolikusok, akik egy éves amerikai tartózkodásuk alatt ismerkedtek meg a tridenti misével és a Pius Közösséggel.

Óriási, megszégyenítő lecke volt számunkra a nagy örömük, és különösen az, ha – ahogy tervezik – valóban havonta egyszer megteszik ezt az utat, csakhogy igazi szentmisén vehessenek részt. Ajánlom ezt a valós történetet elgondolkodásra mindazoknak, akik Magyarországon a határon belül laknak, de arra hivatkoznak, hogy Budapest messze van, ezért nem tudnak ide szentmisére jönni.


2.
Szent József kármel öt apácája a csupasz betonon összegörnyedve imádkozott

Ahogy arról a honlap számos cikkében beszámoltam, a Brilon Wald-i Szent József karmelita kolostor apácái úgy döntöttek, hogy a jövőben – a közösség vezetőségének megváltozott irányvonala miatt – nem tartanak igényt a Pius Közösség papi vezetésére. Ezért el kellett hagyni kolostorukat, és új fedelet kellett keresniük fejük fölé. A hívek segítségével október elején beköltözhettek új otthonukba, egy Altötting-től mindössze 4 km-re fekvő tanyára. Új címük: Karmel St. Josef, Schnitzlehen 1, D-84556 Kastl, Tel.: (0049) 8671/928 91 90 1.
[A kármellel kapcsolatban lásd a honlap következő cikkeit:
     Hogyan jutott el az FSSPX vezetősége elveik teljes feladásáig?
     Ahol nem Isten működik, ott a Sátán van jelen
     Létezik egyáltalán egy „zsinati-egyház” vagy sem?]

December 4-én, szerdán reggel elutaztam Kastl-ba (ez az a község, ahova közigazgatásilag a Szent József Karmel tartozik), hogy részt vegyek a szentmisén.
     A tanya kívülről elég jó állapotban van, de a kolostor interneten [http://karmelstjosef.wordpress.com/] megjelenő beszámolói szerint, belülről már korántsem ilyen jó a kép. Ahogy a főnöknő írja: „Kalandos provizórium vár ránk minden erény gyakorlásában, miután egyedül az ideiglenes kápolnát tudjuk az átköltözés előtt éppen, hogy berendezni.”

A kápolna valóban „éppen hogy” van berendezve. Az apácák helye egy fekete függönnyel elkerített részen van, ahol vannak ugyan székek, de ők mégis a csupasz földre leborulva térdelnek – ottlétemkor mínusz 4 fok volt kint, bent pedig, a vasbeton szerkezetű épületben természetesen nem volt fűtés. Az apácák klauzúrás nővérek, de mivel a kápolnába csak az ő helyükön keresztül lehet kívülről bemenni, ők pedig csak úgy tudnak távozni, ha keresztül mennek a helység híveknek fenntartott részén, fekete nagy fátylat hordanak, ami mellig eltakarja őket. A sekrestye egy nagy szekrénnyel van elválasztva a szentélytől, ennek a szekrénynek a tetején egy egyszerű temetői mécses fénye jelezte, hogy a tabernákulumban ott van az Üdvözítő.
     A misét a kolostor spirituálisa, P. Zaby betegsége miatt ezen a napon az osztrák volt piuszos-pap, P. Trauner celebrálta. Vele kapcsolatban lásd a honlap következő két cikkét: Tovább várni bűn lenne és Nem elegendő csak őrizni a hitet.

A mise után elmentem az altöttingi kegyhelyre. A hideg idő ellenére most is csoportokban jöttek a látogatók. A templomtéren a karácsonyi vásár bódéi sorakoztak. A kegytemplomban égtek a gyertyák, egymás után miséztek a csoportoknak. A plébániatemplomban éppen véget ért egy mise, és takarítottak. Mindenütt fény, mindenütt – ha nem is pompa, de – gazdagság, jólét és sok látogató.

Alig négy kilométerre onnan a Szent József kármel öt apácája a csupasz betonon összegörnyedve imádkozott – érettünk is.

(Az első fotón a karmel új otthona, a másodikon a régi kolostoruk kápolnája: az itt látható oltárt állították fel az új helyen is, csak minden provizórikusan van egyelőre elhelyezve.)


Feltéve: 2013. december 9.


VISSZA


vissza

a KÖNYVTÁR oldalra                              a KEZDŐLAPRA