„Non praevalebunt – a pokol kapui nem vesznek erőt rajta.” (Mt 16,18) – Nehogy úgy járjunk, mint a zsidók Jeruzsálem ostrománál A történészek azt mondják, hogy Jeruzsálem 70-ben történt elpusztítása borzalmaival példa nélküli az emberiség egyébként rengeteg iszonyatot megélt történelmében is. A város ostroma azért lehetett olyan rettenetes, mert a zsidók, akik a rómaiak elleni felkelést elkezdték, még akkor sem adták meg magukat, amikor a világon semmilyen reményük nem volt a megmenekülésre. Még azután is, hogy a várost és a templomot a rómaiak felgyújtották, a felső várban tovább folytatták az ellenállást. Ennek pedig egyetlen oka volt: egyszerűen nem hitték el, hogy Isten hagyja elpusztulni a választott népét, azt a népet, mellyel szövetséget kötött, és meg voltak győződve róla, hogy ha nem korábban, akkor legalább a legeslegutolsó pillanatban Jahve csodát tesz, beavatkozik és megmenti választott népét. „A pokol kapui nem vesznek erőt rajta” (Mt 16,18), ezt a mondatot Jézus maga mondta, következésképpen egészen biztosan igaz. Ugyanakkor Jézus, amikor saját második eljöveteléről beszélt, ezt is mondta: „Bizony mondom nektek: el nem múlik e nemzedék, amíg mindez meg nem történik.” (Mt 24,34) – E mondata volt az, ami miatt az első keresztények úgy gondolták, hogy ők még élni fognak, amikor Jézus megígért második eljövetele elkövetkezik. Szent Pál többször is foglalkozott ezzel leveleiben. Amikor azonban a hívek látták, hogy Jézus nemzedéke kihal, és Jézus mégse jön el, szavait úgy értelmezték, hogy „e nemzedék” alatt nem azokat értette, akikhez beszélt, hanem magát az „emberiséget”. Egyébként sem ez volt az első eset, amikor Jézus szavait nem úgy kellett értelmezni, ahogy első pillanatra logikusnak tűntek. A mai helyzetben nagy felelőtlenség minden hitetlenséget, melyről az újegyház tanúságot tesz, Mt 16,18-cal elintézni: „A pokol kapui nem vesznek erőt rajta.” Aki minden magyarázatot, jogos kétkedést úgy intéz el, hogy Jézus maga ígérte meg, hogy Rómán minden borzalmas tette és állítása ellenére sem vesz erőt a pokol kapuja, azzal megeshet, hogy úgy jár majd, ahogy a jeruzsálemi zsidók 70-ben.      Mert miből is állt az akkori zsidók tévedése? Abból, hogy azt hitték, hogy az Isten és közöttük megkötött szövetség akkor is fennáll, ha ők már hűtlenek ehhez a szövetséghez. Isten 40 évet adott nekik, hogy belássák tévedésüket. De ők, ahelyett, hogy megtértek volna, belátták volna tévedésüket, és elismerték volna Jézust Messiásuknak, megátalkodottan megmaradtak tévedésükben, ami miatt megszűntek Isten választott népe lenni.      Ha ez egyszer már megtörtént az üdvtörténetben – és tudjuk, hogy korunk csak a korábbi korok másolata –, akkor egyáltalán nem kizárt, hogy megismétlődik Isten új „választott” népével, ha azok ugyanúgy megtagadják a rájuk bízott hitvagyont, mint a zsidók. A honlapon már találhatók írások, melyek ezzel a témával foglalkoznak, és azóta, hogy ezek íródtak, az újegyházban még sokkal több borzalom, hitehagyás történt, ami az ezekben olvasható véleményeket igazolja. Most két ilyen írásra hívom fel a figyelmet:      A katolikus Egyház – Jézus Krisztus Egyháza?, melyben többek között ez a mondat áll: „A katolikus Egyház csak addig marad Jézus Krisztus Egyháza, csak addig marad örök, csak addig dacolhat még a pokol ördögeivel is, ameddig azt az utat járja, amivel Jézus Pétert és az apostolokat megbízta, ameddig az Egyház valóban apostoli, tovább viszi a hitletéteményeket, a szent hagyományt nem veti el, dogmáit eredeti értelmükben őrzi, Jézustól, alapítójától kapott tanítását nem változtatja.”      Valamint a Hogyan őrizzük meg hitünket és józan eszünket? című cikk. Feltéve: 2013. szeptember 28. P. Jeindl ma, Szent Mihály arkangyal ünnepén Salzburgban arról prédikált, hogy amikor Lucifer, a „fény hordozó”, az angyalok között az első fellázadt Isten ellen, egy pillanatra nagy csönd lett a mennyben, majd felállt Mihály, és azt mondta: »Ki olyan, mint Isten?« Vagyis, ki bírálhatja felül Isten terveit, ki szólhat bele az Ő rendelkezéseibe, az Ő teremtő rendjébe, ki ellenkezhet Vele?      »Akkor nagy harc támadt a mennyben: Mihály és angyalai megtámadták a sárkányt. A sárkány és angyalai védekeztek, de nem tudtak ellenállni, és nem maradt számukra hely a mennyben. Letaszították a nagy sárkányt, az őskígyót, aki maga az ördög, a sátán, aki elcsábítja az egész világot. A földre taszították és vele együtt lezuhantak angyalai is.« (Jel 12,7-9)      »Mikor a sárkány látta, hogy letaszították a földre, üldözni kezdte az asszonyt, aki fiúgyermeket szült. … De a föld megsegítette az asszonyt: föltárta gyomrát és elnyelte a sárkány torkából áradó vizet. Erre a sárkány haragra lobbant az asszony ellen és harcba szállt többi gyermekével, akik megtartják Isten parancsait és kitartanak tanúságukban Jézusról.« (Jel 12,13-17) A paradicsomban Lucifer kígyó alakjában kísértette meg az első emberpárt, és arra buzdította őket, hogy csakúgy, mint ő, szálljanak szembe Istennel, vagyis vonják kétségbe Isten mindenhatóságát: »Mondá pedig a kígyó az asszonynak: Semmiképpen nem haltok meg halállal. Mert tudja az Isten, hogy amely napon esztek arról, megnyílnak szemeitek, és lesztek, mint az istenek, jót és gonoszt tudók.« (Ter 3,4-5) A „jót és gonoszt tudók” pedig azt jelenti, hogy ők döntenek afölött, hogy mi a jó és mi a rossz. Ez lett az ősbűn, minden bűn alapja, melyet a gőg szül, a gőg, mely a gonoszt a világba hozta. Azért ősbűn, mert direkt Istent érinti, Vele száll szembe, az Ő mindenekfelettiségét vonja kétségbe.      És pont ez az a bűn, melyet korunkban soha, semmikor nem látott mértékben az emberiség elkövet! Ez volt Lucifer bűne, a Sátán bűne, és bár most az emberek követik el, mivel méretét tekintve minden eddigi lázadó emberi szellemiséget felülmúl, már csak sátáninak nevezhető. Ha a Williamson püspök úr által nagy valószínűséggel valódinak tartott Fatimai titok szövegét megvizsgáljuk, egyet biztosan megállapíthatunk, tökéletesen illik napjainkra. „A világon már sehol nincs rend. Még a legmagasabb pozíciókban is a Sátán uralkodik, és ő határozza meg a dolgok menetét. Érteni fog hozzá, hogy még az Egyház legfelsőbb csúcsára is behatoljon.” – Amit ma a különböző szervezetek vezetői tesznek – tehát az egyház, az országok, a gazdaság vezetői, irányítói –, az olyan mértékben mond ellen Istennek, a természet rendjének, a józan észnek, minden emberi tapasztalatnak, hogy nem lehet másképp értékelni, mint ahogy a szövegben áll: a Sátán uralkodik mindenütt, a Sátán szól az emberek szájából. És arról, hogy a Sátán az Egyház legfelsőbb csúcsára is eljutott, már éppen elég bizonyíték található.      „Az Egyház számára is a legsúlyosabb megpróbáltatások ideje jön el.” – Nagy betűvel írva az Egyházat, azaz Krisztus igaz Egyházát értve alatta, való igaz, hogy az Egyház történelmének legsúlyosabb megpróbáltatását éli át, elsősorban a hittartalmat, a hithűséget, de egyre fokozottabb mértékben, a hívek életét is tekintve.      A következő mondatot: „Bíborosok bíborosok ellen, és püspökök püspökök ellen lesznek. A Sátán soraikba lép”, azért nehéz értelmezni, mert úgy tűnik, mára már nem maradt egyetlen igaz egyházi felsőbbség sem. De ez talán csak a látszat, hiszen a média és a felső vezetés gondoskodik arról, hogy mindig csak a legliberálisabbak juthassanak szóhoz.      (Itt említem meg azt a hírt, mely a napokban látott napvilágot: miszerint 2013. május 31-i dátummal a Hittani Kongregáció kiközösítette azt az ausztrál papot, akit Melbourne érseke már 2011-ben felfüggesztett papi hivatalából, mert nyíltan a nők pappá szentelése és a homo-„házasság” mellett szállt síkra. Ezt a hírt ma az ide-oda ugráló neo-konzervatív katolikus média annak bizonyságául használja fel, hogy lám, lám, bármit is mond Ferenc akár naponta többször is különböző fórumokon, azért magán a tanon nem akar és nem fog változtatni. Ha arra gondolunk, hogy erre a döntésre hosszú éveket kellett várni, amíg a pap akadálytalanul veszélyeztethette az emberek lelki üdvét, és hogy rajta kívül klerikusok és teológusok ezrei teszik akadálytalanul ugyanezt, akkor ez a pirinyó „jó” gyümölcs elenyésző a megszámlálhatatlanul sok „rossz” gyümölcs mellett, és felveti a gyanút, hogy nem a hitért való buzgóság, hanem valami más miatt „termett”. Vegyünk csak egyetlen példát, azt a francia püspököt, aki zavartalanul teheti, amit tesz: lásd Máshol az ilyen akciókon résztvevőket kiközösítik) „Tűz és füst fog akkor a mennyből esni és az óceánok vizei elpárolognak, és a tajték az égig sistereg, és minden ledől, ami egyenesen áll. Millió és millió ember fog egyik pillanatról a másikra meghalni, és azok, akik még élnek, irigyelni fogják azokat, akik már halottak.” – Soha nem állt az emberiség ilyen közel az itt leírt borzalmakhoz. Hogy a globális pénzpiac vagy/és gazdaság összeomlása, és ennek következményei, a polgárháborúk, vagy a klímakatasztrófa, vagy az iszlám totális támadása a maga „még soha korábban és sehol máshol” nem látott irgalmatlanságával, gonoszságával – nyilvánvaló, hogy a „nagy fenyítés” egyre jobban közeledik. A magyaroknak nem kell bemutatni azt a borzalmat, amit a Jézus-tagadó, sőt Őt káromló, a kereszténységtől soha nem megszelídített iszlám elkövetni képes. A Szíriából jövő tudósításokban egyre gyakrabban van szó azokról a „mérsékelt” mohamedán családokból származó gyerekekről, akik elhagyják családjukat, csatlakoznak a terroristákhoz, akiket ők vezetnek a keresztények és más vallási kisebbségek házaihoz. Egy olyan vallás, mely Jézust nem ismeri el, nem is tud más gyümölcsöt teremni. „És mindenütt a halál uralkodik azon tévelyek miatt, melyeket az őrültek és a Sátán szolgái elkövettek, aki akkor az egyetlen uralkodó lesz a földön.” – A „tévelyekről”, amit „az őrültek és a Sátán szolgái” ma elkövetnek egyre több cikk található a honlapon, itt ezek egyikére utalok csak: Ez a Sátán működése, nem az ember pénzmohóságának eredménye. Azok a hiányok a titok végéről, melyeket Williamson püspök úr említ, nem feltétlenül tartoznak ide, hiszen a harmadik titkot Mária ígérete követte, ami eddig is ismert volt: „A végén Szeplőtelen Szívem fog győzedelmeskedni.” Az „óvintézkedésekről” is szó volt már a titkokban, Isten Anyja minden megjelenésekor – Fatimában is – imádságra, megtérésre, vezeklésre szólított fel. Ami viszont a titok mostani és 2000-es verziója ellen is szól, az az az elterjedt vélemény, amit nem csak M. Martin írt meg a könyvében, hanem amire II. János Pál pápának a fent említett honlapon idézett szavai is utalnak, nevezetesen, hogy XXIII. János pápa (és XII. Pius pápa) azért nem hozta nyilvánosságra a titkot, mert attól tartottak, hogy ezzel egyfelől kiváltják a szovjetek haragját, másfelől, hogy ezzel a szovjetek „stratégiai információ birtokába jutnak, mely a szabad világgal szemben óriási előnyt teremtene számukra”.      A titokban – se a mostani, se a 2000-ben közzétett változatban – nincs semmilyen szó olyasmiről, ami ezekre az aggodalmakra okot adhatna. És az is csak a két aggodalom egyikét magyarázná meg, ha a titokban valami olyasmi lenne, hogy közzététele csak egyidőben Oroszország felajánlásával történhet. Lucifer bűne, Isten feltétel nélküli tekintélyének el nem fogadása, a mai hithű katolikus számára komoly problémát vett fel: Hogyan lehet ő ma engedetlen a felsőbbséggel szemben, anélkül, hogy bűnt követne el, különösen, ha meggondoljuk, hogy Jézus és tanítványai is megkívánták, hogy a keresztények a pogány felsőbbségeknek is engedelmeskedjenek? – Amelyik egyházi felsőbbség Isten parancsait, rendjét és a kétezer éves Egyházának tanítását követi kompromisszumok nélkül, annak engedelmeskedni kell, amelyik nem ezt teszi, ott az a parancs érvényes, hogy inkább Istennek, mint az embernek kell engedelmeskedni. Ami pedig a világi pogány hatalmat illeti, ott az engedelmesség kritériuma a természeti törvények betartása.      Imádkozzunk, hogy soha ne kövessünk el olyan bűnt, ami miatt Isten megvonja tőlünk a tisztánlátás, a mérséklet és a valódi engedelmesség kegyelmét, és azt az ajándékát, hogy tisztán felismerjük akaratát és sugallatát. Feltéve: 2013. szeptember 29.