Ferenc pápa [?] nyílt levele több súlyos hibát is tartalmaz, melyek hozzájárulhatnak a hívek összezavarodásához, és ezért nem maradhatnak kommentár nélkül. [Már csak az hiányzik, hogy a szerző bocsánatot kérjen, hogy egy tradicionalista katolikus közösség tagjaként meri megmondani az igazságot, illetve leleplezni a nyílt hamis tanítást. Hát nem ez volt a feladata 40 évig? És nem ez lenne most és továbbra is?] A pápa [?] szavai több mint kérdésesek. Az az állítás, hogy „az Istenben való hit végülis minden egyes személy lelkiismereti döntésétől függ, és Isten azoknak is megbocsát, akik nem hisznek Benne, ha ezzel a lelkiismeretüket követik” direkt ellentmondanak a Zsidókhoz írt levélnek: „Hit nélkül pedig nem lehet senki sem kedves; aki ugyanis az Istenhez járul, hinnie kell, hogy ő van, és megjutalmazza azt, aki őt keresi.” (Zsid 11,6) – Urunk Jézus Krisztus maga mondja: „Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül, aki nem hisz, az elkárhozik.” (Mk 16,16) Ebből az következik, hogy Isten minden embernek megadja azt a kegyelmet, amennyire annak szüksége van, hogy legalább az üdvhöz szükséges hitet Istenben és az Ő ítéletében megszerezze. Ezért tételezték fel mindig a katolikus teológusok, hogy egy önhibáján kívüli ateizmus legalábbis huzamosabb időig lehetetlen. Egy bizonyos ideig a lelkiismeretet megtéveszthetik a hit ellenségeinek látszatérvei, és ezáltal önhibáján kívül igaznak tarthatja az ateizmust. Azonban ezek az érvek annyira gyengék, hogy hosszabb ideig kétkedés nélkül senki nem tarthatja őket igaznak. Ezért írja Szent Pál: „Mert ami benne [Istenben] láthatatlan: örök ereje és isteni mivolta, arra a világ teremtése óta műveiből következtethetünk. Nincs hát mentségük [az istentagadóknak].” (Róm 1,20) Az is kérdéses, hogy mit ért a pápa [?] abszolút igazság alatt. A keresztény hit igazságai adják ugyan az embernek Istenhez fűződő kapcsolata számára az alapokat, de ezek magukban is megállnak. Hogy Krisztus igaz Isten és igaz ember, hogy az Eucharisztiában valóban és lényegében jelen van, olyan igazságok, melyek attól függetlenül érvényesek, hogy az egyes hívő az Istenhez való kapcsolatában belőlük mit csinál. [Micsoda renyhe megfogalmazás!]      A pápa [?] szavait úgy lehet érteni, hogy nem olyan fontos, mit hiszünk a részletekről, fő, hogy kapcsolatunk van Istenhez. [Micsoda álságos kifejezés: „úgy lehet érteni” – németül: „könnte verstehen” –, Ferenc megválasztása óta arról beszél, hogy a hit a személyes kapcsolat Istenhez, semmi más – ezek elkerülték az FSSPX szerzőinek, tagjainak a figyelmét?].      Valójában azonban mindent hinni kell, amit Isten kinyilatkoztatott, és a hitet nem szabad az egyéni ízlés szerint alakítani. [Mennyivel többet és keményebbet, egyértelműbbet írt erről egy újságíró!] Ez a kijelentés: „Isten soha nem adta fel az Izraellel kötött szövetségéhez való hűséget”, sem maradhat kommentár nélkül [már megint ez a talpnyaló hang]. Bár igaz, hogy „Isten nem bánja meg kegyelmi adományait és meghívását” (Róm 11,29), és az Egyház ezért Szent Pállal várja a zsidó nép egykori megtérését Krisztushoz. De ha a pápa [?] mondata azt akarja jelenteni, hogy a zsidók, akik elutasítják Krisztust, mégis szövetségben állnak Istennel és ezért kegyelmében vannak, ha talán még azt is akarja mondani, hogy a zsidóknak nincs szükségük arra, hogy Krisztushoz megtérjenek, ahogy ezt manapság sok úgynevezett katolikus teológus állítja, akkor a mondat téves. [Fantasztikus! Ez olyan, mint amikor a szomjúságtól félhalottnak egy hivatásos segélyszervezet tagjai mérgezett italt adnak, és egy arra járó azt mondja, hogy ejnye-ejnye, ezt nem illik tenni. – Kik számára íródott ez a cikk, pláne ilyen stílusban? Az FSSPX híveinek? Hiszen azok nem azért csatlakoztak egykor az FSSPX-hez, hogy ilyeneket hallgassanak? Akkor kiknek? Ez a hang, ezek a bocsánatkérő picinyke kifogások csakis a római illetékeseknek szólhatnak, hogy „jó fiúk vagyunk ám mi, tessék minket végre elismerni”. Ajánlom a honlap KÖNYVTÁR III. fiókjában található régi írásokat összehasonlítani ezekkel a mostaniakkal, és akkor napnál világosabban látszik a megváltozott szemlélet és stílus, amit a gyökeresen megváltozott szemlélet szülhet csak.] Feltéve: 2013. szeptember 16.