MÁRIA SZŰZ ISTEN-ANYASÁGA Részlet Schütz Antal DOGMATIKA, A katolikus hitigazságok rendszere című könyvének (első kiadás: 1937.) harmadik kiadásából (1947.)
Az apostoli hitvallás egyszerűen megállapítja: «születék Szűz Máriától»; amit nem mondana, ha egyszerűen csak azt akarná kifejezni, hogy egy asszonytól született, aki valaha szűz volt. A dogma ellenfelei az ebioniták [= fél-zsidó, fél-keresztény felekezet a kereszténység első századaiban] és a zsidók (talmud), kik Mária szüzességét és az Üdvözítő természetfölötti születését egyáltalán tagadják. A szerzetes Jovinianus [Kr. u. 390-ben az Egyházból kiközösített eretnek tanító] Máriának a szülésben való szüzességét, a laikus Helvidius és Bonosus püspök (mind a hárman a 4. században) a szülés utáni szüzességet tagadták az Epiphaniustól antikikomatianitáknak nevezett arab felekezettel egyetemben. A 14. században a lollardok [= németalföldi eretnek felekezet a 14. században] a szülésben való szüzességet vetették el. A szociniánusok, racionalisták és a legtöbb régi protestáns a dogmát egész terjedelmében tagadják, többnyire csoda-iszonyból, olykor a házasság megvédésére irányuló oktalan buzgalomból. …
Ezt a Szentírás legalább jelzi. Mikor ugyanis leírja Mária szülését, semmiféle bába, semmiféle asszonyi serénykedés nem jött közbe … «És szülé, úgy mond az ő egyszülött fiát, és betakará őt pólyákba és jászolba fekteté.» (Lk 2,7) – Burkoltan kifejezi ezt a Szentírás azzal, hogy annyira nyomatékozza Krisztusnak szűztől való szülését. A hagyomány legrégibb tanúi az ősrégi apokrifek. De hamar megszólalnak az orthodox tanúk is. Irenaeus azt mondja: «Isten Fia ember fia, tiszta valaki, aki tisztán nyitotta meg a tiszta méhet.» Mikor a gnosztikusok doketizmust [= állítás, miszerint Krisztus csak látszólag öltött testet] akartak vele igazolni, a fiatal Origenes és Tertullianus apologéta buzgalmukban realisztikus beszédükkel túllőttek a célon. Mikor azonban ezt a túlzó realista álláspontot elvileg magáévá tette Jovinianus, akkor Jeromos, Ambrus, Ágoston a legenergikusabban visszautasították. – Ezekben a vitákban az atyák szívesen hivatkoztak Ezékielre: «Az Úr így szólt hozzám: Ez a kapu legyen zárva! Nem szabad kinyitni, senki sem léphet be rajta, mert az Úr, Izrael Istene vonult át rajta, ezért kell zárva maradnia.» (Ez 44,2) – Mikor a középkorban Ratramnus [9. században élt bencés szerzetes, akinek eretnek műveit később a protestánsok használták fel és terjesztették saját eretnek állításaik igazolására] és Durandus megint előálltak a vaskos realista fölfogással, visszhang nélkül maradtak.
Nehézség:
A teológiai megfontolás
2) Jellegére nézve megállapítja: A teológiai megfontolás azt találja, hogy miként a szűz foganás és szülés, úgy Mária állandó szüzessége sem szükségképp következik a megtestesülés titkából, illetve az Isten-anyai méltóságból. Azonban mind az Ige fölségéhez jobban illik, hogy emberileg is egyszülött maradjon az Atyának örök egyszülött Fia, mind Szűz Mária isten-anyai méltóságának hasonlíthatatlanul jobban megfelel, ha egész anyai jellege Jézus Krisztus szülésére támaszkodik. (E témában lásd a honlap Mindörökké szűz Mária – I. és Mindörökké szűz Mária – II. és Perspektívák és rizikók és Egy laikus gondolatai Müller püspök eretnek kijelentései kapcsán című írásait.) Mária Szeplőtelen Szíve, szeplőtelen a hitben, őrizzen meg bennünket a katolikus hitben!
|
vissza