Bízzatok, mert én legyőztem a világot
(Jn 16,33)
Bűn nélkül fogantatott szeplőtelen Szűz Mária,  
könyörögj érettünk, kik hozzád menekülünk  
(Csodásérem)  

    hagyományhű magyar katolikusok

SZŰZ MÁRIÁNAK,
MAGYARORSZÁG KIRÁLYNŐJÉNEK
felajánlott honlapja    


AZ EGYHÁZ FŐ ÜNNEPEI


AZ ÜNNEPEK MAGYARÁZATAI
A SZUNYOGH XAVÉR FÉLE MISSZÁLÉBÓL



MÁJUS HÓ
A SZŰZANYA HÓNAPJA


 

HÚSVÉT NAGY NYOLCADA:
1. Húsvéti idő
Húsvét ünnepét követő időt a liturgiában Tempus paschale-nak vagy húsvéti időnek nevezzük. Az istentisztelet külső formáiban megnyilatkozó szent öröm által a többi évszaktól megkülönböztetjük, és mint ilyen örvendetes idő a pünkösdi hét szombatjáig tart. E mise után azt mondja a misekönyv rubrikája: Exspirat tempus paschale. Ez is egy ok, hogy ne beszéljünk külön pünkösdi ünnepkörről, mert a misekönyv tanúsága szerint Pünkösd és egész oktávája még beletartozik a megváltás ünnepkörébe, vagyis a húsvéti ünnepkörbe.

2. Liturgiai jellege
A húsvéti időt liturgikus szempontból a gyakran megismétlődő Alleluja különbözteti meg a többi évszaktól. A liturgikus hórák és a szentmise énekes részei egy, két, sőt három Allelujával végződnek. A szentmisében a graduálé helyett csak az Alleluja éneket énekelik. A vasárnapi nagymise előtti szenteltvíz kiosztásánál az antifona és a zsoltár a szent kereszt kegyelmeiről emlékezik meg, míg máskor a bűnbánatról és a bűneinktől való megtisztulásról szól. – Húsvéti időben az egyházi ruhák színe mindig fehér. Ezzel is kifejezésre akarja juttatni az Egyház azt a nagy örömet, mely Krisztus feltámadása miatt eltölti, hiszen ebben az időben a diadalmas Krisztust ünnepli. A győzedelmes Krisztus ugyanis a liturgia középpontja és üdvözülésünk biztos záloga. – A háromszori harangozásnál: reggel, délben és este, nem a megtestesülésre gondolunk, hanem az Úr feltámadására. Ezért az Úrangyala helyett a Regina coeli, Mennynek királynője antifonát mondjuk, még pedig mindig állva. Különben is keresztény őseink éppen a feltámadásra való tekintettel vasárnapon és a húsvéti időben állva imádkoztak. Egyes helyeken, régi intézmény vagy szokásként, minden vasárnap az Oltáriszentséggel húsvéti ujjongó örömmel körmenetet tartanak.

3. Húsvét utáni vasárnapok
A Húsvét utóünnepelése hat vasárnapot ölel fel. Ezek alkotják a hétszer hét napot, vagyis Húsvét nagy nyolcadát. Részben a húsvéti örömhír hatása alatt állanak, részben az Áldozócsütörtök búcsúzása nyomja rájuk a bélyegét, részben pedig a bizakodó, pünkösdi Szentlélek-várás hatja át őket.


 
2020. május 1.
péntek:
SZENT FÜLÖP ÉS JAKAB APOSTOLOK
Ma ünnepli az Egyház Szent Fülöp és ifjabb Szent Jakab apostolok napját. Fülöp vezette Nathánaelt az Üdvözítőhöz. Missziós területe Kisázsiában volt. Hierapolisban, mint 87 éves aggastyánt keresztrefeszítették. Leányai szűziesen éltek, csodákat tettek és hosszú évekig a kisázsiai egyház támaszai voltak. Ifjabb Jakab, Alfeus és Mária fia volt, egyik testvére vagy közeli rokona Jézus Anyjának és így Jézus unokatestvére volt. Jeruzsálem első püspöke lett és ő írta a katolikus levelek egyikét. Mintegy 30 évig kormányozta egyházmegyéjét, amíg, mint 96 éves aggastyánt a templom erkélyéről le nem dobták és agyon nem ütötték. Utóda testvére, Simon lett. Őt pedig 107-ben, 120 éves korában keresztrefeszítették.

Introitus: Hozzád kiáltottak, Uram, szorongatásuk idején és te meghallgattad őket az égből, alleluja, alleluja!


 
2020. május 2.
szombat:
Szent Atanáz püspök, hitvalló és egyháztanító
45 éven át Alexandria püspöke volt és ezalatt az igaz hit rendíthetetlen védelmezője Áriussal szemben. A császár ezért ötször küldte száműzetésbe. Minden idők egyik legnagyobb embere volt. Meghalt 373-ban Alexandriában.

Introitus: Megnyitja száját a gyülekezet közepette, és betölti őt az Úr a bölcsesség és értelem lelkével és a dicsőség ruháját adja reá, alleluja, alleluja!


 
2020. május 3.
vasárnap:
A SZENT KERESZT MEGTALÁLÁSA
(HÚSVÉT UTÁNI HARMADIK VASÁRNAP)

A szent Kereszt tiszteletére két ünnep van. Mindkét ünnep a szent Keresztet dicsőíti, vagyis azt a fát, amelyen az Üdvözítő kínhalált szenvedett és minket megváltott. A mai ünnep alapja a valódi kereszt megtalálása a keresztrefeszítés helyén a IV. század első felében (326). Nagy Konstantin császár itt egy templomot építtetett, amelyben a szent Keresztet őrizték és tisztelték.

Introitus: Mi pedig dicsekedjünk a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjében, kiben vagyon üdvösségünk, életünk és feltámadásunk, ki által megváltattunk és megszabadultunk, alleluja, alleluja!


 
2020. május 4.
hétfő:
Szent Mónika özvegy
Szent Ágostonnak, a könnyek és imádság gyermekének édesanyja fiát könnyeivel térítette meg,míg pogány urát jósága és szelídsége segítette a keresztségre. Meghalt 387-ben Ostiában.


 
2020. május 5.
kedd:
Szent V. Pius pápa és hitvalló
Tizennégy éves korában domonkos, majd pápa lett, de mint pápa is jámbor szerzetes maradt. Emellett erélyesen végrehajtotta a tridenti zsinat határozatait, kiadta a mai misekönyvet. Küzdött a török ellen. Meghalt 1572-ben.

Oratio: Isten, ki Szent Pius pápát az Egyház ellenségeinek megdöntésére és az istentisztelet megújítására kiválasztani méltóztattál: add, hogy védelme oltalmazzon és szolgálatodhoz úgy ragaszkodjunk, hogy minden ellenség cselvetését legyőzve az örök békének örvendhessünk.


 
2020. május 6.
szerda:
Szent József oltalmának nyolcada
(Szent János apostol és evangélista (olajbafőzése) a Porta Latina előtt)


 
2020. május 8.
péntek:
Szent Mihály arkangyal megjelenése
A mai ünnep Szent Mihály arkangyalnak a Gargano-hegyen való megjelenését ünnepli, mely 495 körül történt.


 
2020. május 9.
szombat:
Nazianzi Szent Gergely püspök, hitvalló és egyháztanító
Athénban tanult jóbarátjával, Nagy Szent Vazullal együtt. Már 28 éves volt, mikor megkeresztelkedett és barátjával együtt remete, majd püspök lett. Különösen az arianusok ellen küzdött. Meghalt 389-ben.


 
2020. május 10.
vasárnap:
HÚSVÉT UTÁNI NEGYEDIK VASÁRNAP:
A mai liturgia gondolatai és érzelmei három alapra vezethetők vissza. Mint alaphangulat húzódik végig még a húsvéti öröm, mely most az Atya hatalmát dicsőíti az énekekben, aki Fiát kiragadja a halál hatalmából. De ebbe az örömbe már üröm is vegyül, közeledik az Úr mennybemenetelének napja és ez fájdalmas hangulatot kelt a tanítványok szívében. Ezt a szomorúságot azonban eloszlatja a Megváltó jövendölő ígérete, hogy az Atya küld majd másvalakit, a Vigasztalót. Ezeket az érzelmeket keltsük fel mi is magunkban, követvén az Egyház imádságait. A mai csendes imádság (secreta) világosan rámutat arra a cserére, mely a szentmiseáldozat lényegéhez tartozik. Mi a szentmisében Krisztussal egyesülve feláldozzuk emberi életünket, és az Atyaisten a Fia áldozatával egyesített áldozatunkat el is fogadta. Feláldozott emberi életünkért ezért cserébe adja az isteni életet, midőn a szentáldozásban magát adja nekünk. Ezért, ha még nem végeztük el a húsvéti kötelességünket, tudatára ébredve ennek a szent cserének, még ma egyesüljünk Istenünkkel és vegyük az ő életét.

Secreta: Isten, ki ennek az áldozatnak tiszteletreméltó cseréje által az egy fölséges istenség részeseivé teszel minket: engedd, kérünk, hogy amint ez igazságodat megismertük, azt méltó életmódunkkal el is érhessük.


 
2020. május 13.
szerda:
Bellarmin Szent Róbert püspök, hitvalló és egyháztanító
Az ellenreformáció nagy hittudósa. Pázmány Péter mestere és példaképe. Gonzagai Szent Alajos lelki vezetője. Meghalt 1621-ben Rómában. XI. Pius pápa avatta szentté és egyháztanítónak nyilvánította.


 
2020. május 17.
vasárnap:
HÚSVÉT UTÁNI ÖTÖDIK VASÁRNAP:
A mai liturgia az üdvösség útjának két eszközére: a munkára és imádságra tanít. Ez utóbbinak gyakorlására mindjárt alkalmat is ad az Egyház, mert ezen a héten vannak Áldozócsütörtökig a keresztjáró napok, mikor szerető anyai gonddal könyörög az Egyház híveinek minden szükségletéért. Imádkozzunk mi is vele együtt s utána kezdjünk novénát a Szentlélek Isten eljövetelének előkészítésére. – Mint a Húsvét utáni evangéliumok mindegyike, a mai is előkészít az Úr mennybemenetelére és a Szentlélek eljövetelére. És egyúttal figyelmeztet a lelkiélet legfőbb eszközére: az imádságra. Az Úr Jézus ezen tanításának annyira megfelelnek a keresztjáró napok, hogy az evangélium hallása után csak az az elhatározás fakadhat bennünk: mi is együtt imádkozunk ezekben a napokban az imádkozó Egyházzal.

Introitus: Örvendező szózattal hirdessétek és hallassátok, alleluja: hirdessétek a föld határáig: megszabadította az Úr az ő népét, alleluja, alleluja!


 
2020. május 18-20.
hétfőtől szerdáig:
Keresztjáró napok
Krisztus Urunk az előző vasárnap evangéliumában figyelmeztetett: Kérjetek és adatik nektek. – Ezt a parancsot teljesíti az Egyház s ezért tart könyörgő körmenetet. Ennek a szertartása azonos a Szent Márk napján tartott körmenettel. Mind a kettőt litániának nevezi az Egyház, de mivel a Szent Márk napi az öregebb, emennek «litaniae minores» = újabb, fiatalabb litánia a neve. A litánia szó görögből származik; annyit jelent, mint könyörögni. A liturgiában ünnepélyes kérést jelent. És valóban, a Mindenszentek litániája és a hozzáfűzött könyörgések csodálatos tanítást rejtenek magukban. Tanuljunk imádkozni az imádkozó Egyháztól és kövessük a gyakorlatban. A mai nap szertartása egyébként Franciaországban keletkezett; Földrengés, fagy, elemi csapások, rossz aratás sanyargatta a népet. Szent Mamertus ezért egybehívta a népet és imádkozva, énekelve körmenetben kivezette a határba és ott kérték Isten irgalmát és engesztelését. Innen jutott el körülbelül 300 év múlva Rómába és onnan az egész világra. Ebben a szertartásban ma is élő maradványát látjuk a régi stációs istentiszteletnek, mert az a templom, ahonnan a menet kiindul, megfelel a régi collecta-templomnak, míg a másik a stációs-templom, ahol az alábbi szentmisét bemutatják.

Introitus: Meghallgatta szent templomából szómat, alleluja: és hozzáintézett kiáltásom a füléhez jutott, allaluja, alleluja!


 
2020. május 20.
szerda:
Áldozócsütörtök vigíliája
(Sziénai Szent Bernardin hitvalló)


 
2020. május 21.
csütörtök:
ÁLDOZÓCSÜTÖRTÖK
(Stációs-templom: Szent Péter bazilikája)

A megváltás műve teljes: az Úr bemutatta engesztelő áldozatát, a feltámadás után megalapította Egyházát. Most még csak az van hátra, hogy elküldje a Szentlelket, aki befejezi és fenntartja a megváltás gyümölcseit. Ünnepeljük tehát a mi szabadításunk diadalát, aki azért ment a mennybe, hogy azt nekünk megnyissa. De nekünk is iparkodnunk kell, hogy a liturgia által lelkünk megdicsőüljön és méltók legyünk az örök életre. – A szentlecke és az evangélium összefoglalja az Úr tanítását és utolsó rendelkezését és mennybemenetelét. Ezt egy szép szimbólumban is látjuk: a húsvéti gyertya, mely az Úr Jézus Krisztust jelképezi, ég Húsvéttól kezdve a mai napig, de ma az evangélium után eloltják, annak jelképéül, hogy az Úr mennybe ment.

Introitus: Galileai férfiak! Mit néztek csodálkozva az égre? alleluja! Amint láttátok őt felszállni az égbe, úgy jön ismét vissza, alleluja, alleluja, alleluja!


 
2020. május 24.
vasárnap:
VASÁRNAP ÁLDOZÓCSÜTÖRTÖK NYOLCADÁBAN
(HÚSVÉT UTÁNI HATODIK VASÁRNAP)

Krisztus Urunk mennybe ment, az Egyház tehát az apostolokkal együtt kéri és várja a Szentlélek megígért eljövetelét, aki a vigasztalás lelke sok bajainkban. De egyúttal az igazság lelke is, aki tanúságot tesz, hogy Krisztus Isten Fia. Készüljünk tehát mi is az apostolokhoz és az Egyházhoz hasonlóan a Szentlélek Isten eljövetelére, akinek vigasztalására és tanítására éppen napjainkban oly nagy szükségünk van.

Introitus: Halld meg, Uram, szózatomat, mellyel hozzád kiáltok, alleluja; neked szól szívem, téged keres tekintetem, a te arcodat keresem, Uram, ne fordítsd el tőlem arcodat, alleluja, alleluja!

 
2020. május 25.
hétfő:
Szent VII. Gergely pápa és hitvalló
A clunyi bencés kolostor szerzetese volt. Mikor Rómába került, nagy tehetsége és az Egyházhoz való hűsége több pápa nagy támogatójává tette. 1073-bna maga is pápa lett. IV. Henrik császárral folytatott investitura küzdelemben menekülnie kellett és Salernoban halt meg, 1085-ben. Utolsó szavai voltak: «Szerettem az igazságot és gyűlöltem az igazságtalanságot, azért halok meg száműzetésben.»

Oratio: Isten, a benned reménylők erőssége, ki Egyházad szabadságának megvédésére Szent Gergely hitvallódat és pápádat az állhattatosság erényével megerősítetted: add, hogy példájára és közbenjárására minden támadást bátran legyőzzünk.


 
2020. május 26.
kedd:
Néri Szent Fülöp hitvalló
Évtizedeken át áldásos apostoli tevékenységet fejtett ki Rómában, különösen a szegények, betegek közt és az ifjúság körében. Meghalt 1595-ben Rómában.


 
2020. május 27.
szerda:
Szent Béda Venerabilis hitvalló és egyháztanító
Az angol bencések legnagyobb tudósa. Az angol történelemírás atyja. Tudásával szentsége versenyzett. Meghalt 735-ben a yarrowi kolostorban.


 
2020. május 28.
csütörtök:
Áldozócsütörtök nyolcada


 
2020. május 30.
szombat:
Pünkösd vigíliája
(Szent István király jobbjának megtalálása)

Azok a katechumenek, akik betegség miatt Húsvétra virradó vigílián nem vehették fel a szent keresztséget és talán néhány újonnan megtért is, Pünkösd szombatján járulhattak a szentséghez. Ez a nap ugyanis már Tertullianus idejében a keresztelés napja volt. Az ünnep, mint Nagyszombaton, a Lateránban van és a szertartás is a nagyszombatinak a megrövidítése.


 
2020. május 31.
vasárnap:
PÜNKÖSDVASÁRNAP
(Stációs templom: Szent Péter bazilikája)

A megváltás ünneplése Húsvéttal kezdődik és tart nem hét napon át, mint a többi ünnepeknél, hanem hétszer hét napon át, úgy hogy betetőzést az ötvenedik napon, a második főünneppel, a pünkösddel nyer. Amit Krisztus Urunk halálával és feltámadásával megszerzett, azt most osztja ki az egész hívősereg számára a Szentlélek Úr Isten, kinek első megnyilatkozása történt a mai napon, noha már az Ószövetségben is van homályos célzás reá. Mindjárt a Világ teremtésénél is, hogy Isten Lelke lebegett a vizek felett.(Gen 1,2) De azért pünkösd teljes tartalmát úgy ismerhetjük meg, ha történetét ismerjük. Maga az ünnep a zsidóságnál is megvolt és két dolgot foglalt magában. A késői zsidóságnál megemlékezés volt arról a csodálatos és félelmetes liturgiáról, amellyel Isten törvényt adott, amikor a Sinai hegyen megjelent Izrael népének és tízparancsolatot adva megújította a vele való szövetségét. Eredetileg azonban hálaadó ünnep volt a befejezett aratásért, miért is zsengenapnak hívták, mert Pünkösdkor Istennek kellett feláldozniok az aratás zsengéjét.

Isten az emberiségge1– Noéval és fiaival – kötött először szövetséget. A szövetségnek jele az égen megjelenő szivárvány volt. De az emberek hűtlenek lettek és bálványimádásba estek. Isten azután Ábrahámmal kötött szövetséget, amikor megtette őt az emberiség ősatyjává. Ennek a szövetségnek jele a circumcisio (körülmetélés) volt. Ezt a szövetséget újította meg most Izrael népével a Sinai hegynél, az egyiptomi fogságból való kiszabadulás után ötvenedik napra. E szövetség törvénye a tízparancsolat volt, amit Isten a két kőtáblán adott Mózesnek. A szövetség jele pedig a szombat (sabbat) ünnepe volt. Ez a szövetség azonban külsőleges és tökéletlen volt, de mégis előképe volt a tökéletes szeretetszövetségnek, amikor Isten a megváltással kiemelte az emberiséget a bűn rabszolgaságából. A szövetség törvénye a tökéletes szeretet, amit a Szentlélek, aki valóban a szeretet, az emberek lelkében elültet; az újszövetség jele pedig a keresztény vasárnap. Ez az újszövetségi ünnep a mi keresztény Pünkösdünk. Pünkösd liturgiájának így a keresztény liturgiában hármas tárgya van. Az első a Szentlélek Isten eljövetelte, amint azt az üdvözítő az apostolainak és tanítványainak megígérte, hogy elküldi a Tanítót és Vigasztalót. Másodszor annak az újszövetségi szeretetszövetségnek a befejezése, melyet Isten és a megváltott emberiség között Krisztus alapított meg egységes, szent, katolikus és apostoli Anyaszentegyháza által. Harmadszor pedig Pünkösd tárgya ennek az újszövetségnek hatása és megvalósulása, azaz az emberiség megszentelése, a tanítás és a kegyelemosztás által. A mi Pünkösdünk is, a szó legnemesebb értelmében aratási ünnep. Ennek az aratási ünnepnek Istennek feláldozott zsengéje az a 3000 zsidó volt, akik Szent Péter beszédére ezen a napon megkeresztelkedtek.

A pünkösdi misztérium csodálatos és kegyelemdús beteljesedése Krisztus megváltói működésének és már emiatt is szoros kapcsolatban áll Húsvét titkával: és azzal együtt egy összefüggő egészet alkotva, középpontja az egyházi év második ünnepkörének. Ezért nagy ünnep a Pünkösd az egyházi évben és nem áll a Karácsony, az Epiphania és a Húsvét fénye mögött. Oltár és templom újból ünnepélyes díszben áll, a liturgikus ruhák színe piros, az ifjú, üde tavasz rózsájának a színe. A misének saját (pünkösdi) prefációja van a Szentlélek Isten tiszteletére és egy sequentiája; a Veni Sancte Spíritus. (Ez utóbbinak szerzőjét nem tudjuk pontosan megállapítani.)

Jelentőségteljes, méltó és jogos, hogy a nyári évnegyedes böjtök pünkösd nyolcadába esnek, mert hiszen a szentelési napokon a papjelöltek lelkében a pünkösdi csoda újul meg. Ekkor szokták továbbá a székesegyházakban a püspökök a bérmálás szentségét is kiszolgáltatni. A Szentlélek eljövetelét mindenféle szemléltető módon jelképezték: rózsákat vagy égő tüzes csóvákat dobtak le a templom mennyezetéről, rózsákkal díszítették a templomokat és házakat; és innen is a név, hogy rózsás húsvét (Pascha rosatum).

Emlékeztessen minket a Pünkösd arra, hogy a Szentlélek az Egyházban él, azt tanítja, megszenteli és kormányozza. Jusson eszünkbe másodszor, hogy a Szentlélek Isten megszentelő kegyelme által a lelkünkben lakik, megvilágosít és megszentel, megerősít és megvigasztal minket. Ezért kötelességünk, hogy mi ez isteni lelki vendég belső sugallatait készséggel kövessük, őt lelkünkből súlyos bűnnel soha ki ne űzzük. Végül pedig hét szent ajándékát hálásan fogadjuk és úgy használjuk fel, hogy annak szent gyümölcsei lelkünkben megérjenek.

Introitus: Az Úr Lelke betölti a föld kerekségét, alleluja! És ami egybefogja a mindenséget, az tud is minden szóról, alleluja, alleluja, alleluja!


vissza
a KÖNYVTÁR oldalra                              a HÍREK oldalra                              a KEZDŐLAPRA