Bízzatok, mert én legyőztem a világot
(Jn 16,33)
Bűn nélkül fogantatott szeplőtelen Szűz Mária,  
könyörögj érettünk, kik hozzád menekülünk  
(Csodásérem)  

    hagyományhű magyar katolikusok

SZŰZ MÁRIÁNAK,
MAGYARORSZÁG KIRÁLYNŐJÉNEK
felajánlott honlapja    


AZ EGYHÁZ FŐ ÜNNEPEI


AZ ÜNNEPEK MAGYARÁZATAI
A SZUNYOGH XAVÉR FÉLE MISSZÁLÉBÓL



ÁPRILIS HÓ

 

Közvetlen előkészület a megváltás ünnepeire
A SZENVEDÉS IDEJE

A Húsvét közvetlen előkészületi ideje két hét és a mai vasárnappal kezdődik. Ennek a vasárnapnak a neve az introitusról judica-vasárnap vagy más néven Passio-vasárnap. De idetartozik már e vasárnap vigília-ünnepe is, a Sitientes-szombat. Az egész hetet a szenvedés (passio) hetének nevezzük, mert a Szentkereszt megdicsőítése és Krisztus haláláldozatának gondolata áll a liturgia előterében. A szentmise lépcsőimádságában a judica-zsoltárt (42. zsoltár) kihagyják, mert ezt imádkozza az Egyház a passio-vasárnap introitusában és ez egyúttal a szenvedés hetében az egész áldozati liturgia ünnepélyes és közös megnyitása. Ezért a pap magánimádságában – és a lépcsőima ilyen volt eredetileg – nincs helye. És ezenkívül a liturgia, ha lehetséges, kerüli a közvetlen ismétléseket. Később úgy magyarázták a lépcsőimádságban való elmaradását, hogy ez a zsoltár az imádkozóban örömet és vígságot kelt és ezért nem illik olyan időben, amikor a szív fájdalommal és belső részvéttel van tele.
A hétköznapi misékben már emiatt marad el ez a zsoltár. A szentmisében és minden más liturgikus cselekményben elnémul a dicsőítés, a GIoria Patri = «Dicsőség legyen az Atyának» – még pedig azon gyalázat miatt marad el, melyet Isten Fiának szenvedésében és halálában el kellett szenvednie.
Hogy figyelmünket semmi el ne vonja letakarják vagy eltávolítják az Isten házából a képeket. Még pedig szabály szerint minden oltárképet el kellene takarni, hogy minden figyelem csak a keresztre irányuljon. Leplük nagyszombaton, a húsvét vigíliájának ünnepélyes «Gloria in excelsis Deo»-jára hull le. (A középkorban fekete lepel fedte, innen van a feketevasárnap elnevezés.) Oka, hogy az evangélium szerint Krisztus elrejtőzött ellenségei elől, akik meg akarták kövezni. Másrészt úgy is magyarázzák, hogy ezekben a napokban istenségét teljesen elrejtette, hogy mint ember szenvedhessen értünk. Így tehát a figyelmünket magára a szenvedésre fordítjuk és szinte naplószerű pontossággal napról-napra követjük és átéljük az Üdvözítő utolsó földi napjait.

A szent Kereszt a szenvedés hetében
A szent Kereszt dicsőítésére a zsolozsmában ismételten felhangzanak a keresztet dicsőítő himnuszok. A naponkénti szentmisében külön prefációt énekel a pap és ebben szintén a keresztet magasztalja. Az oltárokon és a templomban lévő kereszteken magát a testet lilaszínű lepellel takarják el a nagy titok iránti hódolat kifejezéséül, amely rajta végbe fog menni, míg azután a nagypénteki liturgiában, amidőn a megváltás áldozata megtörtént, a lepel ismét lehull és az Egyház, a klérus és nép megható rítussal azt hódolattal imádják.
Ha az Egyház, egy szent titkot tisztel, akkor azt sokszor a letakarással vonja el a profán tekintet elöl; így letakarja az áldoztatókelyhet és tabernákulumot, ha azok a legszentebb Oltáriszentséget foglalják magukban; hasonlóképpen a főpapi misében az evangéliumos könyvet, amely az Isten igéjét tartalmazza. Így takarja el ezen napokon a Szentkeresztet. A kereszt letakarását a gyász jeléül magyarázni ellentmond a liturgiának, amely éppen ezeken a napokon a zsolozsmában és a szentmisében hangosan dicsőíti a keresztet.

A szenvedés ezen szent idejében mindenekelőtt meg kell ismernünk Jézus szenvedéstörténetének lefolyását és részleteit és amellett tudnunk kell és alázatosan beismernünk, hogy ezen gyalázattal teljes szenvedést a mi bűneink okozták. Magunknak azonban a szenvedésekben és megpróbáltatásokban, amelyeket Isten reánk bocsát, türelemmel kell megnyugodnunk és szívünkből kell mondanunk: Uram, nem úgy, ahogy én akarom, hanem ahogy te akarod, A keresztet tiszteletben kell tartanunk, bárhol találkozunk vele s fel kell ismernünk benne Isten szeretetének és jóságának bizonyítékát, üdvösségünk jelét és az örök dicsőséghez vezető utat.


 
2020. április 3.
péntek:
Hétfájdalmas Szűz Mária
A szenvedés hetében, pénteken az Egyház nagy szeretettel és együttérzéssel szemléli azt a fájdalmat, amelyet Mária a kereszt lábánál, szenvedő és haldokló fiával egyesülve elszenvedett. Ezt „Tőrszúrásnak” nevezik, Simeon jövendölésére való vonatkozással. Az őszi ünnepen (szeptember 15-én) pedig az Egyház úgy tiszteli Máriát, mint a Pieta-képek ábrázolják.: ölében Isteni Fiának holttestével, de gondol azért Mária életének, a vértanúk királynéjának többi szenvedésére is. Isten anyjának szenvedéseit már akkor tisztelték, mielőtt a liturgia azokat külön ünnepekkel megülte volna. 1233-ban hét gazdag és jámbor firenzei férfiú egyesült közös életre és feladatul tűzték ki a fájdalmas Anya tiszteletének ápolását és terjesztését. – Ebben a rendben (szervita) bontakozott ki lassan a hét fájdalom jámbor tisztelete, amelyek hét tőrként járják át Szűz Mária fájdalmas szívét. – XIII. Benedek az egész Egyházra elrendelte és erre a péntekre tette. – A szentmisében a „Stabat mater” sequentiát imádkozza az Egyház. Szerzője a ferencrendi Jacopone de Todi (†1306). Ez az ének bensőséges jámborsággal dicsőíti Mária fájdalmát és a belőle fakadó áldást.

Orátio: Isten, kinek szenvedésekor Simeon jövendölése szerint a dicsőséges Szűzanyának, Máriának édes lelkét a fájdalom tőre átjárta, add kegyelmesen, hogy akik átszúrt szívének szenvedéséről tiszteletteljesen megemlékezünk, mindazon szenteknek, kik a kereszt mellett hűségesen kitartottak, dicsőséges érdemei s imái által, kínszenvedésednek boldog eredményét elnyerjük.


 
2020. április 4.
szombat:
Szent Izidor püspök, hitvalló és egyháztanító
Bencés szerzetes, majd Sevilla püspöke. A tudományok nagy pártfogója; sok iskolát és kolostort alapított. Meghalt 636-ban.


 
2020. április 5.
vasárnap:
A SZENT HÉT KEZDETE
A virágvasárnapi szertartás az egyházi év legszentebb hetének a nyitánya. A legszentebb hét, mert liturgiájában a legnagyobb, legcsodálatosabb és kegyelemben leggazdagabb titkokat ünnepeljük. Nagy és szent hétnek nevezik azon nagy és szent titkok miatt, amelyeket megünnepel; de szentnek a komoly és jámbor életmód miatt is, amely ebbe az időszakba való. Csendes hétnek is nevezik, mert benne hangos ünnepek nincsenek megengedve, hanem igenis a léleknek csendes magábavonulása és legalább a három utolsó napon az ügyes-bajos dolgok lehető szüneteltetése. Az első keresztény császárok megtiltották ezeken a napokon a bírósági tárgyalásokat, közmunkákat és szórakozásokat. A középkorban az egész héten szombati nyugalom volt. Nagycsütörtöktől kezdve a zsidóknak nem volt szabad többé a keresztények között megjelenniük. Németül „Karwoche”-nak, azaz gyászhétnek nevezik. Eeredetileg csak a péntek, a hét legnagyobb gyásznapja viselte ezt a nevet, de lassanként, a régi liturgia szellemét elfeledve, az egész hétre átruházták ezt a nevet.
E hétnek a nagy jelentősége a rendkívüli és megható szertartások által is kitűnik. Minden egyes nap kiváltságos nap, tehát ezen a héten semmi más ünnepet nem szabad tartani. Az összes liturgikus imákat, énekeket és olvasmányokat Urunk szenvedéseire és megváltásunk nagy titkaira irányuló gondolatok töltik el.
Mennyire előkészített minket az Egyház mielőtt ebbe beléphettünk! Mennyire észrevehető volt Hetvenedvasárnap óta a liturgiában a folyton fokozódó erősödés! Minden héttel magasabbra emelkedtünk! Eleinte, ha az Egyház a keresztről vagy a feltámadásról nyilatkozott is, ezt mindig burkoltan tette: képekben és jelekben, nehogy ezt a legdrágábbat profán tekinteteknek kitegye. Most azonban elhúzza a függönyt és szemtől-szembe nézhetjük a legszentebbet, sőt többet tehetünk, most a legmegkapóbb szent történetben magunk is misztériumos valósággal vehetünk részt.
A nagy és szent hét, jól jegyezzük meg: a liturgia szelleme szerint  NEM  GYÁSZHÉT és ezért benne a  KERESZT  ÉS  FELTÁMADÁS  ELVÁLASZTHATATLANOK. Krisztus megváltói működése  NEM  VÉGZŐDIK  A  HALÁLLAL, HANEM  A  FELTÁMADÁS  GYŐZELMÉBE megy át. Nem szabad tehát az Úr szenvedését az ő feltámadásától különválasztani. A liturgia nem akar ezen a héten az Úr szenvedésein csupán síránkozni és panaszkodni. Az ősi keresztény felfogás szerint az egész héten  GYŐZELEM  ÉS  ÖRÖM vonul keresztül, mely Krisztus szenvedéseiben csak átmenetet lát (a pascha maga is átmenetet jelent) a feltámadás dicsőségéhez. Az elkövetkezendő hétnek nincs olyan napja, melyen ez a húsvéti és győzelmi motívum ne csengene ki világosan.


 
2020. április 5.
vasárnap:
VIRÁGVASÁRNAP
Stációs templom: A lateráni Szent János bazilika

Virágvasárnap először az Úr Jézus Jeruzsálembe vonulásának ünnepe, azután az Úr szenvedésének kezdete. Az ünnep Jeruzsálemből származik. A VIII. századtól szokásos pálmaszentelés az ú. n. „missa sicca”, szárazmise, azaz olyan szertartás, mely liturgikusan úgy van felépítve, mint a szentmise rítusa. Mint ahogyan a pálmaszentelés Izrael fiainak az egyiptomi rabságból való örvendetes kivonulására emlékeztet minket és ezzel ezen a napon gondolatainkat az Ószövetség jelképes páskájára irányítja, éppúgy a liturgia is ünnepélyes pálmafelvonulással, körmenettel megy annak elébe, aki minket a bűn rabságából megvált. Mily felemelő az a gondolat, hogy ezen a napon az egész földkerekségen mindenütt, a katolikus és igazán hívő nép ezen őskeresztény módon hódol Megváltójának. Éppen ezért hozzuk mi is ezen hódolatot az Üdvözítőnek, kinek tanítása és példája a mi üdvösségünket és boldogságunkat jelenti. Alakítsuk életmódunkat is pálmáskörmenetté, amelynél erénycselekedeteink a szentelt pálmák és ájtatosságunk dicsőítő énekek legyenek. Szenteljük magunkat és mindenünket Isten magas érdekeinek Jeruzsálem lakóinak példájára, akik az Úr elé még ruháikat is levetették.

Introitus: Uram, ne vond meg tőlem segítségedet, figyelj reám és oltalmazz engem: szabadíts meg az oroszlán torkából, engem, a megalázottat, a bölény szarvától.


 
2020. április 6.
hétfő:
NAGYHÉTFŐ
Stációs templom: Szent Praxedes temploma

Hat nappal vagyunk Húsvét előtt, erről a történelmi eseményről emlékezik meg az evangélium. Mária példáját mi is követhetjük, mert Krisztus misztikus testében a szegények jelentik az Úr lábait és nekik szolgálhatunk, mint a stációs szent is minden vagyonát a szegényeknek adta. Így enyhítsük az Úr szenvedéseit, akinek panaszszava hangzik fel ma is a misében.


 
2020. április 7.
kedd:
NAGYKEDD
Stációs templom: Szent Piroska temploma

A szentleckében olvassuk Jeremiás szavait az isteni Bárányról, a passió elénk tárja ennek a jövendölésnek teljesedését. De tujuk, hogy a szenvedésből és halálból származik a dicsőséges új élet, azért a Húsvét bizonyosságával viseljük el mi is keresztünket.


 
2020. április 8.
szerda:
NAGYSZERDA
Stációs templom: Sancta Maria Major bazilika

A hittanulók scrutiniuma volt a mai napon; ezért van két szentlecke a mai misében. Ez a kettő Izajás legmegkapóbb jövendölése a szenvedő Üdvözítőről. És a megvalósulást halljuk a szenvedés történetében és tapasztaljuk a szentmise misztériumában.


 

TRIDUUM SACRUM
A három szent nap

A nagyhét három utolsó napját az Egyház «Triduum sacrum»-nak nevezi, vagyis három szent napnak. Általában a liturgiának középpontja és tetőfoka Krisztusnak a keresztfán szenvedett véres áldozati halála, az újszövetség legszentebb és Istenhez egyedül méltó áldozati liturgiája.
      Mégis elsősorban ennek a három napnak szinte az egyedüli tárgya az újszövetségi áldozati báránynak levágása, az újszövetség ez igazi kegyelmekben gazdag pászka ünnepe. Így tehát ez a három nap is már a «Pascha»-hoz, a Húsvét ünnepéhez tartozik, mert Krisztus halála és feltámadása együtt alkotja a Húsvét misztériumát. Ezért éles elválasztás nélkül megy át a nagyhét a húsvét hetébe; Nagyszombat már feltámadási és keresztségi ünnep. Ezek a napok egy egészet alkotnak s már az apostolok napjaitól kezdve böjttel és külön istentisztelettel megszentelt napok voltak. Komolyságukat és szentségüket az egész nagyhétre, sőt az egész liturgikus évre kiterjesztik. Innen erednek azok a sajátságos és tiszteletreméltó szertartások, melyeket az Egyház ezeken a napokon végez. A zsolozsmában, melyet «Ténebrae»-nek, azaz a sötétség zsolozsmájának is neveznek, Jeremiás siralmait, más néven a lamentációkat olvassa fel az Egyház, amelyeket a bűnös lélekre, vagy az Uráért gyászoló Egyházra kell vonatkoztatni.

A három nap gondolatát összefoglalva meg kell jegyeznünk, hogy a zsolozsma és a mise gondolatvilága nem egyezik meg, hanem egymást kölcsönösen kiegészítik. A zsolozsmában jobban érvényesül a középkori ember lelkivilága, melyet jellemez az Úr szenvedésén az Emberfia iránt való részvét, azért az Üdvözítő emberi szenvedését emeli ki. Így Nagycsütörtökön az Olajfák hegyén vérrel verítékező Üdvözítőnk halálfélelméről elmélkedik; pénteken a Golgotán keresztrefeszített Urunkkal együtt érezve szenved; szombaton a művészetben oly sokszor ábrázolt, a «pietás» Szűzanyával a sírjában nyugovó Krisztus sebeit siratja. A szentmise az ősibb keresztény felfogást leheli és inkább az Istenre szegezi tekintetét. A szenvedés előtte «beata Passio», azaz boldogságot árasztó isteni tett; a kereszt pedig a «crux gemmata», a drágakövekkel ékesített diadaljel. A szentmise főtárgya csütörtökön az Eucharisztia, pénteken a kereszt diadala, szombaton a feltámadás és a keresztség, De ez a kettő azért nem áll ellentétben egymással, hanem együtt adja a liturgiának csodálatos szépségét és kimeríthetetlen gazdagságát.


 
2020. április 9.
csütörtök:
NAGYCSÜTÖRTÖK
Stációs templom: A lateráni Szent János bazilika

Nagycsütörtökkel kezdődik az Újszövetség legszentebb pászkaünnepe. Liturgiája úgy mutatja nekünk Krisztust, mint főpapot, ahogy odaadó szeretetét az utolsó vacsora termében és az Olajfák hegyén hősies nagysággal s egyben bensőséges szelídséggel, sőt megragadó szépséggel kinyilvánította. Ma a Legfölségesebb Oltáriszentség alkotja a liturgikus imádságok és cselekmények lényeges tartalmát mindazzal együtt, ami a Sion hegyén tartott kegyelmekben gazdag, utolsó vacsorán ehhez kapcsolódott: úgymint, az Úrnak nagy alázatossága a lábmosásnál; annak az áldozatnak előzetes, vérontásnélküli bemutatása, amelyhez az Úr magát a következő nap szörnyű kínok között, mint áldozati Bárány önként odaadja és ezzel az Újszövetség titokzatos áldozati és szeretetlakomájának megalapítása; Jézusnak az Olajfák hegyére való vonulása; a Getszemáni-kertben átszenvedett órái és ellenségeinek hatalmába való önkéntes kiszolgáltatása.

Introitus: Mi pedig dicsekedjünk a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjében, kiben vagyon üdvösségünk, életünk és feltámadásunk: ki által megváltattunk és megszabadultunk.


 
2020. április 10.
péntek:
NAGYPÉNTEK
Stációs templom: a jeruzsálemi Szent Kereszt templom

1. Tárgya: A Nagypéntek Isten örök rendelésében a legnagyobb és legtermékenyebb misztériumot, azt a szent halált ünnepli, amelyet Jézus Krisztus, az Istenember érettünk, emberekért, a kereszt szégyenfáján kimondhatatlan kínok között szenvedett. Ez a földön eltöltött 33 éves áldozatos életének befejezése. Ez engedelmességének végső célja az összes bűnök elengedéséért való kiengesztelésül. A kínnak és sötétségnek kimondhatatlan szakadéka ez, amelyből azonban egy szentséggel, kegyelemmel teli világ keletkezett, egy új paradicsom és ez még mindig tökéletesedik.

2. Neve és jellege: A liturgiában a Nagypénteket Feria VI. in Parasceve-nek, azaz az Előkészülődés pénteki napjának nevezik. A zsidóknál ugyanis ez a nap volt az, amelyen mindent előkészítettek, ami az ő pászka-ünnepükhöz szükséges volt. Másik neve: missa praesanctificatorum, az előre megszentelt adományok miséje. Ma ugyanis nincs felajánlás, mert ma nem kenyeret és bort, hanem az Üdvözítő maga-magát áldozza fel. A misében csak a tegnap előre átváltoztatott ostyával megáldozik a pap. Innen a magyar «csonka-mise» név is. Az Egyházban az apostolok idejétől kezdve a legszigorúbb vezeklőnap volt ez a nap és komolyságát az év összes péntekjei fölé szétterjeszti, mert Krisztus halálának emlékezetére az Egyház a pénteki napokon a húsételek élvezetét megtiltja. Amint nem örülhet a menyasszony vőlegényének halála napján, éppúgy az Egyház sem tud örömünnepet ülni azon a napon, amelyen Krisztust, az ő vőlegényét kimondhatatlan kínok között meghalni látja. Sőt annak a gondolatnak, hogy a mi bűneink okozták Krisztus halálát, minden jámbor hívő szívében fel kell keltenie azt a komolyságot és azt a gyászt, amely minden időktől fogva a Nagypéntek sajátossága volt. Ez a csendes magábavonulásnak napja, amelyen a keresztény nép szívesen szenteli magát az imádságnak és jámbor olvasásnak, de a templomi liturgikus cselekményekben is nagy buzgalommal vesz részt. A megfosztott oltár, a nyitott tabernákulum, a fekete miseruhák, minden összhangban van a golgothai nagy titokra irányuló komoly gondolattal.

3. Története: A mai nagypénteki istentisztelet főrészében Jeruzsálemből származik. A IV. században az egész csütörtöki éjszakát az olajfák hegyén töltötték, imádság és zsoltárok mondásával; 7 órakor a Szentkereszt templomában az igazi kereszt-ereklyét kitették csókolásra; délután 3 óra táján az ó- és újszövetség szentírásaiból olvastak Jézus szenvedéseiről, és utána imádkoztak. Nyugaton, főként Rómában, a rendes stációs istentiszteletet (zsoltárok, szent olvasmányok Jézus szenvedéseiről) végezték és imádkoztak minden állásért, de mise nem volt. Ez a régi (V. és VI. századbeli) istentisztelet alkotja ma is a nagypénteki szertartás első részét. De hamarosan (már a VIII. században átvették keletről a kereszt tiszteletét és az áldozási szertartást és így alakult ki végleges formájában a mai nap liturgiája, mely felépítésében a rendes szentmiséhez hasonlítható. Az első rész: a hittanulók ősi miséje teljesen megfelel a mai szentmise imádságos és oktató részének; a második a kereszt imádása a felajánlás és átváltoztatás helyett van; a harmadik rész az áldozási szertartás.

4. A hittanulók miséje megőrizte számunkra a mai mise ősi kezdetleges alakját. Nincs még lépcsőimádság és introitus, mert ezek később alakulnak. Viszont megvan még a két szentlecke és megvannak főként az «orationes fidelium», a hivőkért, azok minden csoportjáért és minden szükségletéért, valamint a többi emberekért mondott könyörgések. Ezek közvetlenül a felajánlás előtt voltak és utánuk bocsátották el a hittanulókat. Mikor ez a rész eltűnt, akkor a kánonba olvasztották be megemlékezésként.

5. A kereszt leleplezése: A nagypénteki liturgia középpontjában a keresztnek leleplezése és az előtte való hódolat áll, az «Adoratio Crucis». Az igazi kereszt tiszteletének utánzása ez a szertartás, amint ez Jeruzsálemben régtől fogva szokásban volt. Nagypénteken a nép a kereszt szent fája előtt mélyen meghajolt, azt csókolta, homlokával és szemeivel érintette, anélkül azonban, hogy azt kezeivel megfogta volna. A kórus a szertartás alatt az ú. n. «Improperia»-kat énekli, a kereszt himnuszával: Pange lingua (szerzője: Venantius Fortunatus, poítiersi püspök, meghalt 600 körül). Ezalatt a templomszolgák a mellékoltárokon lévő kereszteket is leleplezték. Végül a keresztet a diakónus ismét az oltáron lévő helyére állítja és a következő nap «Nona»-jáig, azaz a húsvéti ünnep kezdetéig térdhajtással tiszteljük.
Ez a térdhajtás által történő tiszteletadás tulajdonképpen nem imádás, hanem tisztelés, amilyen az Úr ereklyéinek; pl. az igazi keresztből való kegytárgynak jár és alapját abban a kapcsolatban leli, amelyben a kereszt az Üdvözítővel szemben áll. Ezt a tiszteletet «Cultus latriae relalivus»-nak nevezik, ami kb. «átvitt értelemben való imádás»-t jelent. – «Krisztus tagjaival való érintkezés miatt» – mondja Aquinói Szent Tamás –, «és mert a kereszt az ö vérével volt itatva, azért imádkozunk a kereszthez úgy, mintha magához a Megfeszítetthez imádkoznánk». A mi kereszt-tiszteletünk értelme tehát az, hogy mialatt a keresztet tiszteljük, amely által megváltattunk, imádjuk azt, aki minket megváltott. A testünkkel a kereszt előtt borulunk le, lelkünkkel azonban az Úr előtt.
Az improperiák, azaz szemrehányások mélyen komoly panaszok a kiválasztott zsidó népnek Isten iránt való hálátlansága miatt. A liturgia ezeket a Megfeszített Üdvözítőnek szájába adja. Az első három vers az ú. n. trisagion-ba van beillesztve; ez egy kibővített latin és görög nyelvű sanctus, amely által a világ a megfeszített Üdvözítő előtt, legmélyebb megalázása pillanatában istenségéről tesz fényes tanúságot. Ez a leleplezés és az előtte való hódolat tulajdonképpen a szentmise kánonját és az átváltozást helyettesíti.

6. A szentáldozási szertartás: Az adoratio crucis után kezdődik az áldozás szertartása. Az oltárt egy oltárterítővel, tulajdonképpen az áldozási terítővel letakarják, a gyertyákat most meggyújtják. A papság körmenetbe áll fel, hogy a szent Ostyát ünnepélyes módon a kápolnában lévő urnából a főoltárra vigyék. Most az Oltáriszentségnek és az oltárnak szokásos tömjénezése és a papnak erre következő kézmosása után kezdődik a megrövidített áldozási ünnep és pedig a szentmise áldozási rítusából való imákka1. Ezzel a nagypénteki áldozati rítus befejeződik. (Tulajdonképpen az ősegyház áldoztatási szertartásának maradványa ez. Így áldoztak keresztény őseink, ha a szentmisén kívül járultak az Úr asztalához.)

7. Egyéb szokások Ahol nyilvános karének van, ismét vespera következik, mint előző napon. Azonban a nap komolyságának megfelelően az Egyház délután mindenütt istentiszteletet tart, a szomorú szenvedés tiszteletére, továbbá prédikációkat és keresztúti ájtatosságokat. Nálunk az Oltáriszentség az ú. n. szentsíron imádásra ki van téve. Az Egyház a szentsírok látogatását és az Oltáriszentség előtt való imádkozást ezen a napon és Nagycsütörtökön sok részleges búcsúval és teljes búcsúval is jutalmazta. Estefelé tartják a nagyszombati zsolozsmákat, amelyek különösen az Üdvözítő síri nyugalmát dicsőítik.

Nincs festő, aki a világ Megváltójának kereszthalálát oly tökéletes művészettel tudná szemléltetni, nincs költő, aki az Úr halálát oly szívhez szólóan tudná ábrázolni, mint az Egyház a liturgiában. Szó és ének, jelkép és valóság egyformán odahelyez minket a Kálváriára és lelkünket ellenállhatatlan erővel vonzza a Megfeszített felé. Nagypéntek liturgiája tele van megragadó szépséggel. Az egészen az őskeresztény gondolat vonul végig: a kereszt trónján uralkodik a mi királyunk. Ezt állítja elénk három emelkedő fokban. Az első rész szóval: a jövendölő próféta, a szenvedést elmondó evangélista és a királyhoz imádkozó Egyház szavával. A második rész cselekedettel: a kereszt felmagasztalásával és tiszteletével. A harmadik rész a szentséggel, mikor a szentség misztériumában valósággal nekünk adja a levágott és mégis megdicsőített Bárányt.

Vexilla regis: Királyi zászló jár elöl, keresztfa titka tündököl, melyen az élet halni szállt, s megtörte holta a halált.


 
2020. április 11.
szombat:
NAGYSZOMBAT
Stációs templom: a lateráni Szent János bazilika

Oratio: Isten, ki e szentséges éjt Urunk föltámadásának dicsőségével világossá tetted, tartsd fenn családod új sarjadékában a fiúvá fogadás lelkét, melyben részesítetted, hogy testben és lélekben megújulván, neked tisztán szolgálhasson.


 
2020. április 12.
vasárnap:
HÚSVÉTVASÁRNAP
Stációs templom: Sancta Maria Major-bazilika

«Ez a nap, melyet az Úr alkotott nekünk, örvendjünk és ujjongjunk!» Felértünk a hegyre; a győzelem teljes; amire vágytunk a 40 napi böjtben, ami ádventtől kezdve előttünk lebegett, ma megvalósult: a világosság győzött a sötétség felett. Az isteni kegyelem napja most sugárzik melegen és világítóan. Adventben sötétség volt és vágyakozva vártuk a világosságot. Karácsony éjjelén hirtelen jött ez a világosság és megteremtette a világosságágát. «A világosság pompája felkelt a szent város (Egyház) fölött.» Ez a megtestesülés ünnepkörének örömhíre. De ebbe a fényes ragyogásba árnyék vegyül, az örömujjongásba egy fájdalmas hang is belevegyül és egyre erősebb lesz. «És a világosság világít a sötétségben, de a sötétség nem ismeri meg.» A fájdalom motívumát már Karácsony hetében hallottuk és ettől kezdve nem is némult el soha. Hetvened vasárnaptól kezdve pedig ez lesz a vezető ének; áttör minden hangon és böjt első vasárnapján már látjuk «az isteni» Dávidot, amint megkezdi küzdelmét az óriási Góliáttal. Az egész böjtöt összefoglalhatjuk ebbe: «A világosság küzd a sötétséggel.» Ebben benne van Krisztus történeti küzdelme a zsidósággal;az ö szenvedése, de benne van Krisztus küzdelme azok lelkében, kiknek a világossághoz kellene jönniök, tehát a keresztségre készülők és a vezeklők lelkében. A világosságnak látszólag alá kell merülnie. Krisztus meghal a kereszten. De mégis ugyanoly hirtelen, mint ahogy Karácsonykor az éj sötétjében felragyog a fény, úgy kél most, a szomorú nagyhét után a feltámadás napja fel, hogy örökké világítson. Ez a Húsvét az ünnepek ünnepe. Az egyházi évnek kimagasló pontja. Ez kelt csak azután hangos, ujjongó örömet szívünkben.

1. Urunk feltámadása
Krisztus saját erejéből támadt fel sírjából. Soha nem hallott és nem látott csoda ez. Megcáfolhatatlan bizonyíték, hogy hatalma volt az életét odaadni és azt visszavenni; hogy ö nem pusztán ember volt, hanem az emberalakban köztünk megjelent Isten. Tehát igaz, amit tanított, igaz a mi hitünk, hogy a bűn hatalmából megszabadultunk. Innen a tiszta öröm, ami az Anyaszentegyházat és a hívő nép szívét átjárja. Mert öröménekeiben nem csupán Krisztusnak halottaiból való feltámadását ünnepli a liturgia, hanem a szíveknek és a lelkeknek a feltámadását is egy új, egy jobb életre. «Ahogy Krisztus halottaiból feltámadt, úgy járjunk mi is az életnek új útjain.» (Róm 6,4)

2. Az ünnep jelentése és tartalma
A húsvéti liturgiának lényege és tartalma, tehát Krisztus dicsőséges feltámadása és ezzel a bűn és a halál hatalmából való megváltásunk befejezése, tehát a mi feltámadásunk most a kegyelem életére és egykor az örök boldogságra. Ez a fenséges eszménykép ott állt eleven valóságként az ősegyházban az újonnan megkereszteltekben, akik a bazilikákban tartott istentiszteleteken fehér keresztelőruhájukban ékeskedtek és megtérésük első buzgósága a hivők közösségét a keresztény erényes életben megerősítette. Ezért emlékezik meg a liturgia ünnepélyes szövege még ma is róluk. Azért a húsvéti liturgia minden részében mintegy a lélek mennyei örök dicsőségének visszavert fénye. Minden egyes istentiszteleten keresztülcseng a zsoltáros szava: «Ez az a nap, amelyet az Úr alkotott nekünk, örüljünk és ujjongjunk.» (Zsolt 117,24) – Húsvéti öröm valóban ma is számunkra, amikor az Isten és az oltár ünnepi díszbe öltözve fénylenek és a boldog alleluja szinte nem akar megszűnni. Ez a húsvéti öröm kifáradhatatlan erővel egy teljes hétig tart. Az ünnepnek külön sequentiája, saját prefációja van, amelyek az Üdvözítőt magasztalják dicsőségében. A húsvéti sequentia fenséges párbeszéd az Úr feltámadásáról. Szerzőjét nem ismerjük pontosan. Egyesek Szent Damiani Péternek (†1072), sokan pedig Wipónak, II. Konrád udvari káplánjának tulajdonítják. (†1048)

Sequentia (részlet): csodálatos viadallal megvívott az élet és a halál: és az élet meghalt vezére uralkodik élve.


 
2020. április 12-19.
vasárnaptól vasárnapig:
HÚSVÉT KIS NYOLCADA
Mint az ószövetségi Húsvét, úgy az újszövetségi Húsvét is egy hétig tart és egy nyolcadot alkot. Ez oly kiváltságolt nyolcad, hogy alatta más ünnepet ünnepelni nem szabad és ezenkívül a két első napja önmagában is első osztályú ünnep. A keresztény ókorban az egész héten át munkaszünet (sabbat) volt. Sokan innen származtatják az egyházi nyelvszokás szerint a hétköznapoknak feria = ünnepnap elnevezését. Ezen első héten, a többi keresztény hét mintáján, valóban minden nap ünnepnap volt. Később csütörtöktől kezdve csak a legszükségesebb üzletek voltak megengedve. Ma már a hétfő is csak egyes vidékeken ünnep, munkaszünettel. – A hét minden napjának saját miséje van. Ezeknek szövegei többnyire a szent keresztség kegyelmeiről emlékeznek meg, azonban az evangélium a feltámadás különböző jelenségeit mondja el. Minden nap stációs-nap. A nyolcad ünnepi fényét az új keresztények emelték, kik minden nap fehér keresztelőruhájukban vettek részt az istentiszteleten. És először a keresztelési nyolcad ünnepéből kieső vasárnapon jelentek csak meg a régi mindennapi ruhájukban.


 
2020. április 13.
hétfő:
HÚSVÉTHÉTFŐ
Stációs templom: Szent Péter bazilikája

Az Egyház új báránykáit: a Húsvét alkalmával megkeresztelt hívőket először a legfőbb pásztornak, Szent Péternek a templomába vezeti el. Szent Péter bazilikájában van ma Rómában a főistentisztelet, ö szól hozzánk a szentleckében, az evangélium elbeszélése szerint is neki jelenik meg az Úr. Egyébként az egész szentmise a megkeresztelt hivők új életének boldogságát hirdeti. A mai evangélium teljesen bevezet az apostolok lelkivilágába. Látjuk a küzdelmet, a hit és a kételkedés, a remény és a bizonytalanság között, melyet a feltámadásról szóló első hírek keltettek bennük, míg végre a Megváltó jelenlétének világossága elűzött minden sötétséget.

Introitus: Bevezetett titeket az Úr a tejjel-mézzel folyó földre, alleluja, hogy az Úr törvénye legyen mindig ajkatokon, alleluja, alleluja!


 
2020. április 14.
kedd:
HÚSVÉTKEDD
Stációs templom: Szent Pál bazilika

A népek apostola int a Krisztusban való lelki feltámadásra és új életre.

Introitus: A bölcsesség vízével itatja őket, alleluja; és támaszra találnak benne és meg nem inognak, alleluja; felmagasztalja őket mindörökké, alleluja, alleluja!


 
2020. április 15.
szerda:
HÚSVÉT UTÁNI SZERDA
Stációs templom: Szent Lőrinc templom a falakon kívül

A stációs szent sírja köré egybegyült új megkereszteltek Szent Péter beszédét hallják a szentleckében és az evangéliumban. Az énekek elsősorban nekik szólnak, de ránk is vonatkoznak.

Introitus: Jöjjetek Atyám áldottai, vegyétek birtokba az országot, alleluja; mely a világ kezdetétől nektek készíttetett, alleluja, alleluja, alleluja!


 
2020. április 16.
csütörtök:
HÚSVÉT UTÁNI CSÜTÖRTÖK
(Szent Márk evangélista)
Stációs templom: A tizenkét apostol bazilikája

A keresztség megnyitotta a mi ajkunkat is; magasztaljuk mi is az Úr jóságát irántunk. A szentleckében keresztelő Szent Fülöp apostol ereklyéi a stációs-templomban nyugosznak, azért zarándokolunk ide lélekben. De köszöntjük az evangéliumban szereplő Mária Magdolnát is, ki «apostola apostolorum», az apostolok apostola volt, mert elsőnek hirdette: Feltámadott az Úr!

Introitus: Egyetértve magasztalták, Uram, győztes kezedet, alleluja; a bölcsesség ugyanis megnyitotta a némák száját és a gyermekek nyelvét ékesszólóvá tette. Alleluja, alleluja!


 
2020. április 17.
péntek:
HÚSVÉT UTÁNI PÉNTEK
Stációs templom: Sancta Maria ad Martyres-templom

A mai szentmise stációs-temploma a Vértanúk királynőjének temploma. Gondolatainkat ez visszaviszi önkénytelenül is az elöző két hét péntekjére: a Fájdalmas péntekre és a Nagypéntekre. Akkor a keresztfánál állt az Istenanya, síránkozva látta halálba menni szent Fiát. Ma a Húsvét fényében ragyog a Szent Szűz, körülvéve «a vértanúk ragyogó seregével». Régebben nem ez volt a stációs-templom. A régi mise a keresztség alapítását és annak előképeit, a bárkát, a vízözönt, a Vöröstengeren való átvonulást emlegeti, hogy a húsvéti szentségekben mi is megújuljunk.

Introitus: Kivezette őket az Úr, biztonságban, alleluja; és elborította a tenger ellenségeiket, alleluja, alleluja, alleluja!


 
2020. április 18.
szombat:
HÚSVÉT UTÁNI SZOMBAT
(Canisius Szent Péter hitvalló és egyháztanító)
Stációs templom: Lateráni Szent János bazilika

A keresztelés templomába jönnek ma újra össze a megkereszteltek. Egy hete kapták meg a fehér ruhát, ma le kell tenniök azt. Innen az ünnep neve, Fehérszombat, a fehér ruha letevésének szombatja. Ez bizony fájdalmas cselekedet volt. Ezért vigasztal ma mindnyájunkat az Egyház: megmarad a fehérség bennetek, hiszen egészen eltöltötte lelketeket a «Lumen Christi», Krisztus, a Világosság.

Introitus: Kivezette népét az Úr, ujjongással, alleluja; választottait vígassággal, alleluja, alleluja!


 
2020. április 19.
vasárnap:
HÚSVÉT UTÁNI ELSŐ VASÁRNAP (FEHÉRVASÁRNAP)
Stációs templom: Szent Pancratius templom

A mai vasárnap tulajdonképpen húsvét kis nyolcadának befejező ünnepe. Amikor még szombat este kezdték a liturgiát, akkor a fehér ruhának a tegnap említett letevése vasárnapra húzódott át; innen van a neve is a mai vasárnapnak. Ezzel függ össze az a szép szokás is, hogy a gyermekek a mai nap járulnak sok helyen az első szentáldozáshoz. Egyébként az egész mise még mindig húsvéti örvendező és a feltámadt Üdvözítőben bízó, hivő hangulattal van tele. Iparkodjunk mi is együttérezni az Anyaszentegyházzal és keltsük fel mi is magunkban a mai szentmisének érzéseit. A Krisztusban való hit érdemeire és értékére tanít bennünket a mai szentleckében a szeretet tanítványa, Szent János. E hitnek az alapja a Szentháromság tanúbizonysága. Bizonyságot tett az Atya a víz által a Jordán partján Fia megkeresztelésekor. Bizonyságot tett a Fiúisten vére által a Golgotán keresztáldozata alkalmával. Bizonyságot tett a Szentlélek, ki Krisztus feltámadásával bizonyította be az Üdvözítő isteni voltát. – A feltámadt Üdvözítő két megjelenéséről szól az evangélium. Az egyik egy héttel előbb volt, Húsvét napján, mikor megalapította a bűnbánat szentségét, a másik egy héttel később volt, a mai napon, amikor a hitetlen Tamást és vele minket is, kicsinyhitűeket, megerősített hitünkben. Mondjuk mi is hívő alázattal: «Én Uram és én Istenem!»

Introitus: Mint a most született kisdedek, alleluja, hamisítatlan szellemitej után vágyódjatok, alleluja, alleluja, alleluja!


 
2020. április 12-től
HÚSVÉT NAGY NYOLCADA
1. Húsvéti idő
Húsvét ünnepét követő időt a liturgiában Tempus paschale-nak vagy húsvéti időnek nevezzük. Az istentisztelet külső formáiban megnyilatkozó szent öröm által a többi évszaktól megkülönböztetjük, és mint ilyen örvendetes idő a pünkösdi hét szombatjáig tart. E mise után azt mondja a misekönyv rubrikája: Exspirat tempus paschale. Ez is egy ok, hogy ne beszéljünk külön pünkösdi ünnepkörről, mert a misekönyv tanúsága szerint Pünkösd és egész oktávája még beletartozik a megváltás ünnepkörébe, vagyis a húsvéti ünnepkörbe.

2. Liturgiai jellege
A húsvéti időt liturgikus szempontból a gyakran megismétlődő Alleluja különbözteti meg a többi évszaktól. A liturgikus hórák és a szentmise énekes részei egy, két, sőt három Allelujával végződnek. A szentmisében a graduálé helyett csak az Alleluja éneket énekelik. A vasárnapi nagymise előtti szenteltvíz kiosztásánál az antifona és a zsoltár a szent kereszt kegyelmeiről emlékezik meg, míg máskor a bűnbánatról és a bűneinktől való megtisztulásról szól. – Húsvéti időben az egyházi ruhák színe mindig fehér. Ezzel is kifejezésre akarja juttatni az Egyház azt a nagy örömet, mely Krisztus feltámadása miatt eltölti, hiszen ebben az időben a diadalmas Krisztust ünnepli. A győzedelmes Krisztus ugyanis a liturgia középpontja és üdvözülésünk biztos záloga. – A háromszori harangozásnál: reggel, délben és este, nem a megtestesülésre gondolunk, hanem az Úr feltámadására. Ezért az Úrangyala helyett a Regina coeli, Mennynek királynője antifonát mondjuk, még pedig mindig állva. Különben is keresztény őseink éppen a feltámadásra való tekintettel vasárnapon és a húsvéti időben állva imádkoztak. Egyes helyeken, régi intézmény vagy szokásként, minden vasárnap az Oltáriszentséggel húsvéti ujjongó örömmel körmenetet tartanak.

3. Húsvét utáni vasárnapok
A Húsvét utóünnepelése hat vasárnapot ölel fel. Ezek alkotják a hétszer hét napot, vagyis Húsvét nagy nyolcadát. Részben a húsvéti örömhír hatása alatt állanak, részben az Áldozócsütörtök búcsúzása nyomja rájuk a bélyegét, részben pedig a bizakodó, pünkösdi Szentlélek-várás hatja át őket.


 
2020. április 21.
kedd:
Szent Anzelm püspök, hitvalló és egyháztanító
A híres bec-i bencés apátság szerzetese, majd apátja, végül pedig canterbury érsek. Bölcseleti munkái miatt kapta a „skolasztikus filozófia atyja” címet és az egyházdoktori rangot. Meghalt 1109-ben.


 
2020. április 23.
csütörtök:
Szent Adalbert püspök és vértanú
Bencés szerzetes, majd Prága püspöke és később Magyarország térítő apostola. Ő keresztelte meg Szent István királyt. Vértanúhalált halt a csehek között 997-ben. Magyarország egyik védőszentje.

Oratio: Mindenható örök Isten, ki a mai napon Szent Adalbert vértanúdat és püspöködet szenvedésének érdemeiért szenteid közé sorolni méltóztattál, add, kérünk, hogy az ő példája nyomán az örök hazába eljuthassunk.


 
2020. április 24.
péntek:
Szent György vértanú
Katona volt Diocletian hadseregében. Hitéért szenvedett vértanúhalált 303 körül Palesztinában. (A világegyház április 23-án tartja Szent György ünnepét, de Magyarországon, mivel ezen a napon van Szent Adalbert püspök ünnepe is, Szent György ünnepe egy nappal későbbre tolódott.)


 
2020. április 25.
szombat:
SZENT MÁRK EVANGÉLISTA
Szent Márk Krisztus Urunk 72 tanítványához tartozott. Evangéliumát Szent Péter beszédei után írta meg. Egyiptomban hirdette az igét, hol vértanúságot szenvedett.

Introitus: Megoltalmaztál engem, Istenem, a gonoszok zsinatjától, alleluja! a gonosztevők sokaságától, alleluja, alleluja!


 
2020. április 26.
vasárnap:
PÁSZTOR VASÁRNAPJA
HÚSVÉT UTÁNI MÁSODIK VASÁRNAP:
A mai vasárnap a jó Pásztor vasárnapja. Amint korunk Krisztus-tisztelete a Jézus Szíve-kultuszban talált kifejezési formát, úgy mondhatjuk a katakombák kedves ájtatosságának, az igazi őskeresztény Krisztus-ájtatosságnak a jó Pásztor tiszteletét. A szentmise hangulata a hála, szeretet és az öröm. Hálásnak kell lennünk, mert Nagypéntek után nem kell nekünk magyarázni, ki az a jó Pásztor, aki életét adja juhaiért. Azután a szeretetnek kölcsönös voltára akar rámutatni a mai liturgia, mikor annyiszor ismétli, hogy nemcsak a jó Pásztor ismeri juhait (az Úr ismer tehát engem is), hanem a juhok is ismerik őt és követik szavát. Ha a jó Pásztornak ezt a szeretetét megértjük, kell, hogy állandó húsvéti öröm töltse el szívünket, amint az Egyház valóban azért imádkozik ma.

Introitus: Az Úr irgalma betölti a földet, alleluja; az Úr Igéje alkotta az egeket, alleluja, alleluja!


 
2020. április 27.
hétfő:
Canisius Szent Péter hitvalló és egyháztanító
Németország első jezsuitája volt. Rendíthetetlen hittel s erővel hirdette a katolikus hit igazságait a protestáns újítókkal szemben, s így hazájának második apostola lett. Meghalt 1597-ben, a svájci Freiburgban.


 
2020. április 28.
kedd:
Keresztes Szent Pál hitvalló és rendalapító
Mint a neve is mutatja, a szent keresztet tisztelte buzgón és rendjét is az Úr szenvedéséről passzionistáknak nevezik. Meghalt 1775-ben Rómában.

Introitus: Krisztussal együtt keresztre szegeztettem; élek, pedig már nem én, hanem Krisztus él bennem: az Isten Fiában való hitben élek, ki szeretett engem és önmagát adta értem.


 
2020. április 29.
szerda:
SZENT JÓZSEF OLTALMA
Mivel március 19-e nagyböjtre esik és ez megakadályozza, hogy teljes fényével megünnepelhesse a liturgia az egész Egyház pártfogóját, azért van Húsvét utáni harmadik szerdán még egy ünnepe Szent Józsefnek, amelynek szentmiséje, mint egy triptichon, hármas képet fest Szent Józsefről. A szentlecke Szent József ószövetségi előképéről szól, hogy növelje a bizalmunkat benne. Az evangélium, az imádság és a communio megmutatja magának Szent Józsefnek a hatalmát. A többi rész pedig mint pártfogónkat állítja elénk.
Szent Józsefet a világtól elrejtett, láthatatlan működése a látható világ példaképévé tette. Ezért talált Avilai Nagy Szent Terézben és Szalézi Szent Ferencben nagy tisztelőkre és általuk a hívő népek között is elterjedt áhítatra. A hívő lelkekre gyakorolt ezen hatását dicsőítette már 1680-ban a karmelita-rend egy külön liturgikus ünnep keretében, melynek neve: Szent József oltalma. 1677-ben I. Lipót császár, a pápával egyetértve, államaiba szintén bevezette, a török veszedelemtől való megszabadulás, és amint mondják, a későbbi trónörökös, I. József születésének hálaadó ünnepeként. 1847-ben az egész Egyházban bevezették, Húsvét után a 3. vasárnapra. 1889-ben XIII. Leó pápa Szent József tiszteletét lélekemelő körlevélben ismertette és egy általa szerkesztett imában az Egyházat és a pápát hathatós védelmébe ajánlotta. X. Pius pápa ezt az ünnepet is első osztállyú ünneppé emelte, nyolcaddal, «Solemnitas sancti Joseph» címmel. 1909-ben külön litániát engedélyezett Szent József tiszteletére. XV. Benedek pápa Szent József ünnepének külön prefációt és oktávát adott és Húsvét után a 3. szerdára tette.
E liturgikus ünnepek mellett az Egyház minden szabad szerdán fogadalmi misét mond és jóváhagyta az úgynevezett «Szent József kis zsolozsmáját» a hívők használatára. Felvették nevét a Mindenszentek litániájába és mint a jó halál patrónusát tisztelik. Szűz Mária eljegyzésének ünnepén megemlékeznek Mária szent jegyeséről is.
A keresztény művészet a szent pátriárkát rendszerint a karján a gyermek Jézussal, kezében virágzó bottal ábrázolja. A legenda szerint ugyanis, amikor a szeplőtelen Szűz Máriának el kellett jegyeznie magát egy férfiúval, a főpap elrendelte, hogy Dávid nemzetségének minden ifja, aki a Szűz kezét elnyerni óhajtja, egy botot fektessen a templom szentélyének küszöbére, és akinek botja kizöldül és kivirágzik, az legyen a szeplőtelen Szűznek Istentől rendelt jegyese. És íme, másnap reggelre Szent József botjával történik meg ez a csoda!

Oratio: Isten, te szavakkal ki nem fejezhető gondoskodással Szent Józsefet szentséges szülőd jegyesévé választani kegyes voltál, add meg nekünk, kérünk, hogy akit pártfogónként tisztelünk a földön, az közbenjárónk lehessen a mennyben.


 
2020. április 30.
csütörtök:
Sziénai Szent katalin szűz
Nagy misztikus szent. Tíz évi kemény megpróbáltatás után hardamdrendi domonkos apáca lett és önmegtagadó életet folytatott. Az 1374-i pestis-járvány alkalmával mutatott áldozatos szeretete, csodái, látnoki tehetsége, ereje, mellyel a legnagyobb bűnösöket is megtudta téríteni, egész Európában híressé tették. Meghalt 1380-ban Rómában.


vissza
a HÍREK oldalra