Bízzatok, mert én legyőztem a világot
(Jn 16,33)
Bűn nélkül fogantatott szeplőtelen Szűz Mária,  
könyörögj érettünk, kik hozzád menekülünk  
(Csodásérem)  

    hagyományhű magyar katolikusok

SZŰZ MÁRIÁNAK,
MAGYARORSZÁG KIRÁLYNŐJÉNEK
felajánlott honlapja    


AZ EGYHÁZ FŐ ÜNNEPEI


AZ ÜNNEPEK MAGYARÁZATAI
A SZUNYOGH XAVÉR FÉLE MISSZÁLÉBÓL



JANUÁR HÓ

 
2019. január 1.
kedd:
KISKARÁCSONY (KARÁCSONY NYOLCADA)
Stációs templom: Sancta Maria trans Tiberim

A mai szentmisén három ünnep egyesül. 1. Megüljük az Úr körülmetéltetésének évfordulóját. Erről szól az evangélium. 2. De a mai ünnep egyúttal karácsony nyolcada is, azért a kórus énekei jórészt a karácsonyi miséből valók. Innen van a magyar neve is: Kiskarácsony. 3. Végül ünnepli a mai szentmise Megváltónk anyját is, mert a közös imádságok mind róla szólnak.
Erre a napra esik a Julianus naptár behozatala óta – Kr. e. 46. – a polgári esztendő első napja. De erről a mai liturgia semmi említést sem tesz. Régen, mivel a pogány rómaiak kicsapongó mulatságokkal és erkölcstelenségekkel ülték meg ezt a napot, ezeknek ellensúlyozására az Egyház sok helyen böjtöt rendelt el és külön miseszöveget a bálvány-istentisztelet ellen (Missa de prohibéndo ab idolis) De a IX. századtól kezdve mint karácsony oktáváját és a XIII. századtól pedig, mint az Úr körülmetélésének emlékét ünnepelte az Egyház.

Oratio: Isten, ki a boldogságos Máriának gyümölcsötadó szüzessége által az emberiséget az örök üdvösség ajándékában részesítetted, add meg nekünk, kérünk, hogy annak közbenjárását érezzük, aki által méltókká lettünk az élet szerzőjének, Jézus Krisztusnak befogadására.


 
2019. január 2.
szerda:
JÉZUS SZENTSÉGES NEVÉNEK ÜNNEPE
(Szent István vértanú nyolcada)

A Kiskarácsonnyal szoros összefüggésben áll az Úr Jézus szent Nevének ünnepe, melyet, ha január 2-6-ika közé esik vasárnap, akkor ezen vasárnapon, ha pedig ilyen nincs, akkor január 2-án kell megünnepelni. Üdvösségünk e névben van, azért tiszteljük mi is az Egyházzal és hívjuk e szent Nevet a bűnök elleni harcokban segítségünkre. Főként ne hagyjuk elveszni ezt a szép köszöntést: «Laudetur Jesus Christus – in aeternum. Amen.» Aki az ősi katolikus üdvözlést: Dicsértessék a Jézus Krisztus-t használja, mindannyiszor 50 napi és halála óráján a megkívánt föltételek teljesítése mellett (XIII. Kelemen pápa 1759. évi szeptember 5-én kiadott rendelete szerint) teljes búcsút nyerhet. Ez ünnepen és ennek nyolcada alatt teljes búcsút nyerhet, ki meggyónik, megáldozik, legalább kis misét hallgat és templomot látogatva, Őszentsége szándékára néhány Miatyánkot és Üdvözlégyet imádkozik. (IX. Pius, 1866.)

Introitus: Jézus nevében hajoljon meg minden térd az égieké, a földieké és az alvilágiaké és minden nyelv vallja meg, hogy az Úr Jézus Krisztus az Atyaisten dicsőségében van.


 
2019. január 3.
csütörtök:
Szent János apostol nyolcada


 
2019. január 4.
péntek:
Aprószentek nyolcada


 
2019. január 5.
szombat:
Vízkereszt (Háromkirályok) vigíliája
A mai evangélium kettős tanulságot rejt számunkra. Megtanuljuk belőle egyrészt Szent József alázatos engedelmességét, hogy követésére buzduljunk; másrészt megismerhetjük, hogy mennyi elrejtett szépség tárul fel a liturgiában, ha megértjük azt. Mert ez az evangélium már bevezetés a holnapi ünnephez, amikor az isteni Gyermek kinyilvánítja Isten-voltát az egész világ előtt. És már Szent Hilárius szerint a pogányok megtérését jelentette az Üdvözítő Egyiptomba menekülése és visszatérése.
A mai napon üli az Egyház Szent Teleszforusz emlékét is, ki mint pápa 127-137 között kormányozta az Egyházat és vértanúként halt meg Rómában.

Introitus: Míg mély csönd borult mindenre s az éjjel sietős útja közepén tartott, jött a te mindenható Igéd, Uram, az égből, királyi székedből.


 
2019. január 6.
vasárnap:
VÍZKERESZT (EPIPHANIA)
Stációs templom: Szent Péter bazilikája

Az ünnepkör második főünnepe az Epiphania, amelyet magyarul Vízkeresztnek vagy a Háromszentkirályok napjának is neveznek. De a magyar elnevezések nem fejezik ki eléggé az ünnep gondolatát. Egyike az Egyház legrégibb ünnepeinek és eredetileg az Úr születésének volt az ünnepe, majd pedig a keleti Egyház keresztelési ünnepe lett. Mivel Keleten keletkezett, azért igazi megértéséhez a keleti nép gondolatvilágából kell két dolgot megértenünk. A keleti népek szeretik a pompát, és ha egy király vagy nagy úr érkezett egy városba, nagy ünnepséggel fogadták és a király is roppant pompával vonult be, kitüntetéseket osztogatott és hódolatot fogadott. Az ilyen látogatást nevezték: Theophánia vagy Epiphánia névvel – az Isten megjelenésének. Továbbá Keleten a menyegző több napon át tartó ünnepség volt, nagy lakomával. Úgyhogy a keleti ember a másvilági életét sem tudta másként elképzelni, minthogy a «mennyek országa» hasonló egy menyegzői lakomához.
Ez a két gondolat egyesül az Epiphánia ünnepére. Krisztus, a Király, az Isten bevonul ma városába és megünnepli menyegzőjét Jegyesével; erre mindnyájunkat meghív és naponként vidám lakomát ad az Eucharisztiában. – Az Epiphánia ünnepségei január 6-án kezdődtek és három napon át tartottak. Közben a bölcsek imádásáról, Jézus megkereszteléséről a Jordánban és a kánai menyegzőről szóló evangéliumot olvasták, mert ezek a keresztségre és az Eucharisztiára vonatkoztak, melyet mind a három napon kiosztottak.
Mikor a római Egyház a IV. században átvette ezt az ünnepet keletről, akkor már az Úr születését december 25-én tartotta meg és így lett ez az ünnep Krisztusnak, mint az örök királynak az egész világ színe előtt való megnyilatkozása. Így azután a Krisztus király régebbi ünnepe is ez a nap, amelyen az Egyházzal együtt érző hívek igyekeznek elősegíteni, hogy Krisztus a mai pogányok közt is megjelenhessék, mint Király és Isten. – A pogányokat a bölcsek képviselik, akik ma eljöttek hódolni a világ Megváltója előtt és ajándékul aranyat, tömjént és mirrhát vittek neki. A Szentírás csak bölcseknek nevezi és sem számukat, sem nevüket nem mondja meg. De a középkor jámbor gondolkozása királyoknak tette meg őket, mert adományaik szerint gazdagok voltak és talán a zsoltáros jövendölések beteljesedését látták bennük. (71. zsoltár) Az ajándékok számából már Szent Leó pápa arra következtetett, hogy hárman voltak. A IX. században nevet is adtak nekik: Gáspár, Menyhért, Boldizsár. A három ajándékot jelképesen magyarázzák: az arany mutatja a királyi hatalmát, a tömjén illata a főpapot illeti és a mirrha Krisztus szenvedésének és eltemetésének az előképe. Keleten az arany a király előtt hódolat volt, a tömjén és a mirrha az anyának és gyermekének szólt: az egyik jó illatot terjesztett, a másik szerintük a tejképzést segíti elő. És valószínű, hogy ez utóbbi az igazi jelentése az adományoknak. A liturgiában a secreta szerint ezek az adományok az Úr Jézust jelentik, akit ma ezeknek jelképe alatt átadunk és akit visszakapunk a misztériumban.
Az Epiphánia misztériumába belehelyezkedve mi magunk vagyunk a «királyok», akik Krisztusnak hódolunk, a felajánlási menetben neki ajándékot viszünk és ezért viszonzásul az áldozati lakomában új fény és új öröm tölt el, hogy a csillagot követtük. Bárcsak tiszta lélekkel és értelemmel felfoghatnánk, amit ma így ünnepeltünk – imádkozza az Egyház és kívánjuk magunk is.

Az Epiphánia ünnepét több szentelmény is gazdagítja! Ezek a következők:
1. A vízszentelés (Vízkereszt). Az Úr Jézus keresztségének emlékére Keleten a keresztség szentségének kiszolgáltatása volt ez a nap. A keresztkút vizéből hazavittek és jámbor módon használták. Ennek emlékére ma az egész Egyházban vizet szentelnek.
2. Házszentelés: Az ünnep vigíliáján sok helyen a pap ünnepélyes menetben megy a családok otthonába és ott imádság után a ház helyiségeit a szenteltvízzel és tömjénnel megszenteli.
3. A krétaszentelés. Sok helyen szokás, hogy a pap a házszentelés alkalmával vagy pedig a család feje, az ajtó fölé odaírja a három király nevének kezdőbetűit és az évszámot: 20 † G. † M. † B. † 08.
A krétát, mellyel ezt felírják, szintén megszentelik. Hogyan üljük meg a Vízkeresztet? 1. Adjunk hálát a katolikus hitért, mely csillagként felragyogott a lelkünkben és Istenhez vezet. És egyúttal fogadjuk meg, hogy a három királyokhoz hasonló elhatározottsággal és áldozatkészséggel követjük e csillagnak, a katolikus hitnek minden tanítását. 2. Ezen az életutunkon mi is három ajándékot viszünk: az istenszeretet aranyát, az imádság tömjénét és az önmegtagadás, a bűnbánat mirrháját. 3. A liturgikus szokásokból kettőt megtartunk: viszünk haza szenteltvizet és sokszor használjuk, mint az Egyház szentelményét. Megáldatjuk házunkat és felírjuk G † M. † B. nevét. 4. Ezen idő alatt kétszeresen buzgólkodunk az Egyház szándékának megfelelően a pogány missziók ügyéért. Imádkozunk – és adakozunk. Az Egyházzal való együttérzés kifejlesztésének hatalmas eszköze a missziókért való áldozatosság.

Introitus: Íme, megjött a Fedelem, az Úr: királyság, hatalom és uralkodás ékesítik őt.


 
2019. január 12.
szombat:
A SZENTCSALÁD ÜNNEPE
(Ha a Vízkereszt utáni első vasárnap, amely napon 1921. óta a Szentcsalád ünnepét kell megtartani, január 13-ára, azaz Vízkereszt nyolcadára esik, akkor Szentcsalád ünnepét január 12-én, szombaton kell megülni, vasárnap pedig Vízkereszt nyolcadát.)
A betlehemi jászol mellett fakadt a Szentcsalád tisztelete, ahol a kisded Jézus imádására egybejövő pásztorok ott találták Szűz Anyját és nevelőatyját, Szent Józsefet is és a kis Jézusra ragyogó fényözönből rájuk is hullott a tisztelet sugara. Így tehát nagyon szépen beleillik ez az ünnep a karácsonyi ünnepkör gondolatába, bár a legújabb ünnepek egyike. A liturgiába 1898-ban került és akkor a breviárium himnuszait maga a pápa, XIII. Leó írta meg. Legújabban pedig 1921-ben XV. Benedek pápa az egész világra kötelezővé tette megülését és erre a vasárnapra állandósította. Bár segítene hozzá ez az ünnep, hogy korunk legnagyobb bajára, a családok szétzüllésére és ezzel a társadalom elkereszténytelenedésére orvosság lenne. Szép lesz a mi családi életünk, ha követjük a szentleckében olvasott tanácsokat.

Oratio: Úr Jézus Krisztus, ki a családi életet szóval ki nem fejezhető erényeiddel megszentelted, mikor Máriának és Józsefnek alávetetted magadat: engedd, hogy mindkettőjüknek segítségével Szentcsaládod példája legyen a mi tanítónk, és hogy egykor mi is az ő örök közösségükbe juthassunk.


 
2019. január 13.
vasárnap:
VÍZKERESZT NYOLCADA
A mai misét Evangéliuma uralja, mely Vízkereszt második titkát, Jézusnak a Jordánnál történt megkeresztelését meséli el. Mivel az isteni Üdvözítő a bukott emberiség képviselője akart lenni, hagyta, hogy Keresztelő János a bűnbánat keresztségében részesítse. (vö. Mt 3,6) A víznek, azáltal, hogy érintkezésbe került az Ő istenemberi testével, keresztelési erőt adott, vagyis azt az erőt, ami a lelket megtisztítja és Isten választott népének tagjává teszi. Az önkéntes megalázkodás jutalmaként a mennyei Atya azzal dicsőíti meg Fiát, hogy galamb képében fölé küldi a Szentlelket.

Oratio: Isten, kinek Egyszülötte testünk lényegében megjelent, kérünk, add, hogy azáltal, kit külsőben magunkhoz hasonlónak megismertünk, bensőleg is hozzá hasonlóak lehessünk.


 

A megtestesülés ünnepkörének befejezése
A megtestesülés ünnepkörének befejezéséül szolgál a Vízkereszt után következő hat vasárnap és Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe. Ha húsvét nagyon korán van, akkor nincs hat hét Vízkereszt és Hetvenedvasárnap közt. Ilyenkor a Vízkereszt után elmaradt vasárnapok miséit Pünkösd után mondja el az Egyház a 23. és 24-ik vasárnap közé iktatva.
A hat vasárnap mindegyike az Epiphánia folytatásának tekinthető, mert mindegyikében Krisztus királyként jelenik meg az Evangélium elbeszélése szerint. Az 1. vasárnap a 12 éves ifjú az egész emberiség királyaként Isten Fiának jelenti ki magát. A 2-ik vasárnap a kánai menyegzőn a férfiúvá lett Üdvözítő a család királyának mutatja magát. A 3-ik vasárnap a kafarnaumi századossal hittel valljuk őt királyunknak minden bajban. A 4-ik vasárnap evangéliuma a természet királyának mutatja be az Urat, aki parancsol a viharoknak. Az 5-ik vasárnap a mennyek királya, akinek földjébe konkolyt akar hinteni az ellenség, de hasztalan fárad. És az utolsó, a 6-ik vasárnap az Egyház és a szívek királyának hódol, aki a hajócskáról hirdeti országa törvényeit.


 
2019. január 14.
hétfő:
Szent Hilarius püspök, hitvalló és egyháztanító
Poitiers püspöke, az igaz hit harcosa az ariánusok ellen. Ezért sokat szenvedett, de hosszú száműzetés után győzött. Nagy műve: A Szentháromságról. Meghalt 367-ben.


 
2019. január 15.
kedd:
Remete Szent Pál
Azoknak az úttörője volt, kik Krisztus szeretetéért elhagyták a világot és a pusztaságba menekültek, hogy megtanítsanak minket is a világról valólemondásra. Példája termékeny volt, mert a szerzetesrendek mind ezt a példát követték. Mikor meghalt Egyiptomban (347 körül) már 113 éves volt.
Ezen a napon emlékezik meg az Egyház Szent Mór apátról is. Szent Benedek legelső tanítványa és az engedelmesség hőse volt. Ő terjesztette el a rendet Franciaországban. Meghalt 565-ben.

Introitus: Jó dolog az Urat dicsérni, nevének, ó Felséges, éneket zengeni.


 
2019. január 17.
csütörtök:
Remete Szent Antal apát
«A puszták csillagá»-nak életrajza századokon át volt a tökéletességre törekvők vezérkönyve (megírta Szent Atanáz). Barátjával Remete Szent Pállal együtt nagy hatással volt a későbbi szerzetességre. Meghalt 356-ban, 105 éves korában.


 
2019. január 18.
péntek:
Szent Péter apostol római székfoglalása
Szent Péter uralkodásának két ünnepe van és mind a kettő az ő elsőségét dicsőíti, vagyis azt, hogy az Úr őt az egész keresztény Egyház fejévé emelte szavaival: «Te, Péter, azaz kőszikla vagy és erre a sziklára építem Anyaszentegyházamat.» … «Legeltesd bárányaimat, legeltesd juhaimat.» – A mai ünnep újabb eredetű, de már a IV. században február 22-én is volt egy hasonlóan Szent Péter primátusát kiemelő ünnep. A VIII. század végefelé a két ünnep közül a régebbit (a február 22-it) Szent Péter «antiochiai» uralkodásának emlékére szentelték. Ennek a február 22-i ünnepnek eredete és oka, egy őspogány népünnepben, a «Charistia»-ban rejlik. Ezt nagy vígsággal és kicsapongó lakmározással ünnepelték, különösen Itáliában, Galliában és Észak-Afrikában, mert itt az ősök kultusza nagy szerepet játszott. Abból az alapelvből kiindulva, hogy a pogányságot a kereszténység pótolja, a pápák a keresztény népben az őskeresztények kultuszát iparkodtak előmozdítani azzal, hogy Szent Péternek, a katolikus kereszténység ősatyja püspökké levésének «Natale Episcopis» napját megünnepelte. Mikor azután a pogány ősök ünnepe feledésbe ment – körülbelül a VIII. században –, megtörtént ezeknek az ünnepeknek szétválasztása. IV. Pál pápa rendelte el mindkét ünnepet kötelező ünnepnek.
Ugyanezen a napon ünnepli az Egyház Szent Piroska szűz vértanú emlékezetét, ki Claudius alatt szenvedett vértanúhalált, alig 14 éves korában. Meghalt 270-ben.

Introitus: Vele a béke szövetségét kötötte az Úr, hogy ő lesz fejedelme, hogy ő és ivadékait illesse a főpapi méltóság mindörökre.


 
2019. január 19.
szombat:
VÍZKERESZT UTÁNI ELSŐ VASÁRNAP
(Szent Margit szűz)

(Mivel ezt az ünnepet 1921. óta a Szentcsalád ünnepe kiszorítja; ha ez utóbbi január 7. és 11. közé esik, akkor a Vízkereszt utáni első vasárnapot hétfőn kell ünnepelni, ha viszont Vízkereszt nyolcada 13-ára esik, akkor a Vízkereszt utáni első vasárnapot január 19-én, szombaton kell megülni – a Szentcsalád ünnepét pedig 12-én, lásd fent.)
Legtöbbször ez a vasárnap beleesik Vízkereszt nyolcadába (2019-ben nem), azért még mindig az Epiphánia, Krisztus dicsőségének megnyilatkozása a szentmise főérzelme. Krisztus, mint az ifjúság királya jelenik meg, aki tizenkétesztendős korában példát mutat az ifjúságnak. A mai ünneppel mintegy befejezzük az Úr Jézus gyermekségéről szóló megemlékezést. Ebben halljuk a gyermek Jézus első és egyetlen ismert szavát, de ebben is az Isten Fiának öntudata nyilvánul meg. A gyermekkor után következő názáreti elrejtett életére, mely a mi hétköznapi életünknek a példaképe, az evangélium utolsó szavai vetnek fényt, melyek az Atya előtt való mély meghódolásra és kötelességeink készséges teljesítésére tanítanak.

Introitus: Fölséges trónon láttam ülni egy férfiút, kit imád az angyalok sokasága, együtt zengedezve: Íme az ő uralma örökkévaló. Újjongjatok Istennek, országok mind: szolgáljátok az Urat örvendezve.


 
2019. január 20.
vasárnap:
VÍZKERESZT UTÁNI MÁSODIK VASÁRNAP
A mai mise is az Epiphania, a kinyilatkoztatás folytatása. Krisztus kinyilatkoztatja istenségét a kánai menyegzőn, hogy ő az, aki az elemeknek is parancsol és nyilvános működésének legelső tettével is csodában mutatja meg isteni hatalmát.
Ezeknek a vasárnapoknak tárgya Krisztus isteni méltóságának kinyilatkoztatása. Nekünk is el kell tehát őt Istenünknek ismernünk. Ennek eszközésre tanít minket az Egyház, amikor a szentleckében folytatja Szent Pál megkezdett levelét az erényekről, melyeket kinek-kinek a maga tehetsége szerint meg kell valósítania életében.

Introitus: Az egész föld imádjon és dícsérjen téged: zengjen nevednek dícséretet, Fölséges.


 
2019. január 21.
hétfő:
Szent Ágnes szűz és vértanú
Gazdag római leány volt. Alig tizenhárom éves korában szenvedett vértanúhalált 304-ben.


 
2019. január 23.
szerda:
Pennaforti Szent Rajmund hitvalló
Előkelő spanyol család sarja; domonkos szerzetes lett. Kiváló jogtudós, a rend generálisa és római penitenciárius lett. Meghalt 1275-ben Barcelonában.


 
2019. január 24.
csütörtök:
Szent Timóteus püspök és vértanú
Szent Pál hűséges kísérője volt. Az apostol szentelte Efezus püspökévé. Vértanúként halt meg az I. század vége felé.


 
2019. január 25.
péntek:
Szent Pál apostol megtérése
A népek apostolának nemcsak a halálát ünnepli meg az Egyház, hanem a damaszkuszi úton való kegyelmes megtérését is.


 
2019. január 26.
szombat:
Szent Polikárp püspök és vértanú
Polikárp Szent János evangélista tanítványa volt és ő tette püspökké Szmirnában. 86 éves volt, mikor vértanúhalált halt 159-ben. A haláláról szóló írás a vértanúk legrégibb okmánya. Ebben mondják az első keresztények: «Csontjai értékesebbek a drágakőnél.» Sírjánál kezdették vértanúságának napját «születésnapjaként» megünnepelni. Az ereklyék és a szentek liturgikus tiszteletének kezdetei ezek.


 
2019. január 27.
vasárnap:
VÍZKERESZT UTÁNI HARMADIK VASÁRNAP
A mai vasárnap már nem tartozik szorosan a karácsonyi titok megünnepléséhez. A miseruha színe sem fehér, hanem zöld. Hogy nem tartozik szorosan Vízkereszthez sem, azt mutatja az a szokás is, hogy ha a korai Húsvét miatt Vízkereszt után már nem lehet hat vasárnapot közbeiktatni a Húsvétra való előkészület megkezdéséig, akkor azokat a vasárnapi miséket a Pünkösd utáni 23. és 24. vasárnap közé iktatják be.
Ennek a négy misének a karénekei közösek és mind Krisztust magasztalják, mint Istenünket. Szent Pálnak az előző vasárnap megkezdett leveleit folytatja az Egyház. Megmutatja a népek apostola, hogy mily békésszívűnek és szeretőlelkűnek kell lennie annak, aki aláveti magát a királyként előttünk megjelenő Krisztusnak.
Az evangélium ismét Krisztus istenségét nyilatkoztatja ki. Az a Krisztus, aki Kánaánban a vizet borrá változtatta, most csak kinyújtja kezét és meggyógyul a bélpoklos. Sőt szavával távolról is meggyógyítja a százados beteg szolgáját. De tanuljuk meg mi is a bélpoklostól a mély alázatosságot és a századostól az élő hitet, hogy királyunk meghallgassa a mi könyörgésünket is.
Isten jobbjának nevezi az Úr Jézus Krisztust az Egyház. És valóban nagy dolgokat cselekedett az evangélium szerint, amikor a földön járt. De nagy dolgokat cselekedett mi velünk is nem egyszer; ezt meg kell mindegyikünknek vallania és ezért hálásan mondhatjuk az Egyházzal ezt az imádságot is.

Introitus: Királlyá lett az Úr, ujjongjon a föld, örvendezzék a temérdek sziget.


 
2019. január 29.
kedd:
Szalézi Szent Ferenc püspök, hitvalló és egyháztanító
Grófi család sarja. Mint pap, majd mint genfi püspök sokat fáradozott az eretnekek megtérítésén. Szentsége és buzgalma kiváló volt. «Filotea»-ja ma is a legelterjedtebb könyvek egyike. XI. Pius pápa a katolikus írók pártfogójává tette meg. Meghalt 1622-ben Lyonban.



VISSZA

a KÖNYVTÁR oldalra                              a HÍREK oldalra                              a KEZDŐLAPRA