Fuchs atya nyilatkozatában kilépésének okai között hivatkozott Fellay püspök 2012. június 17-i levelére. A http://mitderimmaculata.blogspot.fr honlapon 2013. április 27-én jelent meg a La Sapiniere nyilatkozata, amiben szó van erről a levélről.      A nyilatkozatot abból az alkalomból tették közzé, hogy Menzingen nyilvánosságra hozta Cor unum című és a közösség papjai részére szánt belső lapjuk 2013. márciusi számában Pater Salenave – egyike annak a 37 francia papnak, akik nyílt levelet írtak Fellay püspöknek – levelét, amit ő azután írt, hogy Menzingen pszicho-terror alá vetette, és amit kizárólag feletteseinek szánt. Levele közzététele után Pater Salenave helyreigazítást kért, ez szerepelt a La Sapiniere nyilatkozatában. Ebből való most két idézet, melyekben szó esik a fent említett levélről. „Még a legjobbak számára is ismertek a múló depressziók pillanatai. A börtönök története tele van az ilyen fajtájú levelekkel. Menzingen arra vetemedett, hogy egy ilyen levelet írasson egy papjával, amit aztán Mgr. Fellay örömmel telve tálalt papjainak tudomásul vevés céljából. Az ilyen tett szégyene teljes egészében a rendházra száll vissza, ahol a bencés, domonkos és kapucinus rendek elöljáróinak ezt mondták: „Tudjuk, hogy kő kövön nem fog maradni, de mi a végsőkig elmegyünk.” [mármint a kiegyezés eléréséhez]      Menzingennek ez a látszólagos győzelme, egy „vigasztalhatatlan pap” képe [aminek P. Salenave magát nevezte „bűnbánó” levelében], aki saját magát megalázza, valójában a győztesek számára szégyen és az ő igazi vereségüket leplezi. Kihasználtak egy eljárást a személyiség tönkretételére, amivel megmutatták, hogy ők valóban mindenre készek, és valóban a végsőkig elmennek. [Hogy ez mennyire igaz, azt minden egyes kirúgott vagy csak kilépésre kényszerített pap esete újra és újra a napnál világosabban bizonyítja.] … A Cor unum-nak ugyanebben a számában olvashatják a papok Mgr. Fellay 2012. június 17-én XVI. Benedeknek írt levelét. Ebből megtudjuk, hogy Mgr. Fellay „2012. április 15-i doktrinális preambulumát” azzal a szándékkal írta, hogy a 2011. szeptemberi preambulummal előállt nehézségeket feloldja. Mgr. Fellay botrányos doktrinális nyilatkozatáért magára vállalta a teljes felelősséget.      De még ennél is rosszabbat lehet ebben a levélben olvasni. Június 13-án a rómaiak módosították a doktrinális nyilatkozatot, amiben egyértelműen megismételték azokat az elfogadhatatlan pontokat, melyeket Mgr. Fellay „mellőzni”, de nem korrigálni „igyekezett”, hogy a kiegyezés létrejöhessen. A rendfőnök ezek után a következőt írta XVI. Benedeknek:      „A közösség jelenlegi helyzetében az új nyilatkozat nem lesz kivitelezhető. [..] én ez irányban elköteleztem magam [praktikus megegyezés tanbeli megállapodás nélkül], a közösség soraiban mutatkozó elég erős ellenállás ellenére és nagy nyugtalanság árán. És szilárd elhatározásom, hogy továbbra is minden erőfeszítést megtegyek, hogy ezen az úton előre haladjunk, hogy a szükséges tisztázások megtörténjenek. [..] Szentséged legyen biztos gyermeki ragaszkodásom és legbensőbb vágyam felöl, hogy az egyháznak szolgáljak.” XVI. Benedek 2012. június 30-án válaszolta Mgr. Fellaynek azt, amit már ismerünk (a három feltétel tőle származik, nem a munkatársaitól, vagyis ő maga követeli a magisterium, a II. Vatikáni Zsinat és a Novus Ordo elfogadását), majd levelét így zárta:      „Az Ön közössége általános káptalanának megnyitása alkalmából csak arra bátoríthatom ezt a gyűlést, hogy ezeket a pontokat mint szükségeseket fogadják el az egy, szent, katolikus és apostoli egyház közösségének ölében való kiegyezésért.” XVI. Benedek brillírozik csalásával és Mgr. Fellay árulásával! Feltéve: 2014. január 9.