P. Charles Moulin, az FSSPX papja, a közösség Nizza-i Szent József priorátusának (Priorat St. Joseph (17 Place Ste Claire, 06300 Nice) vezetője, azoknak a katolikusoknak írta levelét, akik a „La sapiniere.info” weboldalon keresnek tanácsot [ezen a weboldalon jelent meg Trauner atya levele és videó-üzenete is]. Moulin atya 2012. június 29-én Williamson püspöknek írt nyílt levelet, melyben arra kérte, hogy mint a püspökök rangidőse, igazságtalan kizárását – nem figyelembe véve – vegyen részt a káptalanon. Német nyelven a kreuz.net 2012. július 4-én közölte ezt a levelet, illetve ennek összefoglalóját.      2013. szeptember 29-én, Szent Mihály arkangyal ünnepén Moulin atya ismét nyílt levelet írt, ezúttal azoknak a katolikusoknak, akik az FSSPX viselkedése miatt nem tudják, hogy mit gondoljanak, mit tegyenek. [Ezzel kapcsolatban lásd a honlap következő cikkét: „Számomra megoldhatatlan talány, hogy az FSSPX hallgat”]. Most ez az új levél következik: Kedves Hívek, kérem, vegyék tudomásul, hogy a Szent X. Pius Papi Közösség tagjainak a 2013. június 27-i Nyilatkozat közzététele óta tapasztalható „fülsiketítő hallgatása” ellenére ezt a nyilatkozatot a papok, szerzetesek egy része elutasítja, vagy komoly fenntartással fogadja, elsősorban a következő két ok miatt: a) Annak súlyos és káros elmulasztása (vagy szándékos megtagadása?) miatt, hogy minden idők katolikus Egyházát a „zsinati egyház”-tól nyíltan megkülönböztessék; Msgr. G. Benelli, VI. Pál államtitkársága helyettes vezetőjének 1976. június 25-én Lefebvre érseknek küldött levelében megfogalmazott szóhasználata szerint, és amit Mgr. B. Tissier de Mallerais „A föld sója” című cikkében 2013. nyarán mesterien úgy definiált, mint »katolikus tisztségviselők gyülekezete, mely liberális és modernista gondolkodóktól felbátorítva, számos katolikus pappal és hívővel együtt, akik szintén osztják ezen ideált, a globalizálódás érdekében újfajta egyházat akarnak létrehozni. … Szigorúan véve a „zsinati egyház” egy szekta, mely a katolikus Egyházat megszállva tartja. Pontosan úgy, ahogy a Szent X. Pius pápa által elítélt modernizmus, neki is megvannak a szervezett felbujtói és szereplői.« b) A nyilatkozat 11. pontja miatt, amelyet elfogadhatatlannak és hibásnak ítélünk, mert nyíltan a közösség 2006-os káptalanán hozott végleges utasítás ellen fordul, és most már tervbe veszi az FSSPX – az „újrafelépítők eme kicsiny csapatának” a „zsinati szektával” való csupán gyakorlati kiegyezésének lehetőségét, és a Pius Közösséget azon római tisztségviselők erkölcsi és egyházjogi tekintélye alá akarja helyezni, akik több mint 50 év óta Krisztus egyetlen Egyházát rombolják. Ezek azok a súlyos okok, amik miatt papok és szerzetesek „az öngyilkos” nyilatkozatot elutasítják, és inkább Mgr. Lefebvre 1974. november 21-i történelmi, bátor és prófétai nyilatkozatához tartják magukat. Adja Isten, hogy a tekintélyek tiszteletteljes „hallgatása” [ez mit akar jelenteni? – hogy nem minden prior és disztriktvezető adja ki Menzingennek a kiegyezést ellenző papjainak a nevét, hanem csak az olasz, a német, a francia, a belga – aki ehhez az egykori ÁVÓ-t és a mostani amerikai FBI-t megszégyenítő módszereket alkalmazott; lásd a http://poschenker.wordpress.com/ 2013. szeptember 26-i „KANN MAN PATER WAILLIEZ TRAUEN?” című cikkét –, a kanadai, az amerikai stb. vezetők teszik ezt, és úgy látszik még ők sem mindenkivel, hisz lám Moulin atyával sem tették – vagy Moulin atya a beépített tégla?] a közösség tagjainak megengedi, Isten és az Önök segítségével, hogy továbbra is bátran és határozottan [a bentmaradtak közül ez kire áll?] ellenálljanak a felsőbbségek ezen új irányvonalának, anélkül, hogy eközben abba a veszélybe kerülnének, hogy engedetlenség vagy felforgató tevékenységek miatt súlyosan megbüntessék őket, ahogy ezt a körülbelül 60 pap, és egy püspök – akik 2006 óta közösségünket elhagyták [én úgy tudom, nagy részük nem „elhagyta” a közösséget, hanem kirúgták őket] – bizonyos részénél tették? Bízunk az Önök buzgóságában és diszkréciójában, hogy ezeket a nagyérdemű tagjainkat kinyomozzák [vajon azért, hogy nevüket vele közöljék, hogy ő aztán tovább adhassa?], és imáikkal és vezeklésükkel támogatják, mert „az ima kiengesztel és a vezeklés elnyer” (Pio atya), hogy a Szent X. Pius Papi Közösség a „túlélés vállalkozását” tisztelt alapítója, S.E. Mgr. Lefebvre világos irányelvei alapján tovább folytassa, azáltal, hogy egyfelől a II. Vatikáni Zsinat tévedéseit, az ebből fakadó tévedéseket és a tévedésekre buzdítókat bírálja [és Róma mostani vezetőit?], és másfelől a hit és az erkölcs, a mise és a katolikus papság zászlaját minden ellenállással dacolva magasra tartja azzal a céllal, hogy az érsek munkáját szerényen továbbvigye, mely végülis abból áll, hogy szent patrónusának és védelmezőjének mottója szerint mindent megújít Krisztusban. [Ez pontosan az a téves elképzelése Fellay püspöknek, amit Williamson püspök úr szeptember 7-i kommentárjában, mint alapvető eltévelyedést bírált: »Fellay püspök nagy illúziója az az elképzelés volt, hogy a nagyszerű papi közösség képes megmenteni az egyházat, és az ördögnek ehhez már csak ezt kellett hozzátennie: „az egyházon belülről, mint egy trójai faló”.«] Jézus Szentséges Szíve és Mária Szeplőtelen Szíve őrizze meg Önöket a hűségben [kihez való hűségben? Az új Pius Közösséghez való hűségben, vagy Lefebvre érsek irányvonalához való hűségben?] és áldja meg Önöket. Teljes papi és tiszteletteljes hálával az Önök értékes és határozott támogatásáért Pater Charles Moulin [Moulin atya valójában nem mond mást, mint az az orvos, aki azoknak a munkatársainak, akik vele együtt azért vállaltak munkát egy kórházban, mert az katolikus lelkiség szerint működött, amikor ez a kórház lassan abortusz kórházzá válik, azt tanácsolja, hogy ezután lehetőleg olyan orvos mellett segédkezzenek az operációknál, aki ugyan elvégzi az abortuszt, megöli a magzatot, de közben a fülükbe súgja, hogy ő valójában nem helyesli ezt a mészárlást.] Annak illusztrálására, hogy Moulin atya levelét fenntartással kell fogadni (sőt, esetleg bűnös taktikának), álljon itt korábbi nyílt levelének az összefoglalója, amit a 2012-es káptalan előtt tett közzé. Moulin atya nyílt levele Williamson püspöknek (forrás: www.kreuz.net – 2012. július 4.) Pater Charles Moulin – az FSSPX Nizza-i priorátusának priorja nyílt levélben fordult a káptalanból nemrég kizárt Williamson püspök úrhoz. Moulin atya, aki Fellay püspök kispaptársa volt a szemináriumban, arra szólította fel Williamson püspököt, hogy kizárása ellenére menjen el a káptalanra. Moulin atya azt írja, hogy Fellay püspök hónapok óta nagy jóakaratot tanúsít a „tegnapi ellenségekkel” szemben, ezért képesnek kell lennie arra is, hogy olyan sok évnyi közös harc után régi „fegyvertársának” is megbocsássa az engedelmesség terén mutatott egynémely hiányosságát.      Ezután azt hangoztatja, hogy Mgr. Williamson szólásszabadsága a rendfőnök számára nagy értékkel kell bírjon. Hiszen a rendfőnök a Vatikánnal folytatott tárgyalásoknál a közösségnek a szóban és apostolkodásban való jövőbeli szabadságát nagyon a szívén viseli. Ez a szabadság az igazi tan hirdetésében „minden katolikus püspök valódi és hagyományos privilégiuma”. Pater Moulin nem tudja elképzelni, hogy a rendfőnök a mostani káptalanon le akar mondani Williamson püspök tudásáról és véleményéről. Arra emlékeztet nyílt levelében, hogy Mgr. Fellay a legfigyelmesebb hallgatója volt a szemináriumban Williamson püspök „mesteri előadásainak”. Azt se tudja elképzelni, hogy a rendfőnök a káptalanból egy olyan püspököt akar kizárni, akit maga Lefebvre érsek választott ki e tisztségre. Ez a közösségnek Lefebvre érsek által akart szoros egységét veszélyeztetné.      Moulin atya számára Mgr. Williamson mint az anglikanizmusból jött konvertita, hatásos védőbástya, hogy a Pius Közösség „mindig lehetséges” protestantizálódását megakadályozza. Williamson püspököt a modernisták, a liberálisok és az Egyház ellenségei felforgató taktikájának nagy ismerőjének nevezte.      Végül attól is tart az atya, hogy a másik két Pius-püspök, Mgr. B. Tissier de Mallerais és Mgr. Alfonso de Galarreta szolidaritásból szintén nem megy el a káptalanra [mint tudjuk, ez a félelem teljesen alaptalan volt]. Moulin atya azt reméli, hogy a káptalan résztvevői időt találnak rá, hogy Aranyszájú Szent János egyháztanító szavait megszívleljék: „Több okunk van arra, hogy jobban bízzunk azokban a sebekben, amelyeket egy barát okozott, mint azokban a csókokban, amelyeket egy ellenségtől kaptunk.” [A papok azt mondják, hogy az egyház vezetői semmitől nem tartanak annyira, mint a nyilvánosságtól. Moulin atya másfél évvel ezelőtt közzétett levelének semmilyen káros következménye nem volt rá nézve, miközben a vezetőség irányvonalát bíráló más papok ellen kifejezett hadjáratot indítottak, lelki terrorral és kizárással. Ezért, és a fent már kommentált furcsa fogalmazások miatt, nem tudom magamtól elhessegetni azt a gyanút, hogy Moulin atya valójában Fellay püspök úr szellemi táborába tartozik.] Feltéve: 2013. október 15.