A Hittani Kongregáció új dokumentumot hozott nyilvánosságra, melyben néhány olyan kérdésre ad választ, melyek az Egyházról szóló tant érintik

(A nyugati sajtóban a megjelenést követően azonnal megszólaltak a bírálók: a német evangélikusok hangosan tiltakoznak, és az ökumenikus mozgalomra mért nagy csapásként emlegetik az új vatikáni iratot.)

A 2007. július 10-én kedden a Hittani Kongregáció által kiadott irat „választ ad kérdésekre melyek az Egyházról szóló tan néhány aspektusát érintik”.

Az irat tisztázni akarja a II. Vatikáni Zsinatnak azt a tanítását, mely kimondta, hogy a Jézus Krisztus által alapított Egyház a katolikus Egyházban létezik (subsistit in). (lásd a témáról a KÖNYVTÁR OLDAL 2. FIÓKJÁBAN a következő cikket: „Az Egyház fogalma a II. Vatikáni Zsinat előtt és után” (www.katolikus-honlap.hu/060401/egyhazfog.htm))

Néhány részlet a dokumentumból:

Bevezetés:

A kérdésfelvetések és számos téma újszerűsége újra és újra megkövetelik a teológiai megfontolásokat és folyvást új adalékhoz vezetnek, melyek nincsenek mindig híján a hamis értelmezéseknek. Ezek zavarodottsághoz és kétségekhez vezetnek, melyek közül néhányat előterjesztettek a Hittani Kongregációnak. … Ezekre szeretne a kongregáció választ adni, miközben a tanítóhivatal néhány ekkleziológiai kifejezésének autentikus értelmezését tisztázza, melyeket az a veszély fenyeget, hogy a vitákban félreértenek.

VÁLASZOK A KÉRDÉSEKRE

1. kérdés: Megváltoztatta a II. Vatikáni Zsinat az Egyházról szóló régebbi tanítást?
Válasz: A II. Vatikáni Zsinat nem akarta ezt a tanítást megváltoztatni és nem is változtatta meg, sokkal inkább kibontani, elmélyíteni és részletesebben kifejteni akarta.

....

2. Kérdés: Hogyan kell azt a kijelentést értelmezni, mely szerint Krisztus Egyháza a katolikus Egyházban szubszisztál (áll fenn, létezik)?
Válasz: Krisztus „ezen a földön” egyetlen egy Egyházat „hozott létre” és ezt egy „látható gyülekezetként és lelki közösségként” alapított meg, mely kezdete óta és a történelmen keresztül mindig létezik és mindig létezni fog, és amelyben egyedül van meg most és marad meg a jövőben is a Krisztustól alapított minden elem. „Krisztusnak ez az egyetlen Egyháza, melyet a Credoban egy-, szent-, katolikus- és apostolinak vallunk meg… Ez az Egyház, e világban közösségként értelmezve és szervezve, a katolikus Egyházban áll fenn, melyet Péter utóda és a vele közösségben levő püspökök vezetnek.”
     A II. Vatikáni Zsinat Lumen gentium dogmatikai konstitúciójának 8. pontjában szereplő „szubszisztencia” kifejezés a katolikus Egyházban az összes Krisztus által alapított elem örökké meglevő történelmi folytonosságát és állandóságát jelenti, melyekben Krisztus Egyháza e világon konkrétan megtalálható.
     A katolikus tan szerint joggal mondható ki, hogy azokban az egyházakban és egyházi közösségekben – melyek még nincsenek teljes egységben a katolikus Egyházzal – az üdvözülés és az igazság bennük levő elemeinél fogva Krisztus Egyháza van jelen és hat. Mindazonáltal a „subsistit in” (fennáll, létezik) kifejezés egyedül csak a katolikus Egyházra érvényes, mivel ez az egységnek arra a ismertetőjelére vonatkozik, melyet a hitvallásban megvallunk (Hiszem az „egy” Egyházat; és ez az „egy” Egyház a katolikus Egyházban valósul meg.)

3. kérdés: Miért használták a „subsistit in” kifejezést és nem egyszerűen az „est” (van) szót?
Válasz: E kifejezés használata, mely Krisztus Egyházának a katolikus Egyházzal való tökéletes azonosságát fejezi ki, nem változtatja meg az Egyházról szóló tanítást.
(szerk. megj: ezzel kpacsolatban lásd az Újabb pillantás a „subsistit in” kifejezésre című cikket.)

......

4. kérdés: Miért ismeri el a II. Vatikáni Zsinat a keleti egyház számára az „egyház” kifejezés jogosságát, holott ők sincsenek egységben a katolikus Egyházzal?
Válasz: A zsinat át akarta venni e kifejezés hagyományos alkalmazását. „Mivel ezen egyházak a szakadás ellenére az igaz szentségeket bírják, mégpedig mindenekelőtt az apostoli utódlásnál fogva a papság és az eucharisztia szentségét, miáltal mai napig szoros közösségben állnak velünk, megérdemlik a „rész- vagy helyi egyházak” elnevezést.

.....

5. kérdés: A zsinati szövegek és az ezt követő tanítóhivatal miért vitatja el azoktól a közösségektől, melyek a 16. századi reformációból keletkeztek az „egyház” címet?
Válasz: Mert ezek a közösségek a katolikus tanítás szerint a papszentelés szentségében nem bírják az apostoli utódlást, és ezért náluk az egyházi lét jelentős alkotó eleme hiányzik. Az említett egyházi közösségeket, melyek mindenekelőtt a szentségi papság hiánya miatt nem őrizték meg az eucharisztikus misztérium eredeti és teljes valóságát, a katolikus tanítás szerint nem lehet a szó igazi értelmében „egyháznak” nevezni.

XVI. Benedek pápa e válaszokat – melyeket e kongregáció rendes közgyülésén fogalmaztak meg – a Hittani Kongregáció két aláíró bíboros-prefektusának adott audienciáján jóváhagyta, megerősítette és közzétételét elrendelte.

Kelt Rómában, a Hittani Kongregáció székhelyén, 2007. június 29-én, Szent Péter és Pál apostolok ünnepén

William Kardinal Levada prefektus
és
Angelo Amato, S.D.B. Sila címzetes érseke, titkár

A dokumentum és magyarázata a következő cím alatt is megtalálható: http://www.magyarkurir.hu/?m_id=1&m_op=view&id=17170