hagyományhű magyar katolikusok

Szent József ünnepei: március 19-én, mint Jézus Krisztus nevelőatyja, és Szent József oltalma Húsvét utáni harmadik szerdán.

Dávid király nemzetségéből származó Szent József volt a szeplőtelen Szűz Mária jog szerint való hitestársa és az Úr Jézusnak Istentől rendelt nevelőatyja. E magasztos kegyelem által került ez az egyszerű názáreti kézmíves a megváltás munkájának középpontjába és jutott az emberré lett Isten Fiának közvetlen közelébe. E nagyszerű hivatás és magasztos szentség ellenére Szent József tiszteletére az Egyház csak később szentelt liturgikus ünnepet. – 1479-ben jelenik meg Szent József ünnepe március 19-án a római breviáriumban. 1621-ben XV. Gergely pápa egyházilag parancsolt ünneppé rendelte: 1970-ben IX. Pius az Egyház védőszentjévé tette és ünnepét elsőrangú ünneppé emelte.

Orátio: Szentséges anyád jegyesének érdemei miatt, Urunk, kérünk, gyámolíts minket, hogy mindazt, mire a mi könyörgéseink elégtelenek, az ő esedezése által megnyerjük.

XV. Benedek pápa 1919-ben külön prefációt rendelt Szent József tiszteletére, melyet Szent József ünnepein és votivmiséin kell mondani.

Valóban méltó és igazságos, illő és üdvösséges, hogy mi neked mindenkor és mindenhol hálát adjunk, szentséges Úr, mindenható Atya, örök Isten: és hogy téged Szent József ünnepén megfelelő dicséretekkel magasztaljunk, áldjunk és dicsőítsünk: akit te, mint igaz férfiút, a Szűz Istenanya jegyesévé adtál, s mint hűséges és okos szolgát a te családod fölé helyezted: hogy a te Egyszülöttödet, aki a Szentlélek árnyékolása által fogantatott, atya gyanánt őrizze, Jézus Krisztust, a mi Urunkat. Ki által Fölségedet dicsérik az angyalok, imádják az uralkodók, félik a hatalmasságok, meg az egek és az egek erői és a boldog szeráfok egyesült dicsérettel magasztalnak: és engedd meg, kérünk, hogy velük egyesítsük a mi szózatunkat és alázatos megvallással mondjuk: Szent, szent, szent a seregek Ura, Istene. Tele van az ég és föld a te dicsőségeddel. Hozsanna a magasságban. Áldott, ki az Úr nevében jő. Hozsanna a magasságban.

Húsvét utáni harmadik szerdán ünnepli az Egyház Szent József oltalmát

Mivel március 19-ike nagyböjtre esik, és ez megakadályozza, hogy teljes fényével megünnepelhesse a liturgia az egész Egyház pártfogóját, azért van Húsvét után még egy ünnepe Szent Józsefnek, amelynek szentmiséje, mint egy triptichon, hármas képet fest Szent Józsefről. A szentlecke Szent József ószövetségi előképéről szól, hogy növelje bizalmunkat benne. Az evangélium, az imádság és a communio megmutatja magának Szent Józsefnek a hatalmát. A többi rész pedig mint pártfogónkat állítja elénk.

Története. Szent Józsefet a világtól elrejtett, láthatatlan működése, a látható világ példaképévé tette. Ezért talált Szent Teréziában († 1582) és Szalézi Szent Ferencben († 1622) nagy tisztelőkre és általuk a hívő népek között is elterjedt áhítata. A hívő lelkekre gyakorolt ezen hatását dicsőítette már 1680-ban a karmelita-rend egy külön liturgikus ünnep keretében, melynek neve: Szent József oltalma. 1677-ben I. Lipót császár, a pápával egyetértve, állámaiba szintén bevezette a török veszedelemtől való megszabadulása és amint mondjak, a későbbi trónörökös, I. József születésének hálaadó ünnepeként. 1847-ben az egész Egyházban bevezették, Húsvét után a harmadik vasárnapra. 1889-ben XIII. Leó pápa Szent József tiszteletét lélekemelő körlevélben ismertette és egy általa szerkesztett imában az Egyházat és a pápát hathatós védelmébe ajánlotta. X. Pius pápa ezt az ünnepet is első osztályú ünneppé emelte nyolcaddal «Solemnitas sancti Joseph» címmel. 1909-ben külön litániát engedélyezett Szent József tiszteletére. XV. Benedek pápa Szent József ünnepének külön prefációt és oktávát adott és a Húsvét utáni harmadik szerdára tette.

E liturgikus ünnepek mellett az Egyház minden szabad szerdán fogadalmi misét mond és jóváhagyta az úgynevezett Szent József kis zsolozsmáját a hivők használatára. Felvették nevét a Mindenszentek litániájába és mint a jó halál patrónusát tisztelik. Szűz Mária eljegyzésének ünnepén megemlékeznek Mária jegyeséről is.
A keresztény művészet a szent pátriárkát rendszerint karján a gyermek jézussal, kezében virágzó bottal ábrázolja. A legenda szerint ugyanis, mikor a szeplőtelen Szűz Máriának el kellett jegyeznie magát egy férfiúval, a főpap elrendelte; hogy Dávid nemzetségének minden ifja, aki a Szűz kezét elnyerni óhajtja, egy botot fektessen a templom szentélyének küszöbére és akinek botja kizöldül és kivirágzik, az legyen a szeplőtelen Szűznek Istentől rendelt jegyese. És íme, másnap reggelre Szent József botjával történik meg ez a csoda.

Introitus: Az Úr a mi segítségünk és oltalmazónk, benne örvend a mi szívünk és az ö szent nevében reménykedünk. Alleluja, alleluja! Figyelmezz, Izrael pásztora, ki Józsefet nyájként vezérled.