Bízzatok, mert én legyőztem a világot
(Jn 16,33)
Bűn nélkül fogantatott szeplőtelen Szűz Mária,  
könyörögj érettünk, kik hozzád menekülünk  
(Csodásérem)  

    hagyományhű magyar katolikusok

SZŰZ MÁRIÁNAK,
MAGYARORSZÁG KIRÁLYNŐJÉNEK
felajánlott honlapja    


AZ EGYHÁZ FŐ ÜNNEPEI


AZ ÜNNEPEK MAGYARÁZATAI
A SZUNYOGH XAVÉR FÉLE MISSZÁLÉBÓL



NOVEMBER HÓ

A HALOTTAK HÓNAPJA


 

A megváltás ünnepkörének befejezése:
A PÜNKÖSD UTÁNI VASÁRNAPOK

Megváltásunk misztériumait végig megünnepeltük. A kegyelem ezek által újra szívünkbe szállt, megerősödött és gyarapodott. Most kezdődik a nyugodt növekedés és érés, a kipróbálás és a megpróbáltatás ideje. Ez tart egész nyáron és őszön át. És valóban, erre a két évszakra gondolva, két észrevétlenül egymásba olvadó részre tudjuk osztani ezt az időt. A fordulópont a Pünkösd utáni 18. vasárnap. Az ez előtti időszak inkább visszatekint a múltba, a Húsvét ünnepére és a kegyelmekre, amelyeket hozott. Az utána jövő viszont már előretekint, és Krisztus eljövetelére készül maga is, és erre készít minket is. A vasárnapok misztérium ünnepe kegyelmi hatásában jelenlevő valósággá teszi az üdvösség azon tényét, amelyre elsősorban irányul.

Krisztus, az Úr, az égben trónol, az Egyház azonban itt maradt a földön, és várja az Ő visszatérését. Ebből a tényből és ennek következményéből fakad ennek az egész időnek a hangulata. És ez a hála: ezért a megváltásért „hálát adva” (azaz „Eucharisztiát tartva”) tekintenek az Egyház tagjai Krisztusra. Örömmel gondolnak Húsvétra, mely nekik a megváltást, Krisztusnak pedig a dicsőséget hozta. A hívők számára minden vasárnap új Húsvét. Ezért a régi időben vasárnap, a feltámadás napján, csak állva imádkoztak. Ennek nyoma még, hogy vasárnap a Mária-antifonát és az Úrangyalát állva imádkozzuk. Vasárnap a szenteltvízzel való meghintés keresztségünkről és a mi lelki feltámadásunkról való megemlékezés.

De földi életünk, az időben való járásunk, „távol az Úrtól” e Krisztus-ellenes világban az Egyház számára szenvedést, üldözést és az üdvösség ellenségeivel való harcot hozza magával. És a belsőbe, a hívők szívébe is be akar hatolni a világ lelke, és valóban talál is utat oda. Ebből fakad a vágy, a forró kívánság: szabadulni, megváltva lenni ettől a fáradságtól, ettől a harctól. Vágyakozással telítve néz a liturgiában a hívő lélek Krisztus eljövetele elé, aki ezt a megváltást hozza. Oly szívesen időzne Krisztusnál, fejénél és vőlegényénél, a megdicsőülésben. Ez a liturgia másik nagy érzelme ebben az időben.

Az Egyház a Pünkösd utáni vasárnapokon a frissen rügyező élet zöld színébe öltözik. Az Egyház magasztos küldetését a Pünkösd utáni időben a Szentlélek Úristen csendes működésének megfelelően tölti be, minden nagyobb változatosság és minden különösebb ünnepi fény nélkül. A vasárnapi evangéliumok, a Szent Pál leveleiből vett olvasmányok legnagyobb része, de különösen a forma és gondolatmélység tekintetében utolérhetetlen oratiók, a közös imádságok juttatják kifejezésre, amire a léleknek az üdvösség szempontjából szüksége van, és amit Istentől kell és szabad remélnie: a bocsánatot, a kegyelmet, az Istennel való egyesülés boldogságát. Mindezeket azonban a Szentlélek Isten működése adja meg nekünk addig a napig, amíg az Úr mint ítélőbíró eljön, hogy megítélje az embereket, jókra és rosszakra, kiválasztottakra és átkozottakra ossza szét. Azért lesz a Pünkösd utáni idő utolsó vasárnapjain az evangélium tárgya az általános utolsó ítélet, amely az egész egyházi évnek méltó és jelentőségteljes befejezését adja.

Az egész egyházi év szent idejével és ünnepeinek misztériumával újra megjeleníti előttünk Jézus életét, kiváltképp megváltói működését. Krisztus ma is él Egyházában és az Egyház által mi bennünk. Azért lelki szemeinket állandóan rá kell irányítanunk, amikor az Egyház vezetésével a liturgikus évet átéljük.


 
2020. november 1.
vasárnap:
MINDENSZENTEK ÜNNEPE
(PÜNKÖSD UTÁNI HUSZONKETTEDIK VASÁRNAP)

Az Egyház nem akar az Isten látására jutott lelkek közül egyet sem figyelmen kívül hagyni. Ezért szentel egy ünnepet Mindenszentek tiszteletének, tehát azoknak is, akiknek nevét egyedül csak Isten ismeri. Ez a legfelsőbb foka az Egyház életének. Mindenszentek ünnepe a küzdő és győzedelmes egyházat egy nagy családi ünnep keretében akarja egyesíteni, amikor minden állás, kor, nemzet és idők megkoronázottai győzelmi pálmáikkal integetnek felénk és biztatnak, hogy törekedjünk e dicsőséges diadaljel után, Istennek örök, boldog meglátására.
Ehhez az ünnephez a Pantheon ajándékozása nyújtotta az alkalmat, melyet Phokas császár adott IV. Bonifác pápának (608-25). Ezt Kr. e. 27-ben Augusztus tiszteletére építették. Sok fülkével van ékesítve és ezekben isten-szobrok állottak. A pápa ezután templommá alakította át és Isten Anyjának és a szent vértanúknak tiszteletére szentelte, 609. vagy 610. május 13-án, IV. Gergely (827-44) ezt az avatási ünnepet november 1-re helyezte át és IV. Sixtus (1471-84) oktávával, az egész Egyházra kiterjesztette.
Ma Mindenszentek az egyházi év nagyünnepei közé tartozik: első osztályú ünnep, vigíliával kezdődik, mely böjti nap. Egyúttal az egyházi év utolsó szakába esik az Egyház diadalünnepe, melyen seregszemlét tart mennyben diadalmaskodó tagjai felett. Nagy és ránk nézve igen fontos tanítása az Egyháznak a szentek közösségéről szóló tanítás, mely sehol sem lesz oly élettől átjárt valósággá, mint a megértett és átélt liturgiában. Pedig csak ekkor lesz meg bennünk a katolikusságnak, más szóval a közösségnek, az egyetemességnek igazi tudata. Az egész liturgia ezt hirdeti, de a mai ünnepen még jobban kellene erre gondolnunk, hogy katolikus életünk irányítója legyen a szentek egyességének hittétele. A szentlecke szerint Szent János fönséges vízióban látta Isten szentjeinek boldogságát, amiről az Úr mondotta, hogy szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív fel nem fogta. Ezt próbálta emberi szóval visszaadni. Úgy hallgassuk tehát meg szavait, mint a szavakkal ki nem fejezhető boldogságnak szavakba öntését.

Oratio: Mindenható örök Isten, ki megengedted, hogy minden szentednek érdemeit egy ünnepnapon tiszteljük, kérünk, hogy e sok közbenjáróra való tekintettel add meg nekünk gazdagon irgalmasságod sóvárgott bőségét.


 
2020. november 2.
hétfő:
Halottak napja
Tegnap a diadalmas Egyházról emlékezett meg a liturgia, ma a szenvedő Egyházra fordítja a hívek figyelmét. A clunyi bencés kolostorból terjedt el ez a szép szokás az egész Egyházban. Legújabban megengedte az Egyház, hogy a papok ezen a napon három misét mondhassanak a tisztítótűzben szenvedő lelkekért. Ezenkívül annyiszor engedélyez teljes búcsút, ahányszor Mindenszentek délután és ezen a napon templomba vagy kápolnába betérve, imádkozunk a szegény lelkekért. Mindegyikünknek van kedves halottja, használjuk fel tehát az ő javukra a mai nap kegyelmét.
Mindenszentek vecsernyéje után minden ünnepi díszt eltávolítanak az oltárról és a halottak vecsernyéjének hangulatával jámbor komolyság tölti be a templom csarnokait. Ezután az Egyház a hívő népeket körmenetben vezeti a mécsekkel és őszi virágokkal díszített sírokhoz és ott elmondja a liturgikus könyörgést az elhunytakért. Másnap reggel külön zsolozsmát tart a halottak napjáról és ünnepélyes gyászmisét mond.
Halottak napjának gyász ünnepe különös alkalom és ösztönzés legyen számunkra, hogy könyörgéssel és jótettekkel (alamizsna, búcsúk) a kedves halottak iránt érzett részvétünket valóban kimutassuk. Ezért, ha csak lehet, járuljunk méltóan a bűnbánat szentségéhez és a szentáldozáshoz, hogy e nap «toties-quoties» teljes búcsúját mentől többször elnyerhessük és a szegény lelkekre átruházhassuk. A sírok látogatása emlékeztessen minket a földi mulandóságra és ébresszen bennünk gondolatokat arról az igazságról, amit a halott a sírból kiált: «Ma nekem; holnap neked – ami én ma vagyok, az lész te holnap.» Joggal és bölcsen nevezi a keresztény nép az egész novembert a halottak hónapjának. Mert a Mindenszentek és halottak-napi szertartás, amelyekkel kezdődik, lelkünk halhatatlan életére emlékeztet, és elvezet a másvilág szemléletére. Legszebben kifejezésre juttatják azonban hitünknek a küzdő, szenvedő és győzedelmes Egyházról (szentek egyessége) szólótanítását.

Oratio: Minden hívek teremtő és megváltó Istene, szolgáid és szolgálóid lelkének add meg minden bűnük bocsánatát, hogy jámbor könyörgéseikkel elnyerhessék a bocsánatot, melyet mindig óhajtottak.


 
2020. november 4.
szerda:
Borromei Szent Károly püspök és hitvalló
Milánó érseke. A Trienti Zsinat határozatainak következetes végrehajtója, reformjainak nagy munkása, a szegények ls betegek ápolója. Meghalt 1584-ben..


 
2020. november 5.
csütörtök:
Szent Imre herceg, hitvalló
Emberi tervezgetés szerint első királyunkat követte volna a trónon és népünket vezette volna egynéhány esztendeig a földön. Isten végzése azonban az égi trónra emelte 1031-ben, hogy mindörökre vezesse a magyar ifjúságot, mint dicső példaképe és hatalmas közbenjárója.


 
2020. november 8.
vasárnap:
PÜNKÖSD UTÁNI HUSZONHARMADIK VASÁRNAP
(Mindenszentek nyolcada)

A Pünkösd utáni idő jelképe a mi hosszú vándorutunknak az égi haza felé. Az utolsó vasárnapok tehát ennek az útnak az utolsó állomásait jelzik. A szentmise énekei már mind erre vonatkoznak és ha Pünkösd után 24-nél több vasárnap esnék, akkor ezek az énekek állandóan megmaradnak, míg a többi részt a vízkereszt után fennmaradt misékből kell vennünk. A mai szentmise is egyébként az Isten erejében és irgalmában való bizallmat akarja bennünk növelni, mely a bűn bilincsétől, a rabságból, sőt a halálból és bármely szükségből ki tud szabadítani.

Oratio: Bocsásd meg, kérünk, Urunk, népednek bűneit, hogy vétkeink bilincseiből, melyeket gyarlóságunkkal vettünk magunkra, a te jóságod által kiszabaduljunk.


 
2020. november 9.
hétfő:
A MEGVÁLTÓ (LATERÁNI) BAZILIKÁJÁNAK SZENTELÉSEI ÜNNEPE
Minden egyházmegye közösen ünnepli meg a püspöki székesegyház szentelő napját, a püspöki templom iránt való nagyrabecsülésből, amely bizonyos értelemben anyaszentegyháza egyházmegyének.
A nyugati egyházban november 9-én ülik meg a római Lateráni templom fölszentelését; amely közös anyaszentegyháza a katolikus világnak (caput et mater omnium ecclesiarum) és november 18-án Szent Péter és Szent Pál római dómjainak fölszentelését, melyekben a két apostolfejedelem tetemei nyugosznak.
A templomszentelés liturgiája arra tanít bennünket, hogy
1. a templom szent és Istennek szentelt hely, melyet csupán szent gondolatokkal és tiszteletteljes félelemmel léphetünk át;
2. hogy hálásan gondoljunk mindazon kegyelmekre és áldásokra, melyeket ezeken a szent helyeken nyerünk, de arra a nagy szerencsére is, hogy egyáltalán templomunk van;
3. hogy a mi lelkünk is a megszentelő kegyelem által a Szentlélek templomává avattatott és erényekkel ékesnek kell lennie;
4. hogy az Isten házának egyúttal a mennyország kapujává is kell lennie.


 
2020. november 11.
szerda:
Toursi Szent Márton püspök és hitvalló
Sabariában, a mai Pannonhalma táján született. Tizenötéves korában háború tört ki, és ő Franciaországba került. Itt 20 éves korában szerzetes és később Tours püspöke lett. A legelső nem-vértanú szent, akit az egész kereszténység tisztelni kezdett, mert az imádság, áldozatos munka és alázatosság szentje volt. Meghalt 400 körül.


 
2020. november 15.
vasárnap:
PÜNKÖSD UTÁNI HUSZONNEGYEDIK VASÁRNAP
Ezen a vasárnapon a szentmisét a Pünkösd utáni huszonharmadik vasárnapról vesszük, de az olvasmányokat (szentleckét és evangéliumot), valamint a három imádságot (a könyörgést, a csendes és az áldozás utáni imádságot) a Vízkereszt utáni 6. vasárnapról mondjuk.


 
2020. november 16.
hétfő:
Nagy Szent Gertrúd szűz
Szent Benedek egyik legnagyobb leánya. Az Úr Jézus Szent Szívének titkát a legelsők közt neki nyilatkoztatta ki. Meghalt 1302-ben.


 
2020. november 18.
szerda:
Szent Péter és Pál apostolok bazilikáinak fölszentelési ünnepe
Mindkét templom alapját Nagy Konstantiin vetette meg. A mai Szent Péter bazilikát 1626. november 18-án szentelték fel. Benne van Szent Péter apostol sírja. Szent Pál bazilikáját a 19. században építették újra (miután egy munkás hibájából leégett), s 1854. december 10-én szentelték fel ismét.


 
2020. november 19.
csütörtök:
Árpádházi Szent Erzsébet özvegy
II. Endre magyar király leánya, thüringiai Lajos felesége. Meghalt 1231-ben. Ezek a földi adatai. «Tizenhárom évvel már hitves, tizenkilenccel özvegy, huszonnégy évvel halott lett Erzsébet, a kereszténység öröme és dicsősége, a keresztény asszonyideál.» (Prohászka) Ezek az örökkévalóság adatai.


 
2020. november 21.
szombat:
Boldogasszony bemutatása
Szent Jakab apokrif evangéliumában olvassuk, hogy szülei a gyermek Máriát, életének harmadik évében a templomban Istennek szentelték. Flavius Josephus, azon idő zsidó történetírója szerint az ilyen szentelménnyel a szüzességi fogadalom is egybe volt kötve. Ez a Mária gyermekéveiből való és a hagyományon alapuló értesülésünk ennek az ünnepnek liturgikus tárgya.
XI. Gergely a XIV. században bevezette az avignoni pápai udvarnál, V. Sixtus (1585) az egész Egyház számára előírta. Ez a nap egyúttal a bencés obláták főünnepe is, mert Szűz Mária is obláta = Istennek felajánlott lett a mai napon.

Oratio: Isten, ki azt akartad, hogy a boldogságos, mindenkoron szűz Máriát, a Szentlélek lakóhelyét, a mai napon a templomban bemutassák; add, kérünk, hogy közbenjárására dicsőségednek templomában majdan minket is bemutassanak.


 
2020. november 22.
vasárnap:
PÜNKÖSD UTÁNI UTOLSÓ VASÁRNAP
Az egyházi év utolsó vasárnapja elénk tárja a világ utolsó napját, mikor eljön az Úr a világot lángokban ítélni. Engedjük, hogy ennek a napnak komolysága lelkünk mélyéig átjárjon minket. Az üdvösség egy esztendeje elmúlt: vajon maradt-e nyoma lelkünkben? Felhasználtuk-e azt a sok kegyelmet, melyet a liturgia által nyújtott számunkra az Egyház. Kérjünk bocsánatot a mulasztásért és tegyünk erős fogadást, hogy a következő liturgikus évben még jobban együtt imádkozunk a liturgiában értünk imádkozó Egyházzal és még jobban vele együtt élünk. – A szentleckében a hálára és az imádságra int minket Szent Pál. Adjunk hálát Istennek azért a sok kegyelemért, amellyel az elmúlt liturgikus évben gazdagított és imádsággal készüljünk az új liturgikus év küzdelmeire. Az utolsó ítélet harsonája riad fe l a mai evangéliumban. Hogy milyen lesz számunkra ez az ítélet, azt a földi életünk dönti el. Azért hallgassunk Üdvözítőnk kettős tanítására. Először is ne engedjük magunkat félrevezetni, mert hamis próféták már most is járnak közöttünk. Azután vigyázzunk, hogy mindig készen álljunk, mert nem ismerjük sem a napot, sem az órát, mely elhív a számadásra.

Oratio: Ébreszd fel, kérünk, Urunk, híveid akaratát, hogy az isteni áldozat gyümölcse után egyre buzgóbban törekedve, jóságodtól egyre nagyobb segítséget nyerjenek.


 
2020. november 24.
kedd:
Keresztes Szent János hitvalló és egyháztanító
A karmelitarend nagy reformátora; az üldözések és félreértések közt az alázatosság példaképe. Híresek a misztikus írásai. Meghalt 1591-ben.


 
2020. november 25.
szerda:
Alexandriai Szent Katalin szűz és vértanú
Nagyon művelt alexandriai leány volt. Hitéért először kereékbetörték, majd lefejezték 305-ben. Testét a hagyomány szerint a Sínai hegyen temették el.


 

A megtestesülés ünnepköre:
ÁDVENTI SZENT IDŐ

A karácsonyi ünnepkör bevezető része az ádvent. A neve a latin adventus, azaz eljövetel szóból származik, és ez a név jelzi, hogy ez az idő az Úr eljövetelére emlékeztet. Ezt az időszakot három vonás jellemzi: 1. Ádvent az imádság ideje; 2. Krisztus eljövetelére való várakozás és a Messiás utáni vágy; 3. A Szűzanya tisztelete.

1.Ádvent, mint bűnbánati idő. Minthogy az egész karácsonyi ünnepkör kialakulására a már meglévő húsvéti ünnepkör volt hatással, azért az ádvent, mint előkészítő idő hasonlít a nagyböjtre. Ezért első jellemvonása a bűnbánat, mert erre és imádságra serkent. A szentleckében Szent Pál apostol önmegtagadásra, bűnbánatra, böjtre, imádságra és az erények gyakorlására figyelmeztet. Az evangéliumok közül az első az utolsó ítéletről, a többi Keresztelő Szent Jánosról szól, és mind arra intenek, hogy tartsunk bűnbánatot és így készítsük elő az Úr útját. f) Egyes szerzetekben még ma is böjt van ádvent szerdáin, és ilyenkor ünnepélyes menyegzőt sem szabad tartani. Mindazonáltal az ádvent nem olyan szigorú idő, mint a negyvennapos nagyböjt, mert teli van bizalommal és reménnyel.

2. Ádvent az Úr eljövetelére való várakozás ideje. Az Úrnak hármas eljöveteléről szól a liturgia: történelmi eljöveteléről a múltban; kegyelmi eljöveteléről ma is minden ember lelkében, a jelenben; és utolsó eljöveteléről a jövőben, a világ végén. Mint gyermek, ki Betlehemben született; mint Üdvözítő, ki ma is lelkünk megváltója; és mint Bíró, aki felhőtrónján ítél eleveneket és holtakat.
     Első eljöveteléről úgy emlékezik meg az Egyház, hogy lélekben visszahelyezkedik a Krisztus előtti korszakba. Ahogy ebben az időben vágytak az igazak a Messiás után, ahogy ők imádkoztak eljöveteléért, úgy vágyódik és imádkozik az Egyház ma is a liturgiában.
     Második, kegyelmi eljöveteléről úgy emlékezik meg a liturgia, hogy egyrészt int az Úr útjának előkészítésére, másrészt valóban elő is készít ádvent liturgiájával, hogy méltán fogadhassuk szívünkbe az Urat.
     Harmadik eljöveteléről az első vasárnapi evangélium szól. De ezen kívül egész ádvent tele van az Úr eljövetelének gondolatával. Az utolsó ítéletre eljövő Úrról a keresztény ókorban is úgy gondolkoztak, mint a középkor „Dies irae” himnuszában – félve és remegve az igazságos bírótól. Azonban egyúttal mint a győzelem és az öröm boldogító napját várták Krisztus dicsőséges eljövetelét. Így tehát egész földi életünk nagy ádvent, amelynek az Úr Jézusnak színről-színre való látása lesz a karácsonya. Ebből a szempontból az egész egyházi év tulajdonképpen ádvent, mert évről-évre megismétlődő misztériumaival az egész Egyházat a nagy napra készíti elő, „Krisztus napjára”. – Hogy ez utolsó eljövetel volt a karácsonyi ünnepkörben uralkodó eredeti gondolat, mutatja az a tény is, hogy egy ideig Hetvened vasárnapjával kezdődött a liturgikus év, és az év befejezése az Epiphania volt, Krisztus királyi megnyilatkozásának ünnepe. Csak mikor ádvent lett a liturgikus év kezdete, akkor gondoltak inkább az Úr Jézus történeti életére.

3. Végül ádvent a leggyengédebb Mária-tisztelet ideje. Hogy is ünnepelhetné az Egyház ádvent idején az eljövendő és várva-várt Üdvözítőt anélkül, hogy ne gondolna a Szűzanyára, ki szíve alatt hordozta, akit az egész világ várt. Ezért teljes joggal nevezhetjük ádventet liturgikus Mária-hónapnak. Erre szolgálnak a Mária-köszöntéseken kívül elsősorban a roráte misék. Szép, igazán finom szimbólum van abban, hogy a hajnal pirkadásakor mondják ezeket a miséket, mert Mária a hajnal, aki jelezte, hogy jön Krisztus, a világ világossága, az igazi Nap. Még jobban a kereszténység hajnalcsillagának mutatja be a szent Szűzet a Szeplőtelen Fogantatás ünnepe, mely ádvent elejére esik. Ekkor ünnepeljük Máriát, mint azt a „signum magnum”-ot, nagy jelet, amelyet Szent János evangélista ír le. Ő az az asszony, kinek „ruhája a nap, a hold a lábai alatt és fején tizenkét csillagból álló korona ragyog”. Ő az, kit úgy köszöntött az angyal: Ave Maria, gratia plena


 
2020. november 29.
vasárnap:
ADVENT ELSŐ VASÁRNAPJA
Stációs templom: Sancta Maria Major bazilika

A liturgikus év első vasárnapja. Ott állunk az egyházi évnek és karácsony ünnepének kapujában. Ezért az Egyház rámutat az Úrra, aki eljött szegénységben és alázatosságban, hogy megváltson bennünket, és az Úrra, aki eljön még egyszer dicsőségben és hatalomban, hogy megítélje az eleveneket és holtakat. Ezért a mai vasárnap alaphangulata a félelem, mert «a félelem a bölcsesség kezdete». Ezt a félelmet akarja bennünk felkelteni édesanyánk, az Egyház, hogy rettegve a Bírótól, meneküljünk a Megváltóhoz.
Az újesztendő kapujában az Utolsó Ítélet harsonája fogad: rövid az idő, jön az örökkévalóság. Térjünk meg tehát (mondja a szentlecke), tekintsünk bizalommal a Megváltóra (figyelmeztet az introitus), hogy ne kelljen remegnünk az eljövendő Bírótól. Íme a mai vasárnap nagy döntése: vagy-vagy. Vagy a kegyelmes Megváltó, vagy a szigorú ítélő Bíró. Melyiket válasszuk?

Introitus: Hozzád emelem lelkemet, Istenem, tebenned remélek; ne hagyd, hogy megszégyenüljek s ellenségeim belőlem gúnyt űzzenek: hisz senki, aki tebenned bízik, meg nem szégyenül.


 
2020. november 30.
hétfő:
SZENT ANDRÁS APOSTOL
András, Simon Péter testvére, János evangélistával együtt Keresztelő Szent János tanítványa volt, mielőtt Jézus tanítványa lett volna. Meghívását a mai evangélium tárgyalja. – Pünkösd után először Palesztinában, majd Scythiában, Epítusban és Thráciában hirdette az evangéliumot. Vértanú halállal halt meg, mert Patrasban (Achaisban) fölfeszítették egy X-alakú keresztre, melyet róla András-keresztnek neveznek. A vértanúságát tárgyaló Acta tele van a szent keresztet magasztaló szavaival. Ezért hívják őt magát is a kereszt apostolának. – Testét először Konstantinápolyba vitték, majd később Nápolyba; fejét pedig 1462-ben a Szent Péter templomban testvére sírja mellé temették.

Oratio: Felségedet, Urunk, könyörögve kérjük, hogy Szent András apostol, ki Egyházadban tanított és kormányzott, járjon közbe értünk szüntelenül előtted.



VISSZA

a KÖNYVTÁR oldalra                              a HÍREK oldalra                              a KEZDŐLAPRA