Vajon ez nem a végidő („megváltásunk” (Lk 21,28)) kezdete?
„Isten irgalmas, de van egy utolsó bűn, amit Isten már nem tűr el, és ami elindítja büntetését” (Ez 21,29(34))

Március 18-án került fel a honlapra de Mattei professzor „Isten büntetése-e a koronavírus?” című cikkének harmadik, de legfontosabb része (folytatás következik). Ebben de Mattei elsősorban Bergogliot és főpapjait, de velük együtt – csaknem – az „összes egyházi embert” aposztáziával vádolja, és többek között ilyeneket ír:
     „A mostani nagy bűn az egyházi emberek hitehagyása: nem ennek vagy annak a férfinak, hanem az egyházi embereké mint egészé … Ez a hűtlenség a szellem vakságát és a szív megkeményedését, az univerzum isteni rendjének megsértésével szembeni közömbösséget okozza. …. Ezek az egyházi férfiak szóban Istenben való hitüket vallják meg, de valójában gyakorlati ateizmusban élnek. Összes tulajdonságát elveszik Istentől, és a puszta létezésre, jobban mondva a semmire redukálják Őt.”

Másnap a katholisches.info blog de Mattei professzornak egy következő cikkét is nyilvánosságra hozta, melyben a professzor Timur Lenk pusztító hadjáratainál alkalmazott eljárását mutatta be tanulságként a mai emberek számára: Timur Lenk egy város megtámadása előtt a harc nélküli megadás esetére először csak a város vezetőinek likvidálását, ha nem adják meg magukat, akkor előbb már nagyobb pusztítást, végül pedig mindenki, azaz nemcsak az ellenálló harcosok, hanem az egész nép kiirtásával fenyegette meg a védekezőket. R. de Mattei érezhetően felizgatott állapotban írta meg cikkét, amit azzal a sötét sejtelemmel zárt, hogy a közelgő káosz, azaz Isten büntetése mindenkit magával fog sodorni, nemcsak azokat, akiket előző cikkében ő korholt, és akikre az egész felelősséget hárította. Láthatóan saját magát a jövőben „ártatlanul” szenvedők közé sorolta, szavaiban nyomát sem lehet érzékelni annak, hogy önmagában, azaz saját abszolút téves felfogásában bármi hibát is találni lehet. Holott, miként ez ezen a honlapon már sok helyen olvasható volt, de Mattei és a hozzá hasonlók vétke valójában nagyobb, mint az általa egyedüli vétkesekként megjelölteknél.
     Hiszen Bergogliot és társait, azaz a zsinati szektát – különösen az utóbbi években – csak a látszat-katolikusok követik, azok, akiket valójában nem is szabad katolikusnak nevezni, hiszen saját vallásukat nem ismerik, annak parancsait nem követik, és ahogy de Mattei fogalmazott „gyakorlati ateizmusban” élnek. Azonban de Mattei és társai, Burke, Schneider stb. azokat vezetik félre, akik pont az igazságot keresik, akik őszintén szeretnének katolikusok lenni és maradni!

Nagyböjt 3. vasárnapja utáni szombat szentleckéje Zsuzsanna történetét meséli el Dániel próféta könyvéből. Innen valók a következő versek: „És rendelteték a nép közül két vén bíró azon esztendőben, minők felől mondotta az Úr: Hogy a hamisság Babilonban a vénektől származott, ama bíráktól, kik a népet igazgatni látszottak … [e vének] elfordíták elméjüket, és lesütik szemeiket, hogy ne lássák az eget s ne emlékezzenek meg az igaz ítéletekről.” (Dán 13,5/9)
     Mintha csak de Mattei-re és a hozzá hasonlóan gondolkodókról szólnának a következő szavak: „elfordíták elméjüket, és lesütik szemeiket, hogy ne lássák az eget”! Ha nem ezt tennék ezek az emberek, akkor hogyan fordulhatna különben elő, hogy de Mattei egyfelől ilyeneket ír Bergoglioról: „ Összes tulajdonságát elveszik Istentől”, másfelől nem hajlandó belátni, hogy ő és társai a Fiúisten, Urunk Jézus Krisztus összes tulajdonságát veszik el! Hogyan tételezhetik fel józan ésszel, hogy Jézus, aki az oldás kötés hatalmát adta Péternek, aki azt mondta, hogy őrá, mint sziklára építi Egyházát, hogy ő fogja társait a hitben megerősíteni, egyszóval: aki Péternek és személyén keresztül Egyházának tévedhetetlenséget adott, aki Pétert és utódait saját helyettesének nevezte ki, megengedheti, hogy „hitehagyók”, „gyakorlati ateisták”, eretnekséget tanító, nyájukat eláruló, farkas-mivoltukat nyíltan vállalók álljanak Egyháza élén, hogy Jézus valaha is ilyenekre bízhatta akár csak egy pillanatra is Egyházát! Nem veszi de Mattei észre, hogy ezzel Jézust is bábúvá, „puszta létezésre, jobban mondva a semmire redukálja”?!
     Nem, nem veszi észre, se ő, se a többi ú. n. tradicionalista, hitvédő, konzervatív stb. És miért nem? Mert attól félnek, hogy akkor nem lesznek senkik, nem vezethetik a „konzervatív” tábort, nem ülésezhetnek, cikkeiket senki nem jelenteti meg; egyszóval a köz, a társadalom büntetésképpen őket is „puszta létezésre redukálja”. Ezért aztán ők is beállnak azok sorába, akik farkasok módjára vezetik félre az embereket.

Ami a közelgő „apokaliptikus” időszakot illeti, de Mattei azt hiányolja, hogy a „püspökök” a „híveket sem szólítják fel, hogy imádkozzanak Istenhez, hogy szabadítsa meg őket a járványtól”. A hírekben azonban hallani lehet ilyesfajta felszólításokról, sőt még arról is tájékoztatott bennünket a világsajtó, hogy Bergoglio 230 métert gyalogolva bement – az egyébként már zárva tartott, de számára kinyitott – San Marcello templomba, hogy ott „megkérje Istent, hogy szüntesse meg a járványt” (forrás: MTI). Katolikus blogok is dicsérőleg számolnak be olyan kezdeményezésekről, melyek keretében, tapsokkal, harangokkal, „lájkolással” stb. üzengetnek az emberek e napokban egymásnak; és hozzáteszik, hogy ez mennyire megható és mennyire szeretetteljes, követendő keresztény gesztus.
     Mindazonáltal arról sehol, de sehol nem lehet olvasni, hogy Istenhez könyörögni, Tőle valami kérni, csakis egyidejű bűnbánattal és vezekléssel lehet! Ninive királya tudta ezt, és egész népének, beleértve saját magát, súlyos vezeklést rendelt el – és nemcsak könyörgést: „Ninive lakói hittek az Istennek. Böjtöt hirdettek, nagyok és kicsik egyaránt zsákruhát öltöttek. Amikor a szózat eljutott Ninive királyához, ő is leszállt trónjáról, levetette palástját, és zsákruhába öltözve hamuba ült. Aztán a király és a főemberek parancsára kihirdették és elrendelték Ninivében: "Ember és állat, ökör és juh semmit se egyék, ne legeljen, és vizet se igyék. Öltsön zsákruhát ember és állat, és harsány hangon könyörögjön az Istenhez. Mindenki hagyja el gonosz útjait és a rosszat, amit a keze végbevitt. Ki tudja, hátha irgalmas lesz és újra megbocsát az Isten, lecsillapul izzó haragja, és nem kell elvesznünk! "” (Jón 3,5-9)
     Urunk Jézus Krisztus ezt mondta tanítványainak, amikor azok megkérdezték, hogy ők miért nem tudták kiűzni az ördögöt a holdkóros gyermekből: „"Hitetlen és romlott nemzedék! Meddig kell még veletek maradnom? Meddig tűrjelek benneteket? Hozzátok ide!" Jézus ráparancsolt, s a gonosz lélek kiment belőle. A gyerek azonnal meggyógyult. … a tanítványok megkérdezték: "Mi miért nem tudtuk kiűzni?" Ezt felelte: "Mert gyenge a hitetek. …. Mindamellett ezt a fajtát nem lehet másképp kiűzni, csak imádsággal és böjttel."” (Mt 17,17-21)

János apostol Jelenések Könyve talán a Biblia legtöbbet kommentált könyve, megszámlálhatatlanul sokan próbálták különböző módokon megfejteni. Abban azonban csaknem minden „írásmagyarázó” egyetértett, miközben Jézus újraeljöveteléről értekeztek, hogy Jézus szavai Jeruzsálem pusztulásáról és a világ végéről összefüggnek, azaz Jeruzsálem pusztulása előképe a világ elpusztulásának. (Mt 23,37-24,1-41; és Lk 21,20-36)
     Mindezek ismeretében, és látva korunk elképesztő, soha nem volt, és soha előre nem sejtett istentelenségét, egészen furcsa, hogy senki, még a szedesvakantisták sem vetik fel annak eshetőségét, hogy ami most a földön történik akár még a világ pusztulásának kezdete is lehet. Pedig a figyelmeztető jelek tömegesen jelentkeznek: Elsőnek a legfontosabb: az újpogányság térhódítása, az undokság megjelenése, „a szent helyen az iszonyatos pusztulás, amelyet Dániel próféta megjövendölt”. Aztán a háborúk, a ragály (és ami ezt logikusan követi majd), az éhínség.
     Még a részletek is elgondolkoztatóak: Lukács így idézi Jézust: „Amikor azt látjátok, hogy Jeruzsálemet seregek veszik körül, tudjátok, hogy bekövetkezett pusztulása.” (Lk 21,20) – Ez az egész karantén, amibe a világ kulturált felét zárták, a helyenkint már elrendelt kijárási tilalom (pl. ma éjféltől Bajorországban), no meg a migránsok seregei és táborai, melyek belül és kívül körülveszik Európát, kísértetiesen hasonlít arra a körülkerítésre, amivel Titusz seregei Jeruzsálem elfoglalását megkezdték.
     Azt sem hallani, hogy bárki is utalna arra, hogy ez az őrület éppen nagyböjtben történik! És hogy az idei Húsvét megint (csaknem egészen) egybeesik a zsidó pászkaünneppel, azaz Jézus keresztrefeszítésének és Jeruzsálem bekerítésének idejével!
     De talán még ezeknél az egybeeséseknél is megdöbbentőbb az, hogy mind e három esemény: Jézus keresztrefeszítése, Jeruzsálem elpusztulása, és a mostani „apokaliptikus helyzet” nem valami kikerülhetetlen esemény volt, hanem valamely köröknek tudatos és/vagy őrült terve! 1. A zsidóknak minden a rendelkezésükre állt, hogy felismerjék Jézusban a nekik megígért Megváltót! 2. Jeruzsálemnek nem kellett volna elpusztulnia, sőt továbbra is megtarthatta volna viszonylagos szabadságát, ha a kicsiny zsidó nép őrült gőgjében nem hiszi magát erősebbnek a Római birodalomnál! Ha az álpróféták nem hitetik el a néppel, hogy ők verhetetlenek. 3. És most sem állnánk a teljes gazdasági összeomlás előtt, ha a világ vezetői (elsősorban a láthatatlanok, aztán az ő utasításaikat követő láthatók) a józan eszükre hallgatnának; Ha csak annyi eszük lenne, mint egy 10 éves gyereknek! Vagy ha ők tökéletes idióták is, de legalább azokra hallgatnának, akik tudják, hogy a mostani „járvány” semmivel sem rosszabb, semmivel sem veszélyesebb, semmivel sem másabb, mint az eddigi influenza-járványok!
     Minden édesanya tudja, hogy gyermekeit sokkal jobban kell védenie a félelemtől, a pániktól, mint egy esetleges betegségtől. Minden orvos tudja, hogy a pánik még teljesen egészséges embereket is ledönthet a lábukról, sőt a pánikba bele is halhatnak. Dobó István, és gondolom a többi hadvezér is, halálbüntetéssel fenyegette meg azokat, akik pánikot keltettek az ostromlott várban! Minden kicsit is tisztességes vezetőnek legelső kötelessége baj esetén, hogy a vezetetteket megnyugtassa, minden más csak ezután jöhet. És mit tesz ma az egész világ vezető rétege, és a negyedik hatalom, a média? A nap 24 órájában, hetek óta, és még nyilván hetekig, megállás nélkül rémhíreket közölnek, olyan modorban, amibe még egy teljesen józan ember is beleremeg, amitől még egy teljesen józan ember megdermed a félelemtől.
     Miért nincs egyetlen vezető pozícióban levő ember, aki előveszi a statisztikákat, az évtizedes beszámolókat, és összehasonlítja a mostani járvány számait az előzőkével? A tavalyi télen különösen erős volt az influenza járvány, a lakosság nagy része elkapta a betegséget (én is elkaptam, tudom is, hogy kitől, mikor). Miért nem kérdezi meg senki felelős ember, hogy ha a tavalyi – és a korábbi – járványt túlélte a lakosság mindenfajta korlátozó intézkedés nélkül, akkor ki és miért gondolja, hogy az ideit csak úgy bírjuk ki, ha megírjuk a saját halálos ítéletünket az elkövetkezendő időszakra? Miért nem teszi fel senki a kérdést, hogy miközben néhány krónikusan beteg ember meghal az állítólagos új influenzában, azzal egyidőben hány abortuszt végeznek el, hányan halnak meg rákban és más betegségekben? Hollandiában tavaly 6500 eutanáziát hajtottak végre! A világon évente több ezer (talán több százezer) magzatelhajtást, azaz magzatgyilkosságot hajtanak végre! Hol vannak itt a józan arányok?! Mindezek a tények is arra utalnak, hogy ami ma a világon történik nem emberi, hanem már sátáni méretű gazságok!
     Ha nem így lenne, akkor a vezetők nyilván nem csak az általuk fizetett „illetékesekkel”, a helyzetből csak hasznot remélőkkel értekeznének, mielőtt őrült intézkedéseiket meghozzák, hanem meghallgatnák azon szakemberek tanácsát is, akik – legalább az interneten – világosan elmondják, hogy egy vírusnak az a lényege, hogy állandóan változik. Hogy nincs olyan influenzajárvány, melynek a végén a bajt okozó vírus ne lenne más, mint amelyik a járványt kiváltotta. Miért riogatják ehelyett az embereket olyasmivel, hogy most valami egészen új vírusról és egészen új betegségről van szó? Miért nem mondják el, miért nem nyugtatják a lakosokat azzal, hogy a régi orvosi könyvek pontosan ugyanilyen eseteket írnak le, mint ami ma történik?

Nyilván vannak, akik azt mondják, hogy ezek a józanságra felszólító szakemberek ostobák és tévednek, és azoknak van igazuk, akik azzal fenyegetőznek, hogy kihal az emberiség, ha nem zárnak mindenkit karanténba. De egyet senki nem állíthat az objektív számok ismeretében: hogy a baj súlyossága és a meghozott intézkedések káros hatása egyensúlyban van! Nem, e kettő köszönő viszonyban sincs egymással! Miért nem emlékszik rá senki, miért nem figyelmeztet rá senki, hogy a téli hónapokban nem múlik el olyan hét, amikor a hírekben ne mondanák el, hogy „ezen a héten – legalább – 20 ezer új influenzás beteg ment orvoshoz”. És ezekben a számokban az otthon gyógyulók nincsenek is benne (én is és összes ismerősöm is otthon kúrálta ki magát tavaly, pedig voltunk jópáran)! És ez telente évtizedek óta így megy, és mégsem, soha senkinek nem jutott eszébe emiatt iskolákat, üzleteket bezáratni, karanténokat felállítani, az egész köz- és gazdasági életet leállítani. És ez az, ami világosan elárulja, hogy az intézkedők vagy megőrültek, és akkor zártosztályra valók, vagy gazemberek, és akkor fegyházba valók.
     Mégha egy egészséges gazdaságot, pénzrendszert ért volna akkora beavatkozás, mint amivel most egész Európát megbénítják, az is súlyos károkat okozott volna. Mégha nem lennének bent Európában már most is ellenőrizhetetlen, félvad hordák, akiket nem érdekel más, csak a saját létük, akkor is roppant súlyos helyzet előtt állnánk. De így, hogy egyfelől a gazdaság, a pénzrendszer eleve súlyos válságban volt, másfelől a nélkülözést nyilván nem türelemmel viselő emberek tömege veszi körül Európa népeit, a vég, a teljes összeomlás abszolút reális szcenárium.
     Nem tudom, hogy a magyarok mitől rettegnek jobban, a járvány miatt mesterségesen beléjük oltott félelemtől, vagy az előreláthatatlan bizonytalan jövőtől. De úgy tűnik, hogy például Németországban többen vannak, akik a gazdasági összeomlástól félnek. Egy biztos: az embereket se itt, se ott nem rémisztgetni, hanem megnyugtatni kellene. Például azzal, hogy a médiát csukják karanténba, meg a hisztériát előidéző politikusokat zárják el.

Visszatérve a számunkra fontosabb témához: Mi, katolikusok tudjuk, hogy ennek a világnak kezdete volt, és vége lesz. Azt is tudjuk, hogy Isten nem hagy magából gúnyt űzni (Gal 6,7). Azt is tudjuk, hogy Jézus megmondta, hogy a világvége úgy jön el, mint a tolvaj, de azért lesznek előjelei, és aki ezekre odafigyel, azt nem éri meglepetésként. És arra is emlékszünk, hogy Urunk Jézus Krisztus arra figyelmeztette az övéit, hogy „ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, a lelket azonban nem tudják megölni! Inkább attól féljetek, aki a kárhozatba vetve a testet is, a lelket is el tudja pusztítani!” (Mt 10, 28) És ilyet is mondott a világ végéről: „Az emberek meghalnak a rémülettől, és a világra zúduló szörnyűségek várásától.” (Lk 21,26)
     R. de Mattei professzor elfelejtette megemlíteni, hogy Bergoglion és az „egyházi embereken” kívül vannak még mások is, akik felelősek az Egyház és a világ mai helyzetéért. Sajnos nem túlzás kijelenteni, hogy az egész mai emberiség felelős a most kialakult helyzetért, az újpogányság térhódításáért. Ennek az egész járvány-hisztériának egyik legfontosabb kiváltó oka az, hogy az ember magát tette meg istennek, hogy elhitette magával, hogy a tudomány mindent megold, minden problémát legyőz. Kezdték megépíteni az új Bábel tornyát, nem törődve Istennel, sőt nyíltan, tudatosan megtagadva Istent.

És ezzel – nagyonis elképzelhető –, hogy elkövetkezett az, amiről Ezekiel próféta jövendölt: „Isten irgalmas, de van egy utolsó bűn, amit Isten már nem tűr el, és ami elindítja büntetését.” (Ez 21,29(34))
     A mai emberek, sajátunk és mindenki másé, bűnei az égre kiáltanak. Ezért nekünk, katolikusoknak nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy Isten bármelyik pillanatban véget vethet ennek a bűnben fetrengő világnak, és ezért a mostani nagyböjti időt, minden eddiginél inkább arra kell kihasználnunk, hogy bűnbánatot tartsunk, vezekeljünk, engeszteljünk és ezután könyörögjünk, hogy Isten ne hagyjon elveszni bennünket: ha lehet ezen a földön sem, de ha nem, akkor a túlvilágon semmiképpen.
     És eközben semmiképpen ne feledkezzünk meg arról, hogy egy katolikusnak a végidő – Urunk Jézus Krisztus szavai szerint – egyúttal az öröm ideje is, hiszen Ő mondta: „Amikor ez teljesedésbe kezd menni, nézzetek fel, és emeljétek föl fejeteket, mert elérkezett megváltásotok ideje.” (Lk 21,28)
     És ezt is mondta: „Kitartástokkal megmentitek lelketeket” (Lk 21,19) – Tartsunk tehát ki, és ne a világra, hanem Istenre, odaátra vessük tekintetünket, ne a világi bajoktól féljünk, hanem attól féljünk, aki „a lelket is el tudja pusztítani”. Mindeközben, bármi is vár ránk, bízzunk Atyánkban, és örüljünk annak, ha ez az idő valóban a véget jelenti. Ha meg nem, akkor örüljünk annak, hogy az elkövetkezendő megpróbáltatásokat felajánlhatjuk vezeklésül Neki.

„Ezek a bosszú napjai lesznek, hogy beteljesedjék mind, ami meg van írva. Vigyázzatok, nehogy elnehezedjék szívetek a mámorban, a tobzódásban, meg az élet gondjaiban, és készületlenül érjen benneteket az a nap, mert mint a tőr, úgy fog lecsapni a föld színének minden lakójára. Virrasszatok hát és imádkozzatok szüntelenül, hogy megmeneküljetek attól, ami majd bekövetkezik és megállhassatok az Emberfiának színe előtt.” (Lk 21,22/34-36)


Feltéve: 2020. március 21.


VISSZA


vissza

a KÖNYVTÁR oldalra                              a KEZDŐLAPRA