Bízzatok, mert én legyőztem a világot
(Jn 16,33)
Bűn nélkül fogantatott szeplőtelen Szűz Mária,  
könyörögj érettünk, kik hozzád menekülünk  
(Csodásérem)  

    hagyományhű magyar katolikusok

SZŰZ MÁRIÁNAK,
MAGYARORSZÁG KIRÁLYNŐJÉNEK
felajánlott honlapja    


AZ EGYHÁZ FŐ ÜNNEPEI


AZ ÜNNEPEK MAGYARÁZATAI
A SZUNYOGH XAVÉR FÉLE MISSZÁLÉBÓL



JÚNIUS HÓ
JÉZUS SZENTSÉGES SZÍVÉNEK HÓNAPJA


 

A megváltás ünnepkörének befejezése:
A PÜNKÖSD UTÁNI VASÁRNAPOK

Megváltásunk misztériumait végig megünnepeltük. A kegyelem ezek által újra szívünkbe szállt, megerősödött és gyarapodott. Most kezdődik a nyugodt növekedés és érés, a kipróbálás és a megpróbáltatás ideje. Ez tart egész nyáron és őszön át. És valóban, erre a két évszakra gondolva, két észrevétlenül egymásba olvadó részre tudjuk osztani ezt az időt. A fordulópont a Pünkösd utáni 18. vasárnap. Az ez előtti időszak inkább visszatekint a múltba, a Húsvét ünnepére és a kegyelmekre, amelyeket hozott. Az utána jövő viszont már előretekint, és Krisztus eljövetelére készül maga is, és erre készít minket is. A vasárnapok misztérium ünnepe kegyelmi hatásában jelenlevő valósággá teszi az üdvösség azon tényét, amelyre elsősorban irányul.

Krisztus, az Úr, az égben trónol, az Egyház azonban itt maradt a földön, és várja az Ő visszatérését. Ebből a tényből és ennek következményéből fakad ennek az egész időnek a hangulata. És ez a hála: ezért a megváltásért „hálát adva” (azaz „Eucharisztiát tartva”) tekintenek az Egyház tagjai Krisztusra. Örömmel gondolnak Húsvétra, mely nekik a megváltást, Krisztusnak pedig a dicsőséget hozta. A hívők számára minden vasárnap új Húsvét. Ezért a régi időben vasárnap, a feltámadás napján, csak állva imádkoztak. Ennek nyoma még, hogy vasárnap a Mária-antifonát és az Úrangyalát állva imádkozzuk. Vasárnap a szenteltvízzel való meghintés keresztségünkről és a mi lelki feltámadásunkról való megemlékezés.

De földi életünk, az időben való járásunk, „távol az Úrtól” e Krisztus-ellenes világban az Egyház számára szenvedést, üldözést és az üdvösség ellenségeivel való harcot hozza magával. És a belsőbe, a hívők szívébe is be akar hatolni a világ lelke, és valóban talál is utat oda. Ebből fakad a vágy, a forró kívánság: szabadulni, megváltva lenni ettől a fáradságtól, ettől a harctól. Vágyakozással telítve néz a liturgiában a hívő lélek Krisztus eljövetele elé, aki ezt a megváltást hozza. Oly szívesen időzne Krisztusnál, fejénél és vőlegényénél, a megdicsőülésben. Ez a liturgia másik nagy érzelme ebben az időben.

Az Egyház a Pünkösd utáni vasárnapokon a frissen rügyező élet zöld színébe öltözik. Az Egyház magasztos küldetését a Pünkösd utáni időben a Szentlélek Úristen csendes működésének megfelelően tölti be, minden nagyobb változatosság és minden különösebb ünnepi fény nélkül. A vasárnapi evangéliumok, a Szent Pál leveleiből vett olvasmányok legnagyobb része, de különösen a forma és gondolatmélység tekintetében utolérhetetlen oratiók, a közös imádságok juttatják kifejezésre, amire a léleknek az üdvösség szempontjából szüksége van, és amit Istentől kell és szabad remélnie: a bocsánatot, a kegyelmet, az Istennel való egyesülés boldogságát. Mindezeket azonban a Szentlélek Isten működése adja meg nekünk addig a napig, amíg az Úr mint ítélőbíró eljön, hogy megítélje az embereket, jókra és rosszakra, kiválasztottakra és átkozottakra ossza szét. Azért lesz a Pünkösd utáni idő utolsó vasárnapjain az evangélium tárgya az általános utolsó ítélet, amely az egész egyházi évnek méltó és jelentőségteljes befejezését adja.

Az egész egyházi év szent idejével és ünnepeinek misztériumával újra megjeleníti előttünk Jézus életét, kiváltképp megváltói működését. Krisztus ma is él Egyházában és az Egyház által mi bennünk. Azért lelki szemeinket állandóan rá kell irányítanunk, amikor az Egyház vezetésével a liturgikus évet átéljük.


 
2018. junius 3.
vasárnap:
VASÁRNAP ÚRNAP NYOLCADÁBAN
(PÜNKÖSD UTÁNI MÁSODIK VASÁRNAP)

Ez a vasárnap beleesik az Úrnap oktávájába, azért az evangélium arra tanít, hogy mint kell Isten asztalához járulnunk. Egyébként az egész mise alapgondolata: mint növekszik Isten oltalma alatt a legnagyobb támadások közt is Krisztus most alapított Egyháza. Ez a kitartás az üldözések közt volt a Szentlélek Isten jelenlétének az első tanújele. A másik a keresztényeknek egymás iránt való kölcsönös szeretete. Ha a mise szövegeit átelmélkedjük, ezekre az igazságokra akadunk. Az énekek Isten oltalmáról szólnak, az imádság a szeretetért könyörög, az olvasmányok kitartásra buzdítanak. Az evangélium első közvetlen magyarázatát az Úrnap oktávája adja meg. A másik magyarázat szerint az egész hasonlat a Pünkösdkor alakult Egyházra vonatkozik, mert ez az a lakomás ház, ahová a gazda: az Isten meghívta a zsidókat és mikor azok visszautasították, meghívott új szolgái, az apostolok által mindenkit, tehát a pogányokat is. Legyünk hálásak ezért és ne feledkezzünk még a menyegzős ruháról, mely akkor lesz meg; ha Szent János tanítása szerint nemcsak szóval, hanem tettel is szeretünk.

Introitus: Oltalmazóm lett az Úr és kivezetett a szabad térre engem, megmentett, mert kedvét lelte bennem.


 
2018. június 5.
kedd:
Szent Bonifác püspök és vértanú
Előkelő angol család sarja, majd bencés lesz és így megy missziós útjára a germán törzsek közé. Dokkum mellett 52 szerzetestársával együtt vértanúságot szenvedett 755-ben.


 
2018. június 6.
szerda:
Szent Norbert püspök és hitvalló
Rajnamenti német volt. Eleinte könnyelmű világi életet élt, de effy villámcsapás, mely lovát megölte, őt magát elkábította, az Isten útjára téríti. Eleinte vándorszónok, majd megalapítja a premontrei rendet. Meghalt 1134-ben.


 
2018. június 7.
csütörtök:
ÚRNAP NYOLCADA
Sequentia: Dicsérd, Sion, Üdvözítőd, jó Pásztorod, hű segítőd, áldja hangos éneked


 
2018. június 8.
péntek:
JÉZUS SZENTSÉGES SZÍVÉNEK ÜNNEPE
Ezen ünnep liturgiájának tárgya: a) Jézus testi szíve, amennyiben a második isteni személlyel való titokteljes egyesüléssel isteni és ezért imádásra méltó Szív; b) Jézus testi szíve, mint Jézus istenemberi szeretetének székhelye és forrása, amellyel mennyei Atyja és az emberek iránt viseltetik; c) Jézus mindenek feletti szeretete, ki szívéből merítette az erőt mindazon magasztos és csodálatos tetthez, melyeket lelkünk üdvözítésére véghezvitt és visz most is mennyei dicsőségében és a legméltóságosabb Oltáriszentségben való titokteljes jelenlétében.

Jézus Szíve tiszteletének szelleme és tartalma oly régi, mint maga az Egyház. Külső formáját azonban Szent Benedek két nagylelkű leányának munkája alapította meg. Szent Gertrúd (1256-1302): «Az isteni szeretet küldötte» és Hackeborni Szent Mechtild (1241-1299): «Lelki kegyelmek könyve». Buzgó apostolai voltak még Jézus Szíve tiszteletének többek között Canisius Szent Péter (1521-1597) és Eudes Szent János, a Jézus és Mária szentséges Szíve tisztelet papi kongregációjának alapítója (†1680). Szalézi Szent Ferenc (1567-1622) is műveiben különösképpen Jézus Szíve iránti szeretetre tanít és lelki leányait eredetileg «Jézus Szíve leányainak» nevezte. Közülük választotta ki az Úr az eszközöket, akik által legszentebb Szíve tiszteletének azon külső formáját és jelentését adta, ahogy ma a liturgiában és a hívő nép szívében él. Szolgálójának, Alacoque Szent Margitnak (1647-1690) egy látomásában kinyilvánította: «Azt akarom, hogy Úrnapja nyolcada utáni pénteken az Egyházban Szívem tiszteletére ünnepet tartsanak. … Azoknak nevei, akik az én isteni szívemet tisztelik és ezt az ájtatosságot az emberek között terjesztik, legyenek szívembe írva és én sohasem akarom onnan kitörölni azokat». XIII. Kelemen pápa az ünnepet jóváhagyta (1765), IX. Pius az egész Egyházba bevezette (1856) és XIII. Leó elsőrendű ünneppé emelte (1889), XI. Pius pápa külön miseszöveget rendelt el erre az ünnepre (1929).

Jézus szentséges Szívének ünnepén, ha csak lehet, járuljunk a szentáldozáshoz, engesztelésül azon bántalmakért, melyekkel az isteni Szívet a legméltóságosabb Oltáriszentségben illetik és vegyünk részt az ünnepélyes felajánláson, mely által a hívők az isteni Szív szolgálatának szentelik magukat. Az Úr kinyilatkoztatása alapján kilenc egymásután következő hónap első péntekén járuljunk a szentáldozáshoz, felajánlva a fent említettet engesztelésül. Miután Jézus Szívének ünnepe legtöbbször június hónapjára esik, azért ez a hónap a legszentebb Szív tiszteletének szentelt hónap.

Introitus: Szíve szándéka nemzedékről-nemzedékre, és megmenti a haláltól lelküket és éhínség idején táplálja őket.


 
2018. június 10.
vasárnap:
VASÁRNAP JÉZUS SZENTSÉGES SZÍVE ÜNNEPÉNEK NYOLCADÁBAN
(PÜNKÖSD UTÁNI HARMADIK VASÁRNAP)

A Húsvét utáni második vasárnap is a Jó Pásztorról szólt. A különbség, hogy akkor csak a jó bárányai iránt való szeretetéről szólt az evangélium, ma pedig arról, hogy szereti és megkeresi az elveszett, rossz bárányt is. Ennek megfelelően a bűntudat és az irgalomban való nagy bizalom szól a mise énekeiből. Helyezzük mi is minden gondunkat a Jó Pásztorra és szeressük az Úr Jézus tiszteletének ezt az ősi és evangéliumi formáját. Ez a hasonlat Jézus szent Szívének a legszebb és az evangéliumban magától Krisztus Urunktól megrajzolt képe. – Szent Péter arra a sok veszedelemre figyelmeztet, mellyel ellenségünk iparkodik kiragadni minket Isten nyájából: az Egyházból. E veszedelem megismerése csak fokozza bennünk a Jó Pásztorhoz való ragaszkodásunkat. – A Graduale kérdésére, melyet az Ószövetség énekese vet fel, vajon szünet nélkül haragszik-e az Úr és nem bocsát meg soha, az Újszövetség Jó Pásztora felel: Nem haragszik az Úr, hanem megbocsátó szeretettel maga jön a bűnös megkeresésére. Ha bűn nyomja a lelkemet, várok-e addig? Nem, hanem magam is sietek hozzá! Nevezik ezt a vasárnapot Jézus Szent Szíve vasárnapjának is. Ott, ahol külön körmenettel ünneplik, az öregmise a Szent Szívről mondható és a vasárnapról megemlékezés veendő.

Introitus: Tekints reám és irgalmazz nekem, Uram, mert elhagyatott és szegény vagyok: nézd megalázottságomat és szenvedésemet: bocsásd meg minden vétkemet, én Istenem.


 
2018. június 11.
hétfő:
Szent Barnabás apostol
Valószínű az Úr 72 tanítványa közül való. Később Szent Pál apostol vette társul maga mellé, minthogy a Szentlélek maga jelölte ki kettőjüket apostolnak és együtt tették meg az első missziós utat. Ezután Ciprus szigetén hirdette az evangéliumot. Meghalt 65-ben.

Graduale: Az egész földre elhat szózatuk s a földkerekség határaira szavuk. Isten dicsőségét beszélik az egek és keze művét hirdeti az égbolt.


 
2018. június 13.
szerda:
Páduai Szent Antal hitvalló
Portugáliában született; még Szent Ferenc életében követői közé lépett. Marokkóba küldték téríteni, de onnan betegsége miatt visszajött és elöljárói akarata szerint olaszországban vándorprédikátor lett. Sok csodát művelt. Merhalt 1231-ben Páduában.


 
2018. június 14.
csütörtök:
Nagy Szent Vazul püspök, hitvalló és egyháztanító
Szent Vazul (Basilius) a keleti szerzetesség atyja. Nagy teológus, hatalmas prédikátor, szellemes író, a keleti liturgia szervezője. Meghalt 379-ben, Kappadóciában.

Introitus: Jó dolog az Urat dícsérni, nevednek, ó Felséges, éneket zengeni.


 
2018. június 15.
péntek:
Boldog Jolán özvegy
JÉZUS SZENTSÉGES SZÍVE ÜNNEPÉNEK NYOLCADA

Jolán IV. Béla király leánya. Boleszláv lengyel herceg felesége lett, majd ura halála után a klarissza apácák közé lépett és szent élet után, mint fejedelemasszony halt meg 1298-ban.

Alleluja, alleluja!: Vegyétek magatokra az én igámat és tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű; és nyugalmat találtok lelketeknek. Alleluja.


 
2018. június 17.
vasárnap:
PÜNKÖSD UTÁNI NEGYEDIK VASÁRNAP
Az élet szenvedéseiben és küzdelmeiben bízzunk Istenben – ez a gondolat uralkodik az egész misében. A küzdelmekről szól a szentlecke és a bizalmat ébreszti fel bennünk az evangélium, mely az Egyházról szól. Mi is benne vagyunk Szent Péter hajójában, nem félünk tehát az élet tengerének viharaitól. – Az áteredő bűn az egész fizikai világra ránehezedik és súlya alatt az is sóhajt és szenved, amíg el nem jön a megváltás, mely őket is felszabadította. Ez a mai szentlecke alapgondolata.

Introitus: Az Úr az én világosságom és üdvösségem, kitől kellene félnem? Az Úr oltalmazza éltemet, kitől kellene remegnem? Ellenségeim, akik szorongatnak, maguk botlanak meg és elesnek.


 
2018. június 18.
hétfő:
Szíriai Szent Efrém diakónus, hitvalló és egyháztanító:
Pogány pap fia volt s mint fiatal ember tért át a katolikus hitre. Nagy Szent Vazul diakónussá szentelte. A keleti egyházatyák sorában foglal helyet. Költeményeiért a szírek a «Szentlélek hárfájának» nevezték. Meghalt 373-ban Edessában.


 
2018. június 21.
csütörtök:
Gonzaga Szent Alajos hitvalló
Gonzaga Ferdinánd őrgróf legidősebb fia volt, de rangjáról lemondott és jezsuita lett. Tisztasága és szigorú önfegyelme volt két legfőbb erénye. Pestisbegetek ápolása közben érte utól a halál 1591-ben, alig 23 éves korában.


 
2018. június 23.
szombat:
Keresztelő Szent János vigíliája
Introitus: Uram, hatalmadon örvend a király és felette ujjong segítségeden.

 
2018. június 24.
vasárnap:
KERESZTELŐ SZENT JÁNOS SZÜLETÉSNAPJA
(PÜNKÖSD UTÁNI ÖTÖDIK VASÁRNAP)

1. A legszentebb Szűz Mária Istenanyja után mindjárt keresztelő Szent Jánosé az első hely a világmegváltás történetében. Az ő nagysága az Istenember visszavert fénye, mert közvetlen előtte járt és az emberlelkekben számára az utat előkészítette. Így hirdette őt előre Malachias próféta, mint angyalt, aki az Úr útját elkészíti. Szent János valóban a csodák gyermeke; Illés próféta ereje és buzgalma volt benne, ahogy ezt Gábor arkangyal a templomban atyjának, Zakariás papnak megígérte. Már az anyja méhében megtisztult az áteredő bűntől és maga az Isten Fia szentelte meg, amikor közeledett hozzá. (Sarlós Boldogasszony) A Jordán mellett látta Isten lelkét lebegni az Úr fölött és hallotta az égi hangokat: «Ez az én kedvelt fiam». Ő mutathatott rá ujjal az Üdvözítőre és a zsidóknak hirdethette: «Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit». Szent János volt továbbá az, aki az Üdvözítőnek az első tanítványokat adta. Ha tehát Krisztus születését a napfelkeltéhez hasonlítjuk, Mária születését a hajnal derengéséhez, akkor Szent János születésével a hajnali csillag jelent meg. Ez a három szent születés, amelyet az Egyház a liturgiában is felmagasztal. Egyébként a szentek földi halálának napját ünnepli meg, mert ez a mennyei születésnapjuk.

2. Szent János születésnapja elsőrendű ünnep, amelyet vigília előz meg és oktáva követ. Eredetileg az Egyház nagy ünnepei közé tartozott és Pünkösdtől böjtidővel készültek rá. Ezt már a XI. század óta 14 napos megtartóztatásra korlátozták, ma pedig teljesen gyakorlaton kívül van. Az ünnepnek ezenkívül három szentmiséje is volt. Az első, az előző vecsernye után, Szent János meghivatását ünnepelte, a második, éjjel születésének ígéretét az arkangyal által (ma a vigíliamise), a harmadik pedig magán a napján ünnepli az ő érdemeit, mint Krisztus megkeresztelőjét és az ő útjának előkészítőjét. A legújabb időkig ez a János-nap parancsolt ünnepnap volt, munkaszünettel.

(A keleti egyház még Szent János fogantatását is ünnepli szeptember 23-án vagy 24-én, azzal a feltevéssel, hogy Gábor arkangyal az engesztelés ünnepén (Jom kippur), tehát szeptember közepe táján jelent meg Zakariásnak a templomban. Ezenkívül az Epifánia-ünneppel Krisztus keresztelő ünnepével kapcsolatban másnap Keresztelő Szent Jánost is megünnepelték, mert ő a Vízkereszt-ünnep misztériumában közreműködött.) A karácsonyi ünnep behozatalával a IV. században a János-nap is ünnep lett a nyugati országokban, de június 24-én, megfelelően az evangélium időpontjainak (Lukács 1,26 és 36), mert e szerint Erzsébet már hatodik hónapja hordta gyermekét, amikor az Ige a Szűz méhében testté lőn (azaz március 25-én).

Szent János halála, lefejeztetése (Decollatio) szintén liturgikus ünnep tárgya augusztus 29-én. Ez azonban nem a halála napja, hanem csak ereklyéi átvitelének a napja. Aachenben régi idő óta tisztelnek egy halotti kendőt, amelybe János tanítványai mesterük holttestét a temetéskor betakarták.

3. Az ünnepeken kívül a liturgia még más módokon is tiszteli az «asszonytól szülöttek legnagyobbikát». Neve sok liturgiai szövegben és imában előfordul, különösen a szentmiseáldozat ünnepében. A IV. század óta Szent Jánosnak oltárokat, kápolnákat és templomokat szentelnek. Egyedül Konstantinápolyban 15 János-szentélyt számláltak össze, sőt Rómának legrégibb temploma, a lateráni bazilika is Szent Jánosnak van szentelve. Püspökségek, államok és vallásos egyesületek az ő oltalma alá helyezkedtek. A betegápolók lovagrendje a rendi templomot Jeruzsálemben Szent Jánosnak szentelte, 1113 körül védőangyalává választotta és ez időtől kezdve nevezik «Johannita-rend»-nek. Végül az összes nemzeteknél alig van Keresztelő Szent Jánosénál általánosabb és gyakoribb keresztnév. Sok országban, különösen a germán népeknél, Szent János napján mindenféle népünnepet tartanak. Így például Szent János-tüzeket gyújtanak. Ezek azonban bizonyára a pogány Baldur-ünnepekből erednek, akit a napfordulás idején különösen tiszteltek. A kereszténység a nagy szentnek, az igazság lelki napja előhírnökének szenteli e napot.

Introitus: Anyám méhéből hívott engem az Úr nevemnél fogva és olyan szájat adott, mint az éles kard; az ő keze árnyékával födözött be engem és választott nyíllá tett engem.


 
2018. június 26.
kedd:
Szent János és Pál vértanúk
Testvérek voltak és a császári udvarban szolgáltak. De mikor az aposztata Julián szolgálatában megmaradni nem akartak, saját házukban lefejezték őket 362-ben.


 
2018. június 27.
szerda:
Szent László király, hitvalló
Uralkodott 1077-1095-ig. Főérdeme, hogy a keresztény vallást, melyet a pogány magyarok lázadása többször megingatott, megerősítette és az országot bölcsen megszervezte.

Oratio: Isten, ki hitvallódat, Szent László királyt sokféle csodával dicsőítetted, add meg, kérünk, hogy az ő érdemeiért minden gonosztól mindenkoron mentek legyünk és az örökkétartó örömökre eljuthassunk.


 
2018. június 28.
csütörtök:
Szent Ireneus püspök és vértanú
(Szent Péter és Pál apostolok vigíliája)

Szent Polikárp tanítványa volt, akinek mestere Szent János evangélista volt. Külön isteni kegyelem, hogy e három szent majdnem két évszázadon át szakadatlanul őrködhetett a katolikus hit folytonosságára és a hagyomány hamisítatlan tisztaságára. Lyonban 202-ben az oroszlánok elé dobták.

Introitus: Az igazság törvényes volt szájában és hamisság nem találtatott ajkiban; békében és igazságban járt velem és sokakat tartott vissza a gonoszságtól.


 
2018. június 29.
péntek:
SZENT PÉTER ÉS PÁL ÜNNEPE
Szent Pétert – mint a római hitközség püspökét – Néró császár üldözésének idején a 67. évben, június 29-én, keresztre feszítették és pedig saját kérésére, Urának halálától való alázatos megkülönböztetésül, fejjel a föld felé. Szent Pál ugyanezen a napon 64., 66. vagy 67-ik évben lefejezéssel szenvedett vértanúhalált, mert, mint római polgárt, nem lehetett keresztre feszíteni. A római hagyomány szerint június 29-ike mind a két apostol halálának napja és már az V. században majdnem egész Itáliában és Észak-Afrikában, mint a «Dies natalis»-t, mint a mennyei életre való születésük napját, vigíliával, később meg nyolcaddal is ünnepelték. A pápa ezen a napon kétszer mutatja be a szentmiseáldozatot: egyiket Szent Péter, a másikat Szent Pál sírjánál. A XII. században a két templom között levő távolság miatt ezzel a szokással felhagytak és a kettős ünnepet két napra osztották. Az első főünnep Szent Pétert dicsőíti, mint Krisztus egyházának alapját. A második, a következő napon stációs ünnep volt Szent Pál sírjánál, akiben a pogány világ nagy apostolát tisztelik. Az egyházi naptárban ez a második ünnep «Szent Pál emlékezete» nevet viseli.

Szent Péter halászt Bethsaidából, a Genezáreti tó vidékéről testvére, András vezette az Úrhoz. Krisztus mennybemenetele után nemsokára Szíriába ment, Antiochiába, ahol keresztény községet alapított és ennek körülbelül hét éven keresztül püspöke volt. Jeruzsálembe visszatérése után Heródes meg akarta ölni, amint már Jakab apostolt is megölette. Egy angyal csodálatos módon szabadította meg a fogságból. Ezután 42-ben Rómába ment, ahol szintén hitközséget alapított és azt haláláig vezette, azzal a rövid megszakítással, amikor a többi zsidókkal együtt, 50 körül, Rómából elűzték. Ebben az időben még egyszer Jeruzsálembe jött és az úgynevezett apostoli zsinatot vezette (kb. 52-ben).

Szent Pál Kr.u. 3 táján Kis-Ázsiában, Tarsusban, szigorú zsidó családból született, amelynek római polgárjoga volt. Jeruzsálemben a zsidó Gamaliel törvénytanitó iskolájában tanult, de emellett megtanulta a sátorszövés kézművességét is, hogy ezzel függetlenséget biztosítson magának. Mint szigorú farizeus, fanatikus buzgósággal vett részt a jeruzsálemi fiatal keresztény hitközség ellen irányuló üldözésben. Egyik nyomozó útján, Damaszkusz kapuja előtt, az Úr csodálatos jelenése által Krisztushoz tért és a «pogányok apostola» lett. Ezután 3 évig egyedül élt az arábiai sivatagban, ahol Krisztussal, érintkezve kigyulladt nagy szeretete. Tevékenysége kiterjedt Palesztinára, Szíriára Kis-Ázsiára és Görögországra. Két évi cezaria fogság után, mint fogoly Rómába ment (59) és itt Péter apostollal együtt működhetett. Ezután ellátogatott Spanyolországba, majd a Kis-Ázsiában és Görögországban levő misszióira.

Június 29-ét, a másik három Péter-ünneppel együtt, liturgikus pápai ünnepeknek lehet nevezni, mert ahogyan Krisztus mindig az ő Egyházával van; úgy közöttünk él Péter is a pápában. A pápaság az igazság soha le nem hanyatló napja. A pápaságba vetett hitünk Krisztusba vetett hit és minden szeretetünk és hódolatunk, amit a mindenkori pápa iránt szívünkben hordozunk, amit imádságban és anyagi áldozatban külsőleg is elismerünk, mind csak Szent Péter szavának visszhangja: «Te Krisztus vagy, az élő Isten Fia».

Oratio: Isten, ki e mai napot Szent Péter és Pál apostolaid vértanúságával szentelted meg, add meg Egyházadnak, hogy mindenben azoknak a parancsát kövesse, akiktől az igaz hit kezdetét vette.


 
2018. június 30.
szombat:
Szent Pál apostol emlékezete
Introitus: Tudom, kinek hittem s biztos vagyok abban, hogy Ő meg tudja őrizni reábízott kincsemet addig a napig, az igazságos bíró.



vissza
a HÍREK oldalra